Az Európai Unió mellett Oroszországtól is pénzügyi segítségre számít Ciprus instabillá vált bankrendszerének újratőkésítésére – erősítette meg csütörtökön Nicosiában brüsszeli tudósítókkal találkozva Demetriosz Krisztofiasz ciprusi elnök.
Néhány nappal azután, hogy a nemzetközi hitelező trojka megkezdte ciprusi misszióját, az ország elnöke csütörtökön megerősítette, hogy az Európai Unió mellett Oroszországtól is további pénzügyi segítséget remél hitelek formájában. „Remélem, hogy pozitív választ kapunk (Moszkvától) a kérelmünkre” – közölte brüsszeli tudósítóknak nyilatkozva Nicosiában Demetriosz Krisztofiasz.
Az Európai Unió egyedüli kommunista párti vezetője elismerte, hogy az Európai Tanácsban, kollégái előtt is magyarázkodnia kellett, miért fordul az oroszokkal közeli kapcsolatokat ápoló ország Moszkvához. „A mai Oroszországnak semmi köze a tegnap, vagy a tegnapelőtt Szovjetuniójához” – érvelt újságírók előtt az államfő, hozzátéve, kollégáinak is feltette a kérdést, hogy ők mit tennének a helyében.
A ciprusi bankrendszer elsősorban nagyfokú, összesen 23 milliárd euróra becsült görög kitettsége miatt került veszélyzónába, és helyzetén tovább rontott az a megállapodás, amelynek értelmében a magánhitelezők leírták a görög adósság egy részét. A ciprusi bankok állítólag 3 milliárd eurót buktak az „ügyleten”.
Bár a nemzetközi trojka szakértői pénteken utaznak csak el Nicosiából, sokan tudni vélik, hogy az országnak körülbelül 10 milliárd euró kölcsönre lesz szüksége bankrendszerének stabilizálására, ami az éves GDP több mint 50 százaléka. Krisztofiasz elnök ennek ellenére nem látja okát, országa miért ne tudná rendben visszafizetni a hiteleket. Az erre vonatkozó aggodalmakat ugyanis szerinte sem az államháztartás hiányának, sem a 70 százalék körül államadósság mértéke nem indokolja. Úgy vélte, hogy mint a hiány, mint az államadósság kezelhető.
A ciprusi elnök azt ugyan nem árulta el, hogy milyen összegű hitelre számít a valutaövezet állandó mentőalapjától, az Európai Stabilitási Mechanizmustól (ESM), illetve Moszkvától, kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a legszívesebben a kettőt ötvözné. A szigetország, ahol rendkívül aktív az orosz tőke és ahol becslések szerint az elmúlt évek során körülbelül 50 ezer oroszajkú telepedett le, tavaly már egy ízben 2,5 milliárd eurós kölcsönt kapott Moszkvától. Krisztofiasz szerint a vélekedésekkel ellentétben az oroszok a kedvező kamatokon túl semmit nem kértek cserébe, és a segítségnyújtás a két ország közötti baráti kapcsolatok kifejeződése.
A ciprusi államfő arra számít, hogy Moszkvától kedvezőbb feltételek mellett juthatnak hitelhez, mint az EU, az EKB és az IMF alkotta nemzetközi trojkától.
Krisztofiasz úgy vélte, hogy a ciprusi EU-elnökség bojkottálásával Törökország önmagát szigeteli el és z a fajta hozzáállás bumerángként üt vissza rá, ahogy szerinte azt a héten tartott EP-vita is tanúsította. Az 1974 óta kettéosztott szigetország elnöke ugyanakkor rendkívül pesszimista az újraegyesítési tárgyalások sikerét illetően, amelyek szavai szerint valójában szünetelnek, amiért Ankarára és a jelenlegi észak-ciprusi vezetésre hárította a felelősséget. Úgy vélekedett, hogy Törökország gyarmatosító politikát folytat a sziget északi részén és az észak-ciprusi török vezetés visszatért a két független államból álló konföderáció elvéhez, szemben azzal a föderációs modellel, amiről az előző vezetéssel elviekben megállapodtak.