A Brüsszel jövő heti bankuniós javaslatának értelmében az eurózónán kívüli országok is részt vehetnének az egységes valutaövezeti bankfelügyeleti rendszerben, ha készek alávetni magukat az Európai Központi Bank döntéseinek – jelentette ki egy hétfői parlamenti meghallgatáson Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.
Két szakaszban tervezi a Bizottság az európai bankunió megvalósítását – jelezte hétfőn az EP gazdasági és pénzügyi bizottsága előtt a testület alelnöke, előrebocsátva, hogy Brüsszel első lépcsőben jövő szerdán terjeszt elő jogszabályi javaslatot a valutaövezeten belüli egységes pénzügyi felügyeleti mechanizmusra, amit az Európai Központi Bank alá rendelnének. Olli Rehn hozzátette, hogy az új felügyelet felállításáról az év végéig kellene megállapodniuk az uniós intézményeknek.
Ha létrejön az EKB alá rendelendő egységes felügyelet, amelynek az eurózóna mind a körülbelül 6 ezer bankjára kiterjednének a hatáskörei, elhárul az akadály az elől, hogy a leendő állandó mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) közvetlenül is feltőkésíthesse a valutaövezet likviditási problémákkal küszködő bankjait.
Egy későbbi stádiumban egy közös betétgarancia rendszer és egy egységes európai bankszanálási keret teljesítené ki a bankuniót, ám Rehn ennek lehetséges időzítéséről nem beszélt. Addig is az uniós intézményeknek még zöldágra kell vergődniük két asztalon lévő javaslatról, a betétgarancia-rendszer továbbfejlesztéséről és a Bizottság által a nyáron javasolt új európai (ám nem egységes) bankszanálási keretről.
Az Európai Bizottság alelnöke hangsúlyozta, hogy a terv szerint az eurózónán kívüli országok is részt vehetnének az egységes bankfelügyeleti mechanizmusban, feltéve, hogy jogi kötelezettséget vállalnak arra, hogy az Európai Központi Bank majdani döntéseit a magukra (hatóságaikra és bankjaikra) nézve kötelezőnek tekintik majd.
Rehn közölte, hogy az új felügyeleti mechanizmusnak a lehető legszélesebb hatóköre kell, hogy legyen, hiszen a gyakorlat is bebizonyította, hogy gyakran viszonylag kis méretű bankok is képesek voltak rendszerszintű problémákat előidézni. A hatékony és magas színvonalú felügyelet szükségessé teszi, hogy az Európai Központi Banké legyen az elsődleges felelősség, miközben a biztos szerint a nemzeti pénzügyi felügyeleteknek továbbra is fontos szerep jut majd.
Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében az EKB-n belül jól elkülönítenék egymástól a felügyeleti és a monetáris politikai funkciókat, és a frankfurti pénzintézetnek azt is el kell majd fogadnia, hogy a demokratikus legitimáció érdekében a felügyeleti funkcióknál nagyobb elszámoltathatósága lesz, mint a monetáris politikánál, ahol nagyfokú függetlenséget élvez.
Olli Rehn elmondta, hogy a Bizottság az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló javaslat mellett egy közleményben egy átfogó útitervet is felvázol majd a teljes körű bankunióra való áttérésre.
Emlékeztetett arra, hogy a bankunió csak az első lépcsőfok egy nagyszabású tervben, amely egy valódi gazdasági és pénzügyi unió létrehozását, ahogy ő fogalmazott, az EMU 2.0 verzió életre hívását célozza. Az odáig vezető úton a második lépcsőfok a költségvetési unió, a harmadik a gazdasági unió, a végső szakasz pedig lényegében a politikai unió lenne, a demokratikus döntéshozatal átalakításával. Az erről szóló közbülső jelentést októberben terjeszti majd Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elé, míg a végleges jelentést decemberben kapják majd kézhez az állam- és kormányfők. Ez majd azt is részletezi, hogy milyen további lépéseket lehet megvalósítani a jelenlegi szerződéses keretek között, illetve melyek igényelnek szerződésmódosítást.
Olli Rehn ugyanakkor óvott attól, hogy legalábbis rövid távon túl magasra tegyék a lécet, ez ugyanis azoknak a malmára hajtaná a vizet, akik annak bebizonyításában érdekeltek, hogy egy igazán egységes gazdasági és pénzügyi unió nem lehetséges – figyelmeztetett. Ezért szükségesnek nevezte a már meglévő eszközök és jogi keretek minél jobb kiaknázását és továbbfejlesztését.
„Hosszabb távon további lépések tehetők az integráció irányába, beleértve a szorosabb fiskális integrációt, amivel akár a közös adósságkibocsátás is párosulhat. Ugyanakkor világos kell, hogy legyen, hogy az ilyen lépések a döntéshozatal további közös alapokra helyezését feltételezik, szerződés módosítást igényelnek és ezzel arányosan a politikai legitimitást biztosító lépéseket” – húzta alá az EP gazdasági bizottsága előtt az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.