Jóváhagyta az Európai Parlament a projektkötvények kísérleti szakaszának elindítását, ennek érdekében 230 millió eurót különít el az Európai Unió az idei és a jövő évi költségvetésből az innovatív pénzügyi eszköz piaci megvalósítására.
572 igen, 32 nem szavazattal 9 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament csütörtökön a projektkötvények kísérleti működésének elindítását lehetővé tevő uniós rendeletet. A jogszabályról már májusban megállapodtak informálisan az uniós tagországok és az Európai Parlament, a szakbizottsági jóváhagyást követően viszont csak az eheti strasbourgi plenáris ülésen szavazhattak a képviselők.
A megállapodás szerint az Európai Unió összesen 230 millió eurót különít el az idei és a jövő évi költségvetésből arra, hogy kezdeti tőketámogatással segítse a projektkötvények elindítását. Mintegy 200 millió eurónyi uniós forrás juthat így közlekedési infrastruktúra-beruházásokra, 20 millió euró a távközlési, 10 millió euró pedig az energiahálózat fejlesztésére és bővítésére. Az újonnan bevezetendő pénzügyi eszköz célja ugyanis az, hogy ösztönözze a magánszektort a páneurópai jellegű infrastrukturális fejlesztésekre.
A kétéves kísérleti szakaszt követően a 2014-től induló új pénzügyi perspektívában kezdhetne élesen is működni a rendszer, mégpedig az ugyancsak a transzeurópai hálózatok finanszírozására létrejövő Európai Összekapcsolási Eszköz (CEF) forrásait egészíthetnék ki a projektkötvényekkel mozgósított magánbefektetői pénzek. Jellemzően olyan beruházásokat valósítana meg ebből az Európai Unió, amelyek véghezvitele eddig nem állt igazából egyik tagállam érdekében sem azok páneurópai jellege miatt; amelyek nagy forrásigényűek, és amelyek adott esetben csak hosszú idő alatt térülnének meg.
Az Európai Bizottság immár az EP-vel és a tagállamokkal karöltve óriási gazdasági növekedési potenciált látna ebben. Erre utalt a parlamenti szavazás után kiadott közleményében a Bizottság elnöke is, aki – utalva a június végi EU-csúcstalálkozón elfogadott növekedési csomag többi elemére is – azt mondta, „most már megvannak a konkrét eszközeink az európai gazdasági növekedés beindítására, a munkahelyteremtésre, és a beruházások ösztönzésére”. José Manuel Barroso külön üdvözölte, hogy az EU-intézmények kevesebb mint 10 hónap alatt megállapodtak a projektkötvények kísérleti szakaszának részleteiben.
Méltatta az EP döntését a gazdasági és pénzügyi EU-biztos is, aki szerint a projektkötvények „megmutatják majd, hogyan lehet a kiapadt állami forrásokat a megrekedt, valóban európai jellegű magánbefektetések beindítására használni”. Olli Rehn hozzátette, ezeket a projekteket a jelenlegi bizonytalanságok közepette vélhetőleg soha nem lehetett volna folytatni.
A szerda délutáni plenáris vitában a rendelet parlamenti jelentéstevője hosszasan érvelt a projektkötvények mielőbbi bevezetése mellett. A svéd Göran Farm szerint (és korábbi bizottsági számítások szerint is) a 230 millió euró 15-szörös magántőkét fog megmozgatni. A képviselő szerint csak az európai közlekedési hálózatok kiépítéséhez 1,5 billió euróra lenne szükség, „ennyi pénzt az EU és a tagállamok nem tudnak előteremteni, szükség van a magánszektorra” – tette hozzá Göran Farm.
A projektkötvények rendszerének működtetésében kulcsszerepe lesz az Európai Beruházási Banknak. A pénzintézet elnöke Strasbourgban azt mondta, 4,1 milliárd eurónyi befektetés valósulhat meg a most elkülönítendő 230 millió euróból. Werner Hoyer elmondta, a projektkötvények nem jelentenek pluszterhet az államháztartásra, nem növelik az államadósságot. Hozzátette, a jövőben meg kell vizsgálni más pénzügyi eszközöket is, amelyeket esetleg a gazdasági növekedés szolgálatába lehetne állítani.