A vajdasági temerini fiúk kegyelmi kérelme már három éve porosodik a szerb államfő előtt. A korábbi elnök, Tadic, ígéretet tett az ügy rendezésére, ennek ellenére, érdemben nem fogalakozott vele. Több magyar politikus is felszólalt már az érdekükben, de mind hiába. Sokak szerint a temerini fiúk, a vajdasági magyar közösség „bűneiért” is ülnek. Az incidens nyolc éve történt…
Az incidens és az ítélet
2004. június 27-én éjjel történt a súlyos incidens, amelynek színhelye a temerini piactér volt, itt egy magyar társaság verekedett össze az őket provokáló szerb nemzetiségű drogdílerrel, akit súlyosan bántalmaztak ezután. A bíróság emberölés kísérletében találta bűnösnek az öt fiatalembert és összesen 61 év börtönbüntetést szabott ki rájuk: Máriás Istvánra 15 évet, Illés Zsoltra 13 évet, Szakáll Zoltánra 11 év 6 hónapot, Uracs Józsefre 11 év 6 hónapot és Horváth Árpádra 10 évet. 2009-ben átadott kegyelmi kérvényükkel az öt temerini fiatal abban bízott, hogy a köztársasági elnök, élve hatáskörével, enyhíti, illetve megszünteti a drákói büntetéseket. Nem így lett. Illés Zsolt és Máriás István kegyelmi kérelmének ügyében, a tavalyi év végén hozott negatív döntést Boris Tadic. A többiek kérelmére, a nem rég beiktatott szerb államfőtől, Nikolictól várják a választ. Az öt temerini fiú esete mára már politikai ügy lett. Senki sem kételkedik benne, hogy azért, amit tettek, felelniük kell az igazságszolgáltatás előtt, de a büntetésük méltánytalan.
Közbenjárók
A magyarországi közjogi méltóságok szinte mindegyike szóba hozta az elmúlt években az esetet. A volt elnök Boris Tadic már számos politikusoknak ígéretet tett, hogy az eltúlzott büntetés ügyében a fiúkra nézve kedvező lépéseket tesz.
Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének is pozitív elbírálást ígért Tadic. A Magyar Polgári Szövetség nyílt levelet intézett az újonnan beiktatott államfőhöz, Tomislav Nikolichoz, amelyben kéri a temerini fiúk szabadon engedését, jelentette be zentai sajtótájékoztatóján a párt elnöke, Rácz Szabó László, aki hozzátette, a levélben azt is leírták, hogy véleményük szerint a temerini fiúk csupán azért kaptak túlzott mértékű büntetést, mert nem a többségi nemzethez tartoznak. Nemzetellenes tett volt, amit a bíróság elkövetett ezekkel a fiúkkal szemben – fogalmazott az elnök.
Június 4-én, az összetartozás napja apropóján a magyar parlamentben, napirend előtti felszólalásában, Szabó Timea az LMP képviselője a temerini fiúk ügye mellett állt ki, követte őt Németh Zsolt, külügyi államtitkár, aki elismerte, hogy a temerini fiúk ügye összefügg a nemzeti összetartozás ügyével. A minap pedig Ékes Ilona fideszes parlamenti képviselő, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának és emberi jogi bizottságának tagja járt a belgrádi és mitrovicai börtönökben. A magyar diplomácia kiemelt ügyként kezeli a kérdést és továbbra is támogatja a fiatalok benyújtott kegyelmi kérvényét.
Sokak szerint a fiúk nemcsak a saját bűnük miatt, hanem a vajdasági magyar közösség „bűneiért” is ülnek, azaz nekik kellett elvinniük a balhét azért, hogy 2003-ban és 2004-ben, amikor a legtöbb magyarverés történt, a magyar politikum nem hagyta annyiban a dolgot, és a nemzetközi színtéren is téma lett a délvidéki magyarverés. Akkoriban Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is igen kemény hangú szöveget intézett, a regnáló miniszterelnöknek, Vojislav Kostunicának: „Bátran állíthatom, hogy ennyi súlyos kilengés a milosevici diktatúra tizenkét esztendejében együttesen sem történt, mint most hat hónap alatt” – fogalmazott Kasza. 2004 júliusában az Európai Néppárt is közelről foglalkozott az esetekkel, és számon kérő levelet írt egy amerikai kongresszusi képviselő is Kostunicának. A temerini fiúk ügyében 2005. április 11-én hirdettek ítéletet. Ekkorra már az Európai Parlament tényfeltáró bizottsága is járt a Délvidéken, és a magyarveréseknek hatalmas visszhangja volt. Kapóra jött hát az öt fiatal esete, akik szerbet kínoztak.
Hogy vannak a Fiúk?
Ékes Ilona szerint a Sremska Mitrovicán maradt fiatalok mentálisan és fizikailag is jól vannak, a Belgrádban lévőket viszont nagyon szigorú körülmények között őrzik – a börtön „egy erődítmény, ahonnan még talán az eget sem lehet látni”. Uracs József ráadásul egy szerb elítélttel van egy zárkában, így magyarul se. A mitrovicai börtönben raboskodó Horvát Árpádot most már havonta egyszer hazaengedik hétvégére. A múlt héten is otthon volt. A Magyar Szónak elmondta, mióta a börtön nyitott részében van, elégedett. Dolgozik, s az őrök és a rabtársak viselkedésében sincs kivetnivaló. Szakáll Zoltán is hazajár, a nagynénjénél vendégeskedik. Akárcsak Árpád, ő is a mitrovicai börtön nyitott részében van és dolgozik. Zoltán már megkapta a választ a feltételes szabadlábra helyezésére vonatkozó kérelmére: elutasították, annak ellenére, hogy a börtönigazgatóság pozitív jellemzést adott róla. Szerinte a szabadlábra helyezések 90 százalékát elutasítják. Árpád még nem kapott választ a saját kérelmére. Mindketten bíznak abban, hogy sikerül ép lélekkel kibírniuk a maradék börtönbüntetést, és ha szabadulnak, rendes életet élhetnek. Várják, hogy mi lesz a kegyelmi kérvényük sorsa. Újra benyújtani ugyanis csak akkor lehet, ha az elnöki asztalon lévőre választ kapnak.