Szeptemberben tervezi közzétenni első javaslatait a következő pénzügyi keret számaira a soros ciprusi elnökség – közölte az ország EU-ügyi államtitkára abból az alkalomból, hogy bemutatta a következő hathónapos időszak prioritásait.
Szeptemberben végre megjelenhetnek az első számok a 2014 és 2020 közötti keretköltségvetésre vonatkozó javaslatban, legalábbis ezt tervezi az EU soros ciprusi elnöksége, amely július 1-jén vette át Dániától a stafétabotot. „Lehet, hogy szeptemberben kísérletképpen megpróbálkozunk néhány számmal is az októberi Európai Tanács előtt” – jelentette ki Andreasz Mavrojannisz abból az alkalomból, hogy Brüsszelben újságírók előtt bemutatta a féléves ciprusi program prioritásait.
Az államtitkár az elnökség céljának nevezte a tárgyalások 2012 végi lezárását a tagállamok között a következő pénzügyi keretről. Jelezte, hogy Ciprus repülőrajtot vesz, amikor már a jövő héttől kezdve kétoldalú konzultációkat kezd a tagállamokkal arról a tárgyalási keretről, amelyet a dán elnökség készített, és amely kiindulópontja lesz a tárgyalásoknak. Az elnökség ezt követően a nyári szünet előtt, az általános ügyek tanácsának július 24-i ülésén is napirendre tűzi a kérdést, és a keretköltségvetés lesz a témája a ciprusi informális miniszteri tanácsülésnek is.
Mavrojannisz nagyon nehéz tárgyalásokra számít, különösen a leendő keretköltségvetés bevételi oldalát képező saját források rendszeréről, amelynek kérdésében teljesen eltérnek a tanácsi és a parlamenti álláspontok. Példaként hozta fel a pénzügyi tranzakciós adót, amelynek bevezetéséről nincs konszenzus a Tanácsban, miközben az EP szerint a Bizottság javaslatával összhangban a saját források rendszerének egyik fő eleme kellene, hogy legyen.
Ciprus képviselője a sajtóértekezleten több alkalommal is kénytelen volt az ország gazdasági és pénzügyi helyzetével kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Ismeretes, hogy az ország néhány nappal első uniós elnöksége előtt pénzügyi mentőövet kért az EU-tól és az IMF-től bankrendszerének stabilizálására, amelyet megrendített a görög válság. Mavrojannisz emlékeztetett rá, hogy a görög államadósság egy részének magánbefektetők által történt leírásán 3 milliárd eurót buktak a ciprusi bankok, amelyek teljes görögországi kitettségét 23 milliárd euróra becsülte.
Brüsszelben mindenesetre azt rebesgetik, hogy a ciprusi bankrendszer talpraállításához körülbelül 10 milliárd euróra lesz szükség, ami az ország éves GDP-jének több mint 50 százaléka. Az államtitkár azzal érvelt, hogy az ország gazdasági helyzete egyáltalán nem katasztrofális, amit szerinte az is jelez, hogy mind a költségvetés hiánya, mind a 70 százalék körüli államadósság lefelé ívelő pályára került.
Andreasz Mavrojannisz hangsúlyozta, nem hagyják, hogy a gazdasági problémák eltereljék a figyelmet az elnökségi teendők gyakorlásától. „Az eredmények alapján ítéljenek meg bennünket” – üzent a kétkedőknek.
Kérdésre válaszolva rámutatott arra, hogy nem csak az orosz jelenlét nagy a szigetországban, de Ciprus a negyedik legnagyobb befektető Oroszországban. Ennek oka, hogy számos nyugati ország Cipruson létrehozott cégén keresztül fektet be Oroszországban. Hozzátette, az, hogy az ország esetleg az oroszoktól vagy a kínaiaktól kér hitelt mit sem változtat azon, hogy Ciprus hű marad az EU-val szemben vállalt kötelezettségeihez.
Mavrojannisz azt is nyomatékosította, hogy a ciprusi nemzeti érdekek, így a törökökhöz fűződő hűvös viszony nem éreztetheti hatását az elnökség működésén. Azért nem állta meg, hogy néhány kérdésben – például Szíria vagy a Ciprus és Izrael között feltárt új tenger alatti gázlelőhelyek kitermelésének vitatott kérdésében – oldalvágást helyezzen el a nagy török szomszédon. Kifejtette, hogy az ígéretes gáz lelőhelyekre az európai energiabiztonság megoldásának részeként tekint a nicosiai kormány.
Az is kiderült, hogy Ciprus fel van készülve arra, hogy a szíriai események esetleg nagy humanitárius válságot váltanak ki, amire majd válaszolni kell az EU-nak.
A „jobb Európa” mottójával elnökségét megkezdő Nicosia négy fő prioritás köré keríti tevékenységét. Ezek: „a hatékonyabb és fenntarthatóbb Európa” (ide sorolja a dokumentum a többéves keretköltségvetést, az energiapolitikát, az európai infrastruktúra fejlesztést, a zöld növekedést és az egységes tengerészeti politikát is); „egy jobban teljesítő és növekedés-alapú Európa” (a gazdasági kormányzás továbbfejlesztésével, az EU2020 stratégia végrehajtásával, a pénzügyi szolgáltatásokról szóló jogszabályi javaslatok útjának egyengetésével és a belső piac mélyítésével); „egy, a polgárai számára relevánsabb, szolidáris és szociálisan összetartó Európa” (a munkanélküliség elleni harccal, elsősorban a fiatalok elhelyezkedésének segítésével, a közös európai menekültügyi rendszer kiteljesítésével az év végéig stb.); és „Európa a világban, és közelebb a szomszédaihoz (elsősorban a szomszédságpolitika déli dimenziójára helyezne nagyobb figyelmet, de a bővítési folyamatra és a kereskedelmi tárgyalások előmozdítására is).