Mennyiségi korlát nélkül, a legfeljebb hároméves futamidejű euróövezeti államkötvények másodlagos piaci vásárlásával kívánja enyhíteni az Európai Központi Bank az eurózóna egyes országaira nehezedő piaci nyomást. A pénzintézet kormányzótanácsa csütörtökön fogadta el a sokak által régóta várt államkötvény-vásárlási programot.
Elfogadta az Európai Központi Bank kormányzótanácsa annak a kötvényvásárlási programnak a részleteit, amellyel a frankfurti székhelyű pénzintézet a komoly piaci nyomásnak kitett országok helyzetét javítaná. Az EKB elnöke a testület ülését követően bejelentette, a program értelmében az EKB-nek lehetősége lesz arra, hogy az úgynevezett másodlagos piacokon vásárolhasson az euróövezet országainak államkötvényeiből.
Mario Draghi elmondta, az 1-3 év közötti futamidejű államkötvények vásárlásával igyekeznek majd „helyreállítani az államkötvények piacán kialakult súlyos torzulásokat, amelyeket elsősorban a befektetők egy részének alaptalan félelmei generáltak”. Mindezzel vélhetőleg arra célzott az elnök, hogy egyes euróövezeti országok (pl. Olaszország és Spanyolország) államkötvényeit csak elviselhetetlenül magas hozamfelárral jegyzik a befektetők, ennek kapcsán a két ország vezetői már hónapok óta kérték az EKB azonnali beavatkozását.
Az olasz származású elnök úgy véli, „ezzel van egy teljes hatékonyságú eszközünk, amellyel el lehet kerülni az euró árstabilitásának gyengítését célzó forgatókönyveket”.
A kötvényvásárlásnak nem lesz mennyiségi korlátja – mondta el Draghi, hozzátéve, hogy tiszta (sterilizált) beavatkozások formájában vásárolnak majd az euróövezeti országok állampapírjaiból. Nem határoznak meg egy kamatcélt sem, amely felett beavatkozhat az EKB.
Az EKB ilyen jellegű beavatkozásának feltétele lesz, hogy az adott ország előbb segítséget kérjen az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköztől (EFSF), vagy az Európai Stabilitási Mechanizmustól (ESM). Ebben az adott tagországnak komoly gazdaságpolitikai és reformvállalásokat kell tennie.
Mario Draghi hangsúlyozta, hogy az EKB a kormányzótanács csütörtöki döntésével az EU Alapszerződésben meghatározott kereteken belül marad. Ezzel egyszersmind elhárította azokat a visszatérő vádakat, melyek szerint a frankfurti székhelyű pénzintézet túlterjeszkedne a hatáskörén. A döntést „közel egyhangúlag hozta meg a testület, de voltak ellenzők”, ennek részleteiről viszont nem kívánt beszélni az elnök.