A véres merénylet sokként hatott a bolgár lakosságra, az ország eddig nem szerepelt a nemzetközi terrorizmus által legjobban veszélyeztetett országok listáján. Mi válthatta ki a bulgáriai merényletet? A kifejezetten baráti kapcsolatok Izrael és Bulgária között hogyan fognak változni a merénylet hatására? A két ország titkosszolgálata megakadályozhatta volna a burgaszi merényletet? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Kitekintő legújabb elemzése.
A merénylet után
Sokkban van Bulgária a július 18-i öngyilkos merénylet után, amely hét halálos áldozatot követelt eddig és a sérültek száma meghaladja a harmincat. A bolgár hatóságok adekvátan kezelték a kialakult helyzetet és szakszerűen ellátták a sérülteket – több embert katonai repülőgépekkel Szófiába szállítottak, hogy a legjobb ellátásban részesüljenek. A rendvédelmi erők lezárták a környéket és a merénylet helyszínét, a szafarevoi repülőteret. Videokamerák felvételei alapján a bolgár hatóságok azonosították a tettest, aki turistának álcázva közelítette meg az autóbuszt és helyezte el a táskájában elrejtett pokolgépet a jármű csomagterében. Az elsődleges információk szerint a hét halálos áldozat között van maga a merénylő is, viszont ezt többen megkérdőjelezték, ugyanis a tettesnek maradhatott éppen annyi ideje, hogy elmeneküljön a helyszínről. A felvételek alapján a tettes fiatalos, a gyanú minden jelét mellőző megjelenéssel rendelkezett, ennek fényében nehéz is lett volna felismerni az izraeli turisták között.
A bolgár hatóságok az Interpol és az FBI segítségével gyorsan megállapították, hogy a tettes hamis amerikai útlevéllel és vezetői engedéllyel jutott be az országba, valamint hogy a hamis adatok nem szerepeltek a bolgár adatbázisokban. A hamis személyazonosság több érdekes kérdést vetett fel, többek között azt, hogy egy ilyen jól előkészített és sikeres terrorcselekményt manapság csak megfelelő háttérbázissal rendelkező csoportok tudnak végrehajtani. Ki állhat a merénylet mögött? Az izraeli titkosszolgálatok nem sokkal a gyilkosság után a libanoni Hezbollahra és Iránra tették a gyanút, viszont mind Naszrana Hezbollah-vezér, mind pedig a szófiai iráni nagykövetség elutasította a vádat. Cvetan Cvetanov bolgár belügyminiszter nem kívánt latolgatásokba merülni és a DNS-vizsgálat eredményéig nem kíván senkit sem megnevezni, azt viszont elrendelte, hogy a videofelvételek alapján gyanúsított személyre országos körözést adjanak ki. A CNN-nek adott interjújában a belügyminiszter kifejtette, hogy a merénylő nagy valószínűséggel több napot is eltölthetett Bulgáriában annak érdekében, hogy felmérje a terepet.
A Hezbollahhoz köthető szálak erősek, ugyanakkor vannak különbségek a 18 évvel ezelőtti Buenos Aires-i merénylet és a burgaszi merénylet között. Sok szakértő párhuzamot vont a két esemény között, viszont az argentin merénylet sokkal kevésbé volt kidolgozott, és ennek ellenére több áldozatot szedett. A Hezbollahra utaló jel, hogy a támadások napjai mindig egy korábbi eseményre utalnak, többek között 2012. január 9-én a bolgár titkosszolgálatok egy robbanóanyaggal teli csomagot kapcsoltak le, amelynek célja a jelenlegi robbantáshoz hasonlóan izraeli turisták megölése volt. A január 9—i dátum azért fontos, mert 2008-ban ekkor ölték meg a Hezbollah híres vezérét, Imad Mughniyaht. Iránt gyakran azzal vádolják, hogy egyes terrorszervezeteket finanszíroz (mint például a Hezbollahot), ugyanakkor az utóbbi évtizedben csak nagyon kevés sikeres akciót lehet Teherán számlájára írni. A perzsa állam inaktivitásából az utóbbi években arra következtetni, hogy ebben az esetben akár a Hezbollah független akciójáról is szó lehet. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter is Iránt vádolja amiatt, hogy a világ minden pontján terroristacselekményeket hajt végre izraeli turisták ellen. A bolgár támadáson kívül Grúziában, Thaiföldön, Kenyában, Cipruson és Indiában is történt hasonló terrorcselekmény izraeli állampolgárok ellen.
A bolgár és nemzetközi titkosszolgálatok a merénylet végrehajtásának körülményeit figyelembe véve kizártnak tartják, hogy az Al-Kaida vagy a Hamasz követték volna el a bulgáriai akciót. A Hamaszhoz általában a palesztin régióban végrehajtott merényleteket kötnek, az Al-Kaida pedig más területen koncentrálja erőit jelenleg. A „Time” amerikai hetilapnak nyilatkozó izraeli biztonsági szakértő szerint a burgaszihoz hasonló öngyilkos merényletek nem kifejezetten jellemzők a síita szervezetekre (mint amilyen a Hezbollah), hanem sokkal inkább a szunnitákra. Benedeta Berti terrorizmus-szakértő szerint generációváltás zajlott le az iráni terrorista sejtekben. A kevésbé tapasztalt fiatalok átvették a vezetést és többek között ennek is tudható be, hogy az utóbbi években nem történt sikeres merénylet nevesebb izraeliek ellen.
Bolgár-izraeli kapcsolatok
Az események tanulmányozásakor feltétlenül szükséges elemezni a bolgár-izraeli kapcsolatokat annak érdekében, hogy megértsük, miért éppen a balkáni ország területén követték el a merényletet. A mély történelmi gyökerekkel rendelkező, hagyományosan rendezett kétoldalú kapcsolatot az utóbbi években Bojko Boriszov kabinetje még szorosabbá fűzte Jeruzsálemmel. Megválasztását követően nem sokkal, 2010-ben Boriszov hivatalos izraeli útján találkozott Netanjahuval, amikor szó esett a Törökországban és a közel-keleti térségben egyre erősödő radikalizmusról, a két ország közötti titkosszolgálati együttműködésről, a honvédelmi erők közös gyakorlatairól és az idegenforgalmi kapcsolatok javításáról is. Első alkalommal tett bolgár miniszterelnök látogatást Izraelben 18 év szünet után. Izrael kiszolgáltatott térségbeli helyzete miatt a 2000-es évek óta szoros kapcsolatokat épített ki a Balkán keresztény országaival, mint például Bulgáriával, Ciprussal, Romániával, Görögországgal és Szerbiával. Ugyanebben az évben Simon Peresz izraeli államfő is meglátogatta bolgár kollégáját, Georgi Parvanovot.
Boriszov kezdeményezésére az izraeli légierő 2010 óta használhatja gyakorlatozásra a bolgár légi bázisokat és légteret. A kétoldalú gazdasági mérleg adatainak javulásán túl az idegenforgalomban lehetett elkönyvelni a legnagyobb sikert. A romló török-izraeli kapcsolatok hatására az izraeli turisták Bulgáriát választották az egyik legkedveltebb fekete-tengeri úti célpontjukként. A merényletig 2012-ben közel 260 ezer izraeli látogatta meg a balkáni országot, ez a szám 2011 még nem érte el a 119 ezret az egész év viszonylatában. A turistaszám növekedése a bolgár gazdaságra is pozitív hatásokkal volt, viszont a merényletet követően az izraeli turisták 15-20 százaléka máris lemondta bulgáriai foglalásait. A megkérdezettek többsége továbbra is biztonságos célállomásnak tekinti Bulgáriát, ugyanakkor a repülőterek és a szállodák közötti közlekedést tartják a legnagyobb veszélynek, függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak.
Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter 2010-ben azzal vádolta a bolgár titkosszolgálatokat, hogy nem eléggé hatékonyan lépnek fel a terrorizmus ellen, ugyanis az Al-Kaida regionális sejtek kialakítására törekszik Bulgáriában. Egyes bolgár sajtóorgánumok, meg nem erősített információk szerint azt is gyanítják, hogy Lieberman ezt az információt a bolgár titkosszolgálatoktól kapta, ahol több izraeli informátor is dolgozik. A konspirációktól eltekintve kifejezetten jónak mondható a bolgár és izraeli titkosszolgálatok közötti információcsere. Boriszov 2010-ben Szófiában találkozott Meir Dagannal, a Moszad akkori vezetőjével, akivel értékelték az addig elért kétoldalú eredményeket, valamint az új kihívásokról is szót ejtettek. Az Arutz Síva és BTA hírügynökségek információi alapján a bolgár titkosszolgálatok 2012. január 9-én meghiúsítottak egy izraeli turisták ellen tervezett bulgáriai merényletet. A terroristák egy téli síközpont felé tartó, izraeli állampolgárokat szállító autóbuszt szándékoztak felrobbantani. Minden bizonnyal ugyanaz a szervezet hajtotta végre a burgaszi támadást, amely a januári meghiúsított akció mögött állt.
Elemzésünk nem ért véget! Lapozzon!
Érdekes kérdés vetődött fel a burgaszi merénylet után – volt-e izraeli, avagy bolgár titkosügynök az izraeli turisták között? Az izraeli titkosszolgálatok általában beépített embert küldenek a nagyobb turistacsoportokkal, annak érdekében, hogy közelről figyelhesse az utazókra leselkedő veszélyeket. A terroristák nagyon jól készíthették elő a támadást, a burgaszi repülőtér nem tartozott a legjobban őrzött csomópontok közé és az izraeli titkosszolgálatok is csak megkésve értesíthették bolgár kollégáikat.
Nehéz megmondani, hogy terheli-e felelősség a bolgár titkosszolgálatokat. Bolgár szakértők szerint a titkosszolgálatok nem végezték megfelelően munkájukat – az év során többször került szóba az, hogy a költségvetés túlságosan is kevés forrást biztosít nemzetbiztonsági célokra. A felderítésre idén nagyjából 16 millió leva (1 leva ~ 145 forint) áll rendelkezésre az állami költségvetésből. Az ellenzék elutasítja a vádakat, a kormánypárt szemére hányva a titkos lehallgatási eszközökkel (SzRSz) történt botrányt 2011-ben, amikor a Belügyminisztérium több vezető beosztású vállalkozót és állami intézmények vezetőit is lehallgatta. Szlavcso Velkov biztonsági szakértő a bTV-nek adott interjújában kifejtette, hogy a bolgár kormányok abban a tévhitben éltek, hogy az ország elkerülheti a nemzetközi terrorizmus veszélyét. Netanjahu volt biztonsági tanácsadója, Boaz Ganor szerint a bolgár titkosszolgálat a fő vétkes a történtekért, ugyanis a repülőtéren szinte alig volt tapasztalható bármilyen biztonsági ellenőrzés. Ganor szerint azonban az izraeli szolgálatok is hibáztak, ugyanis a hét során Cipruson sikerrel meg tudtak akadályozni egy hasonló merényletet, ugyanakkor a bolgár eseményre nem készültek fel hasonló alapossággal.
A felderítéstől kezdődően a repülőterek és kikötők biztosításán át egészen a közlekedési vállalatok által biztosított utazási feltételekig számos területen tapasztalhatók hiányosságok Bulgáriában. A bolgár hatóságok még azt sem tudják pontosan, hogyan történt a merénylet – az öngyilkos hátizsákja robbant fel, avagy a merénylő által a csomagtartóba helyezett nagyobb sporttáska? A titkosszolgálatok azt sem látták előre, hogy a merényletet a hét legkevésbé leterhelt napján, szerdán történt. Mint ahogy előző elemzésünkben írtuk, a merénylet célja kizárólag az izraeli állampolgárok meggyilkolására összpontosult, ezért is robbant fel a pokolgép még az autóbusz indulása előtt.
Július 26-ára Roszen Plevneliev köztársasági elnök összehívta a Nemzetbiztonsági Tanácsot, hogy egyeztessenek a merénylet után kialakult helyzetről. Bulgária túlságosan is hitt sérthetetlenségében, és ez azzal járt, hogy a bolgár biztonsági intézmények veszítettek hatékonyságukból. Minden jel arra mutat, hogy az eddig biztonságosnak tűnő európai uniós államok, mint például Bulgária is, ki vannak téve a nemzetközi terrorizmus valós veszélyeinek. A fő megoldandó kérdés továbbra is az, hogy a jövőben miként lehetne megelőzni és megakadályozni az ilyen tragikus események bekövetkezését.