Megdöbbentő levél látott napvilágot, melyben a dél-szudáni elnök, Salva Kiir kér meg 75 korábbi és jelenlegi magas rangú kormánytisztviselőt, hogy adják vissza az elmúlt években az ifjú államtól ellopott és elsikkasztott nagyjából négymilliárd dollárt.
„A szabadságért, igazságért és egyenlőségért harcoltunk. Mégis, mikor hatalomra kerültünk, elfelejtettük mindezt és inkább a nép költségén gazdagítottuk magunkat.” Ezeket az önvizsgálatra felszólító sorokat a dél-szudáni elnök írta kollégáinak, erősítette meg a napvilágra került levél hitelességét Barnaba Marial Benjamin tájékoztatási miniszter.
Amnesztiát kapnak, és névtelenségbe burkolózva maradhatnak azok a tisztviselők, akik visszaadják a korábban ellopott állami pénzeket. Erre a célra nyitottak is a szomszédos (korrupciós témában szintén nem túl acélos) Kenyában egy bankszámlát, ahova várják a visszaadott pénzeket. A becslések szerint az utóbbi években magas rangú tisztviselők mintegy négymilliárd dollárral károsították meg Dél-Szudánt.
Idén már született egy elnöki rendelet, ami minden köztisztviselőt kötelez arra, hogy vagyonukat bevallják a Korrupcióellenes Bizottságnak. Ugyanakkor azt is bejelentették, hogy olyan jogszabályokat fognak hozni, amik a jövőben nem tűrik és keményen büntetik az állami pénzek nem megfelelő kezelését. Egy kormányközlemény szerint eddig 5000 volt és jelenlegi köztisztviselő vallotta be vagyonát és eddig 60 millió dollár került vissza az elsikkasztott pénzből.
Barnaba Marial Benjamin miniszter az Al Jazeerának adott interjújában határozottan cáfolta, hogy a 75 ember gyanúsított lenne az ügyben. Állítása szerint ez a hiányzó összeg akkor keletkezett, mikor néhány gabonaimportért felelős cég a szállítás teljesítése nélkül jutott az állami forrásokhoz és valójában a 75 célszemély segíthet visszaszerezni ezt a pénzt. Valójában azonban a gabonabotrány összege kétmilliárd dollárra tehető, ami a Salva Kiir elnök által hangoztatott összegnek csupán a fele, emlékeztetett az Al Jazeera másik vendége. A fennmaradó összeg az olajbevételek elsikkasztásának és a csempészetnek köszönhetően vándorolt ki külföldi számlákra. A probléma súlyát jelzi, hogy a 2005/2006-os fiskális évben 1,5 milliárd dollárral nem tudott elszámolni a költségvetés, azóta ráadásul már kimutatás sem készült.
Dél-Szudán komoly gazdasági nehézségekkel küzd, miután az ország – mivel szerintük az ellenséges Szudán ellopta a kitermelt olajat – leállította az állami bevételek 98%-át adó olajkitermelést. Ennek következtében a Világbank előrejelzése szerint az ország júliusra fizetésképtelenné válhat, ami az ifjú állam csődjét jelentené, és ez is lehet az oka ennek a kétségbeesettnek tűnő lépésnek. A tájékoztatási miniszter azonban mindezt cáfolja: szerinte az ország finanszírozása megoldott, az olajtermelés leállítása pedig nem volt elhibázott lépés, mert a leállás előtt sem folyt be egy dollár sem a folyamatos olajlopás miatt.
Dél-Szudán nehéz helyzetbe került. A nagy szegénység mellett problémát okoz a háborús feszültség Szudánnal, komoly bajban van a gazdaság és úgy tűnik, a korrupció is súlyos károkat okoz. A kilátásba helyezett amnesztia sem biztos, hogy pozitív eredményt fog hozni, mert egyrészt ezzel a korábbi sikkasztók megússzák bűnüket, ami növeli a büntetlenség reményéből fakadó, még magasabb szintű korrupciót, továbbá a felelősségre vonás hiánya komolyan ronthatja az ország hitelét a külföldiek szemében, ami számszerűsíthető gazdasági kárt is jelenthet.