Hivatalos vizsgálatot indított kedden az Európai Bizottság a Gazprom ellen azzal a gyanúval, hogy az orosz gázmonopólium korlátozza a versenyt a közép- és kelet-európai gázpiacon.
Piaci erőfölénnyel való visszaéléssel gyanúsítja az Európai Bizottság az orosz gázmonopóliumot Közép- és Kelet-Európában, ezért a testület kedden hivatalos trösztellenes vizsgálatot indított a gyanú tisztázására.
Brüsszel amiatt aggódik, hogy a Gazprom visszaél piaci erőfölényével a közép- és kelet-európai gázpiacon, megsértve ezzel az EU működéséről szóló szerződés 102-es cikkelyét.
A kedden kiadott közlemény szerint az uniós versenyhatóság három feltételezett versenykorlátozó gyakorlatot vizsgál Közép- és Kelet-Európában. Az első gyanú szerint a Gazprom a földgáz tagállamok közötti szabad áramlásának akadályozása révén megoszthatta a gázpiacokat. Egy másik vizsgálat tárgyát képező feltételezés, hogy az orosz energiamamut megakadályozta a gázellátás diverzifikálását a régióban. Végül a Bizottság azzal is gyanúsítja a Gazpromot, hogy a gáz árának az olajárakhoz való rögzítésével tisztességtelen árakat kényszerített a közép- és kelet-európai fogyasztókra.
„Ha a gyanú megerősítést nyer, ez a magatartás kimerítheti a verseny korlátozását és magasabb árakat eredményezhet, továbbá az energiabiztonság romlását is. Végső soron pedig az ilyen magatartás kárvallottjai az európai fogyasztók lennének” – áll a testület közleményében.
A Bizottság hangsúlyozza, hogy az eljárás megindítása még nem prejudikálja a vizsgálat végeredményét, csupán azt jelenti, hogy a testület prioritásként fogja kezelni az ügyet. A trösztellenes vizsgálatok lefolytatására nincs határidő, annak időtartama számos tényező függvénye, így annak is, hogy a vizsgálat tárgyát képező cég hogyan működik együtt az uniós versenyhatósággal.
A mostani vizsgálat előzményeként a Bizottság emberei 2011 szeptember 11-én razziát tartott több tagállam gázvállalatainak a székhelyein. A szóban forgó cégek a gázszállítás, az átviteli rendszerek és a gáztárolás terén tevékenykednek. Egy évvel ezelőtt tíz uniós tagállamban került sor helyszíni razziára, többségük Közép- és Kelet-Európában van. Akkor még csak sejteni lehetett, hogy a Gazprom feltételezett versenyellenes magatartása áll a razziák mögött.