A tagállami kutatási rendszerek hatékonyabbá tételével, a határokon átnyúló innovációs projektek ösztönzésével, valamint nyitottabb és átláthatóbb személyzeti politikával adna lökést az Európai Bizottság az Európai Kutatási Térség kialakításának, amelynek a korábbi uniós vállalások szerint 2014-re kell megvalósulnia.
Az elmúlt hónapokban szemmel láthatólag felgyorsult a munka az Európai Bizottságban az innováció ösztönzése terén. A június végi uniós csúcstalálkozón elfogadott növekedési paktumban minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a kutatásfejlesztés felpörgetése, amelyben a gazdasági növekedés egyik motorját látja az EU; július elején mintegy 8 milliárd eurónyi uniós forrásra hirdetett meg pályázatokat a testület a 2013-ban lejáró hetedik kutatási keretprogramból; kedden pedig az Európai Kutatási Térség (EKT) kiterjesztésére tett konkrét javaslatokat Brüsszel.
Az Európai Tanács már többször megerősítette, hogy 2014-re meg kell valósítani az EKT-t. Mindez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a jelenleginél jóval nyitottabb, és a tagállami helyett uniós dimenziókban gondolkozó, valódi, határokon átnyúló kutatási rendszer jöjjön létre az Európai Unióban. A testület szerint a gyakorlatban ezt számtalan tényező nehezíti.
Egyrészt a nem kellően átlátható személyzeti politika: eszerint a kutatóintézetek és egyetemek kutatói felvételi eljárásai nem kellően nyitottak és igazságosak, emiatt megfelelő verseny sem tud kialakulni az intézmények között. A megkérdezett kutatók 80 százaléka szerint ez az oka annak is, hogy a kutatók nehezen tudnak külföldön munkát vállalni, így a mobilitás sem kellő mértékű.
Az Európai Bizottság ezért egy sor javaslatot tett az asztalra ezen problémák megoldását célozva. A javaslatok öt területre fókuszálnak. Egyrészt hatékonyabbá és működőképesebbé kell tenni a tagállami kutatási rendszereket. A kutatási infrastruktúrákba irányuló beruházásokkal gerjeszteni kell a tagállamok közötti versenyt és együttműködést. Harmadrészt nyitottabbá kell tenni a kutatók munkaerőpiacát.
Negyedrészt nagy gondot fordítana Brüsszel a nemek közötti esélyegyenlőség biztosítására az innovációs szférában. Az Európai Bizottság a közelmúltban többször is aggályát fejezte ki a nők alacsony aránya, és a nekik járó átlagosan jóval alacsonyabb bérek miatt is. A testület úgy látja, a kutatási projektek kiválasztásakor és végrehajtásakor ezt is figyelembe kell vennie az ágazatnak.
Végül a tudományos információk megfelelő áramlásában látja a Bizottság az innovációs együttműködés fokozásának lehetőségét.