Fellángolhatnak az egységes európai szabadalmi rendszerről szóló viták azzal, hogy az állam- és kormányfők eredetileg brit kérésre – az elsőfokú szabadalmi bíróság székhelyének támogatásáért cserébe – törölnének a szabadalmi rendeletből több cikket is. Az Európai Parlament egyelőre elhalasztotta a szavazást a jogszabályról. A BruxInfónak nyilatkozó források szerint a rendszer a módosítással is működőképes lesz.
Szinte ünnepélyes keretek között jelentette be pénteken a dán miniszterelnök, hogy az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozóján, „kemény diplomáciai erőfeszítések ellenére” sikerült megállapodást elérni az elsőfokú európai szabadalmi bíróság székhelyéről, ezzel egy negyvenéves vita végére sikerült pontot tenni. A döntést az Európai Tanács elnöke is történelmi jelentőségűnek nevezte péntek délután.
A vitát valóban sikerült lezárni a tagállamok között a székhely problémájának megoldásával, az ezért cserébe a britek kérésére elfogadott aprónak tűnő módosítással viszont újra megnyílhat a szabadalmi dosszié az Európai Parlament ellenállása miatt.
A szabadalmi vesszőfutás
A magyar soros elnökség – a bírósági intézményrendszert leszámítva – 2011 június végére lényegében az egységes szabadalmi rendszert felállító jogszabálycsomag minden elemében megállapodást ért el a tagállamokkal, beleértve a csomag legvitásabb elemének számító nyelvi, fordítási rendszert is; megnyitva az utat a megegyezéshez az Európai Parlamenttel.
A nyelvi kérdéssel kapcsolatos hónapokig tartó spanyol és olasz ellenkezést végül megerősített együttműködéssel sikerült „feloldani”: mivel a két ország nem volt hajlandó elfogadni a rendszert jelentősen olcsóbbá tevő, háromnyelvű rezsimet, a tagállamok úgy döntöttek, Olaszország és Spanyolország nélkül, 25-ös körben állítják fel az egységes szabadalmi rendszert.
Az Európai Parlamenttel végül a lengyel elnökség ért el megállapodást a két rendeletről, míg a szabadalmi bírósági rendszer ügyében csak az elsőfokú bíróság központi divíziójának székhelyében nem jött létre megállapodás. 2011 decembere óta gyakorlatilag azon ment a vita, hogy a kormányközi keretek között létrejövő elsőfokú szabadalmi bíróságnak hol legyen a székhelye. Nagy-Britannia Londonban, Németország Münchenben, Franciaország pedig Párizsban látta volna szívesen az új intézmény központi egységét.
Mivel azonban a szabadalmi rendeletből, a nyelvi rendszert rögzítő rendeletből, és az egységes szabadalmi bíróságot létrehozó kormányközi egyezményből álló szabadalmi csomag egyik eleme sem léphet hatályba, amíg nincs megállapodás az utolsó pontról is, egyre kínosabbá, és védhetetlenebbé vált a vita a megállapodást blokkoló tagországok számára.
Megállapodás?
A múlt heti uniós csúcstalálkozón Nagy-Britannia végül elfogadta, hogy a bíróság székhelye Párizsban legyen, egyes részei pedig Londonba, és Münchenbe kerüljenek. Ezért cserébe viszont azt kérte, hogy a Tanács töröljön az egységes szabadalmi rendszert lefektető rendeletből több olyan cikket is, melyekről az Európai Bíróság esetleg később véleményt nyilváníthatna. A rendelet 6-os, 7-es és 8-as cikkének kivétele azt eredményezi, hogy egy esetleges szabadalmi jogvita során kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban a luxemburgi székhelyű bíróságnak csak jóval szűkebb terjedelemben lesz lehetősége a vita szabadalmi tartalmi jogi kérdéseit vizsgálni.
Az elképzelt szabadalmi bíráskodási rendszer illeszkedne a meglévő uniós igazságszolgáltatási rezsimbe, és a nemzeti bíróságoktól átvenné az európai szabadalmakkal kapcsolatos peres ügyeket. Ha tehát egy feltalálónak, vagy egy vállalkozásnak jogi kifogása lesz egy európai oltalom kapcsán, akkor első körben az elsőfokú szabadalmi bírósághoz kell majd fordulnia (annak helyi, regionális, vagy központi fórumához). Ha a testület előtti szabadalmi jogvita eldöntéshez szükség lesz az európai uniós jog értelmezésére, akkor erre az Európai Bíróságot kell majd felkérni.
Erre a megállapodásra bólintottak rá egyhangúlag a tagországok vezetői pénteken. A BruxInfónak nyilatkozó forrás viszont felhívta a figyelmet arra, hogy az adott cikkek nemcsak a szabadalmi rendeletben, hanem a szabadalmi bíróságot létrehozó kormányközi megállapodásban is szerepelnek, és abban benne is maradtak.
A legmeghatározóbb gazdasági érdekképviselet egységes álláspontja szerint az Európai Bíróság nincs felkészülve szellemi tulajdoni jogviták rendezésére: a bíróság leterheltsége ma is igen jelentős és a szabadalmi perek erős specializációt igényelnek, ami eddig nem volt feladata a bíróságnak, így a luxemburgi székhelyű bíróságon hosszú évekig eltarthatnának az ügyek.
Jogszerű a megállapodás?
A Tanács Jogi Szolgálata szerint az egységes szabadalmi rendszer a brit kérdésre végrehajtott módosítással is működőképes, és jogilag védhető. Egy uniós szakértő szerint mindez azért fontos, mert a meghozott jogszabályokat a bíróságon is meg kell tudni védeni, ha arra kerül a sor. Ennek márpedig megvan a veszélye, hiszen a rendszerből kimaradó, és az azt ellenző Olaszország és Spanyolország adott esetben az Európai Bíróságon is megtámadhatja a jogszabályokat. (Ahogyan tette ezt a megerősített együttműködés elindítása esetén is – a szerk.)
Ami viszont mindennél sokkal kínzóbb kérdés, hogy miként alakul most a szabadalmi csomag sorsa. A székhelyről szóló megállapodással, és az ehhez kapcsolódó brit módosítási kérelemmel ugyanis félő, hogy a Tanács kinyitotta azt a dossziét, amelynek lezárásáért évek óta harcolnak a soros elnökségek. Az Európai Parlament illetékes bizottsága már 2011 év végén rábólintott a csomagra, és már csak a székhely kérdése maradt nyitva.
A képviselők vélhetőleg probléma nélkül meg is szavazták volna az eheti plenáris ülésen a jogszabálycsomagot, ha az Európai Tanács pusztán a székhely kérdésében foglal állást. A múlt heti döntéssel viszont a tagországok váratlanul módosították a már korábban informálisan kitárgyalt dossziéval kapcsolatos álláspontjukat is. Ennek megfelelően a szabadalmi rendelet európai parlamenti jelentéstevője a hétfői plenáris ülésen felháborodva kezdeményezte is a teljes csomagról szóló eheti vita és szavazás elhalasztását. A várt megállapodás tehát megint jégre került. Az Európai Parlamentnek nemcsak eljárási problémái vannak, azaz nemcsak amiatt kérte a halasztást, mert a tanácsi álláspont hirtelen megváltozott, hanem annak tartalmi visszásságai miatt is.
A jelentéstevők szerint igenis szükség van a három cikkre a rendeletben (a csomag egyetlen elemében, amelyet az EP bevonásával, együttdöntési eljárással kell elfogadni).
Az Európai Bizottság szóvivője a BruxInfo kérdésére nem mondott véleményt arról, hogy szerintük működőképes-e az egységes szabadalmi rendszer az új formájában. Pia Ahrenkilde Hansen emlékeztetett arra, hogy José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke Strasbourgban azt mondta, „sajnálatos, hogy a múlt pénteki megállapodás ára az lett, hogy fontos, közösségi jellegű paragrafusok kerültek ki az eredeti javaslatból”. A testület ezért fenntartja az eredeti álláspontját, és mint Barroso fogalmazott, „ezt a véleményét egyértelművé tette múlt héten a tagállami vezetőknek is”.
A BruxInfónak nyilatkozó források szerint a vita részleges újranyitása valószínűleg nem eredményezi majd a teljes rendszer felállásának csúszását, tehát az első közösségi szabadalmak 2014 áprilisára tervezett megadása tartható lesz. A kérdés csak az, hogy az Európai Parlament számára „mit, milyen garanciákat kell majd cserébe adni azért, hogy a képviselők elfogadják a három cikk törlését”.