Oroszországban felgyorsított sebességben, fogadták el az ellenzéket mindaddiginál nagyobb mértékben sújtó új törvénymódosítást. A törvény kitalálásának pillanatától az elfogadásig alig néhány hét telt el, a parlamenti tárgyalás, és a törvény keresztülvitele az orosz parlament alsó- és felsőházán, illetve a Putyin kézjegyével ellátott szentesítés rekordidő alatt, négy nap alatt ment végbe. A sietség nem véletlen: a decemberi parlamenti választások óta öntudatra ébredt orosz polgári ellenzék az elmúlt hónapokban alaposan megnehezítette a hatalom dolgát, június 12-én pedig ígéreteikhez híven hatalmas, több százezres tüntetésekkel készülnek.
A június 9-étől, szombattól életbelépett új orosz törvénymódosítás szerint az ellenzéki tüntetők nagyon kemény szankciókra és ítéletekre számíthatnak. Az eddigi gyakorlathoz képest 150 szeresére nő a tüntetések idején elkövetett „adminisztratív vétség” kategóriájába eső pénzbüntetés. Ez azt jelenti, hogy amíg korábban a letartóztatott orosz polgári aktivistákra, mint magánszemélyekre legfeljebb két ezer rubel pénzbüntetést szabhattak ki (kb. 15 ezer Ft), ez az összeg szombattól a minimálisan kiszabható 10 ezer rubeltől (75 ezer Ft) egészen 300 ezer rubelig, vagyis több mint két millió forintig terjed. Ekkora pénzösszegeknél pedig nagyon egyszerűen el lehet venni az emberek kedvét a polgári politikai aktivitástól. Az igen kemény törvénymódosítás azonban még így is enyhe formában került elfogadásra: a kormányzó Egységes Oroszország egészen 1,5 millió rubelig, vagyis 10 millió forintig akarta volna kitolni a tüntetőkre kiszabható büntetés felső határát.
A törvénymódosítás elfogadása a hatalom válaszaként tekinthető az elmúlt hónapok nagyszabású oroszországi tüntetéseire. A decemberi parlamenti választások – illetve az azokon elkövetett tömeges csalások után az orosz polgári ellenzék tömegesen vonult utcákra, és az orosz nagyvárosok a ’90-es évek eleje óta először láttak ismét ekkora, több tízezer főt számláló ellenzéki tömegeket az utcákon.
Az ellenzéki tüntetések Putyin március 4-ei megválasztása után is folytatódtak, bár kétségtelenül a lendület alábbhagyott – az orosz politikát immár 12 éve irányító politikus hivatalos visszatérése a Kremlbe sokak szemében értelmetlenné tette a további harcokat. A tüntetések formátuma azonban átalakult, és amíg korábban egy egy jóval előtte leszervezett helyszínen találkoztak a tüntetők, április-májusban egyes fővárosi közterületeket szállta meg az ellenzék, és sátorvárosokban, saját újságokkal, színházi körrel, koncertekkel küzdött tovább a demokratikus átalakulásért. Mindez igen csak megnehezítette a hatalom dolgát, és hiába számolták fel sorban a sátorvárosokat, a helyzet egyáltalán nem javult.
A helyzet egészen odáig fajult, hogy még a politikától távol álló, putyini ígéretekkel etetett vidéki lakosság is felkapta a fejét az ellenzéki tevékenységre. Az újonnan felemelkedő ellenzéki vezetők megjelentek az orosz újságokban, rádiókban, sőt, helyenként még a televízióban is. A Levada Közvéleménykutató Intézet május végén elvégzett kutatás szerint az orosz lakosság két harmada gondolja úgy, hogy a hatalomnak párbeszédet kell folytatnia az ellenzékkel, és biztosak benne, hogy a tüntetéshullám anélkül nem fog elmúlni. A lakosság 70 százaléka hallott a május 6-ai nagyszabású ellenzéki tüntetésről, és az azt követő kemény rendőri fellépésről. Az orosz speciális rendvédelmi alakulatok reakcióját a lakosság közel fele „túlságosan erőszakosnak” minősítette.
Ilyen előzmények után egyáltalán nem meglepő, hogy már májusban előkerültek a tüntetőkkel szembeni törvények jelentős szigorításáról szóló tervezetek. A tüntetések legaktívabb tagjainak általában „rendzavarást” vagy a rendőrökkel szemben tanúsított ellenálló magatartást szokták kiszabni büntetésként, ami kisebb pénzbüntetéseket vagy 10-15 nap fogságot jelentett eddig. Ezen változtat a június 9-én, szombaton életbelépett új törvénymódosítás.
Az elkészített törvénymódosítást végül június 5-én tárgyalta a Duma, és az gyakorlatilag rekord idő, négy nap alatt járta meg az elfogadásához szükséges minden lépcsőfokot. A hosszúra nyúlt, nagy viták közepette zajló parlamenti ülés végül éjféle fogadta el szerdán a módosítást, amely így az orosz parlament felsőházához, a Föderációs Tanácshoz vándorolt, amelynek élén a tavaly nyáron kinevezett Putyin hű ember, Valentyina Matvijenko áll. A módosítást egyhangúlag fogadta el másnap a felsőház, alig több, mint egy óra alatt. A dolog pikantériáját adta, hogy az orosz Emberjogi Tanács vezetője, Mihail Fedotov a tárgyalás napjának reggelén jelentette be nyilvánosan, hogy hivatalos levelet küldött a Föderációs Tanácsnak azzal az üzenettel, hogy várjanak még a törvény elfogadására, és küldjék vissza a Dumába tárgyalásra. A törvényt azonban elfogadták, Matvijenko pedig beszámolt arról, hogy nem kaptak semmiféle levelet Fedotovtól. A felsőházi aláírás után már csak az elnök szignója hiányzott, és az új orosz államfő, Vlagyimir Putyin alá is írta a „Gyülekezésről, tüntetésekről, demonstrációkról és felvonulásokról szóló törvényt június 8-án pénteken.
A törvény a fent már említett 300 ezer rubeles magánszemélyekre kiszabható büntetésen kívül több másik fontos dologról is rendelkezik. Az állami szférában dolgozók számára végképp elrettentő lehet a számukra kiszabható 600 ezer rubel (kb. négy millió forint), a jogi személyek számára pedig még több, egy millió rubel (hét millió forint) szabható ki. Újdonság továbbra az eddigi gyakorlathoz képest, hogy megjelent a közmunka, amellyel a pénzbüntetést lehet felváltani.
A törvénybemódosítás szerint ugyanakkor mostantól tilos háromnál több embernek tartózkodni egy helyben, amely rendzavarással fenyegethet (mert az nem engedélyezett tömeg akciónak számíthat), így ezzel vége is az ellenzék elmúlt hónapokban bevált akcióinak, amikor a tüntetők közterületeket lakták be „véleménycsere” céljából, illetve amikor zenei vagy költészeti felvonulásokat szerveztek a moszkvai sétálóutcákon. Ehhez hasonló korlátozásokat legutóbb épp Európa utolsó diktatúrájában, Belaruszban fogadtak el. Betiltották továbbá a maszkok használatát is a tüntetéseken.
A Levada Központ már említett felmérése szerint az oroszok 64 százaléka határozottan ellenzi a tüntetéseket keményen szabályozó törvényt, és csak 17 százaléka a lakosságnak támogatja. Ezeket az adatokat ismerve Putyin könnyen rájátszhatott volna: az alsóházi és felsőházi elfogadás után pénteken már csak az ő aláírásán múlott volna a törvény további sorsa. Putyin népszerűségét igen csak megtépázták az elmúlt hónapok, így a demokrácia védőjeként fellépve jó pontokat szerezhetett volna a lakosság (és a külföld) szemében. Putyin azonban szemrebbenés nélkül aláírta a dokumentumot, és így az orosz ellenzék számára egy új időszámítás veszi kezdetét.
A sietség nem volt véletlen: május 12-én Oroszország Napját ünnepelnek, ami miatt hétfőn és kedden is munkaszüneti napok lesznek, az ellenzék pedig már egy hónapja nagyszabású tüntetéseket szervez május 12-re. Amennyiben nem fogadták volna el a törvénymódosítást ilyen rekord sebesség alatt, úgy a tárgyalása a szünnapok miatt átcsúszott volna a hét második felére. Így viszont a komolynak várható tüntetési sorozatra is már alkalmazni lehet (és előszeretettel alkalmazni is fogják) a szombaton életbelépett törvényt. Kedden kiderül, hogy mennyire tud majd visszatartó tényező lenni az adminisztratív vétségnek kiszabható több mint két millió forintos büntetés.