Kötelezettségszegési eljárást fog indítani az Európai Bizottság több olyan esetben is, amikor is a tagállamok a közelmúltban több alkalommal is visszaállították a határaikon az ellenőrzést – vetítette előre a testület belügyekért felelős tagja a schengeni szabályok megsértéséről szóló európai parlamenti vitában. A tagállamok minimális engedményeket próbáltak tenni a tagországoknak a Schengen-reform ügyében megrekedt tárgyalások folytatása érdekében.
10 uniós tagállamban összesen 11 olyan esetet tártak fel az Európai Bizottság szakértői az elmúlt félévben, amelyeknél fennáll a veszélye a schengeni határellenőrzés visszaállítására vonatkozó szabályok megsértésének. A testület belügyekért felelős tagja az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondta, ezekben az esetekben „elképzelhető, hogy a tagállamok az uniós jogszabályok megsértésével állították vissza az ellenőrzést a határaikon”. Cecilia Malmström szerint Brüsszel nem fog habozni kötelezettségszegési eljárást indítani több esetben is.
Részleteket nem árult el a svéd származású EU-biztos, kiemelt viszont két olyan ügyet is, amely szerinte nagyobb közérdeklődésre tart számot.
Az egyik az, hogy Németország hónapok óta kiemelt figyelmet szentel a határain áthaladó cseh buszoknak. Statisztikák szerint a német-cseh határon áthaladó cseh rendszámú buszok 55 százalékát megállítják a német hatóságok.
A politikus közölte, ebben az ügyben nem gyűlt még össze elegendő információ ahhoz, hogy meg lehessen állapítani a német intézkedések jogszerűségét. A Bizottság szerint októberben már többet fog tudni mondani Brüsszel, hiszen akkorra megérkeznek a válaszok azokra a kérdésekre, amelyeket a három legnagyobb cseh busztársaságnak küldött az Európai Bizottság információszerzés céljából.
A másik általa kiragadott példa a holland hatóságok egyedi határvédelmi intézkedését illeti. A hágai rendvédelmi szervek kamerákat szereltek fel a holland-belga és a holland-német határra abból a célból, hogy az illegális hollandiai letelepedést próbálják szűrni. Ezzel összefüggésben Cecilia Malmström elmondta, első jogi véleményük szerint ez az intézkedés nem sérti a schengeni szabályokat, mindez azonban egyelőre nem végleges álláspont.
Mint az EU-biztos elmondta, a kérdéses esetekben azt kell megvizsgálniuk, hogy az ellenőrzések mennyire rendszerszerűek, mennyire irányulnak valóban a határ védelmére, és indokoltak-e.
Malmström elmondta, a Bizottságnak az Európai Tanács felkérése alapján félévente jelentést kell készítenie a Schengen-övezet működéséről. A tavaly november és idén április közötti időszakot vizsgálva 11 esetben állították vissza a tagállamok a belső határellenőrzést úgy, hogy azok első ránézésre nem tűnnek indokoltnak.
Schengen-reform
Bár a plenáris vita napirendje szerint a vitának kifejezetten az elmúlt hónapok határellenőrzéseiről kellett volna szólnia, de a képviselők igyekeztek felhasználni az alkalmat arra, hogy ismét rosszallásuknak adjanak hangot a Schengen-reform vitájában tanúsított tanácsi magatartás miatt.
A tavaly szeptemberben beterjesztett Schengen-reformjavaslat két jogszabályból áll. Az egyik rendelettel a Bizottság létrehozna egy olyan mechanizmust, amely közösségi keretek közé terelné a jelenleg leginkább kormányközi alapon működő schengeni rendszert. A testület eredeti tervezete szerint közösségi döntés lenne szükséges a zóna tagjainak értékeléséhez, a tagjelöltek felkészültségének felméréséhez, valamint ahhoz, hogy mi legyen a teendő akkor, ha az egyik tagország nem őrzi megfelelően a Schengen-zóna külső határait.
A másik rendelet a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállításának szabályait határozná meg részletesen. Az elmúlt hónapok vitájában az EP nagyjából-egészében egyetértett a bizottsági elgondolással, amely jelentős jogköröket vont volna el a tagországoktól, a Tanács viszont már a kezdet kezdetén jelezte, nem támogat radikális reformot.
Ennek megfelelően az uniós belügyminiszterek június elején alaposan át is alakították a jogszabályokat, kivéve belőle szinte minden rendelkezést a közösségi döntéshozatalra, az általuk támogatott verzió szerint a tagországok továbbra is megőrizhetnék a jogukat arra, hogy mások engedélye nélkül lezárhassák a határaikat, ha szükségesnek látják.
Az Európai Parlament haragját viszont azzal váltotta ki a Tanács, hogy az értékelési mechanizmust szabályozó rendeletnél a tagállamok megváltoztatták a jogszabály jogi alapját, így pedig az EP-nek csak véleményezési joga lenne a rendelet elfogadásánál, és a Schengen-zóna működtetésénél.
A ciprusi EU-ügyi államtitkár azt mondta, a Tanácsnak nem volt célja az EP kigolyózása. Szerinte ezt bizonyítja az is, hogy a tagállamok felajánlották, hogy az Európai Parlament már a jogalkotási periódusban elmondhassa folyamatosan a véleményét, „amit a Tanács a döntések meghozatalakor figyelembe is fog venni”. Andreas Mavroyiannis a strasbourgi EP-vitában elmondta, a tagországok arra is hajlandók, hogy a rendelet egyes paragrafusait áttegyék a reformcsomag másik rendeletébe, amelyet együttdöntési eljárással fogadnak el az intézmények.
A politikus a vitában igyekezett érzékeltetni, hogy a radikálisnak tűnő tanácsi álláspont mögött nem a ciprusi elnökség áll. Mavroyiannis arra kérte a képviselőket, hogy „ne fogják fel úgy, hogy a Tanács esetleg az előírásokat szeretné gyengíteni”, az elnökség szerint az EP-nek arra kellene koncentrálnia, hogy a Tanács figyelembe fogja venni a képviselők véleményét.
Az EP frakcióit ez szemlátomást nem hatotta meg. A képviselőcsoportok szinte egyöntetűen arra szólították fel a Tanácsot, hogy vonja vissza a június 7-i javaslatát, és ne zárja ki az EP-t a Schengen-reform döntéseiből.