A kommunizmus nemzetközi jogi rendezését sürgette az Európai Néppárt és több alapítvány azon a konferencián, amelyet a hasonló célból kiadott prágai nyilatkozat negyedik évfordulóján tartottak Brüsszelben.
A volt szocialista országok egykori vezetői, valamint tudósok vitáztak Brüsszelben a kommunizmus bűntetteinek jogi rendezéséről, illetve ennek lehetőségeiről. Az Európai Néppárt, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja, valamint az Európai Emlékezet és Szolidaritás Hálózata által szervezett nemzetközi konferencia résztvevői azt sürgették, hogy a fasizmushoz hasonlóan a kommunizmus bűntetteit is mondják ki európai és nemzetközi jogszabályok, garanciát nyújtva arra, hogy mindazok nem ismétlődhetnek meg.
A rendezvény időzítése nem véletlen: 2008. június 3-án fogadták el a cseh Zdenek Bohac kezdeményezésére azt a nyilatkozatot (Prágai Nyilatkozat az Európai Lelkiismeret és Kommunizmus tárgyában), amely az Európai Uniót szólítja fel a kommunista bűnök elkövetőinek jogi felelősségre vonására.
A konferencián felszólaló, főként volt közép-európai országokból származó politikusok és egyetemi tanárok nem kértek kevesebbet, mint az Európai Unión belül egy olyan jogi testület felállítását, amely a hatályos törvények alá nem tartozó kommunista bűnöket vizsgálná. A korábban is többször hangoztatott elvárás az, hogy egy olyan életképes nemzetközi igazságszolgáltatási modell álljon fel, amely végleg rendezni tudná azt az erkölcsi és jogi adósságot, amellyel az Európai Unió tartozik a kommunizmus áldozatainak.
Szlovákia egykori miniszterelnöke a konferencián elmondta, hogy a fasizmus és a kommunizmus jogi megítélése jelentősen különbözik egymástól, holott a két rezsim emberi jogi felfogása meglehetősen egyforma volt. Jan Carnogursky elmondta, a fasizmust a II. világháború végén „legyőzték, mostanra többé-kevésbé rendben van a jogi rendezése”. Hozzátette, hogy kommunista pártok viszont még mindig léteznek Európában, és az ideológia atyját, Karl Marxot még a mai napig is idézik, még a sajtóban is.
Az 1991-1992 között hivatalban lévő kormányfő szerint hasonló törvényeket kellene elfogadni a kommunizmus bűneiről, mint a nácizmust tiltó és elítélő jogszabályok.
Az aarhusi egyetem professzora szerint nem kellene tabuként kezelni a nemzetközi jog fejlődését. „A jogfejlődés mindig is történelmi tényekből eredt, a múlt megfelelő ismerete tehát a nemzetközi jog fejlődéséhez vezethet, például nemzetközi jogi egyezmények formájában”. Martin Alm nem sürgetett ugyanakkor egy kommunizmust elítélő nemzetközi jogi egyezmény megkötését, szerinte ugyanis ehhez ismerni kellene teljes körűen a történelmi tényeket.
Az egyetemi tanár a jogi rendezés és felelősségre vonás mellett a történelmi tények és ismeretek elemzését is szükségesnek tartaná, utóbbit ugyanis még mindig szubjektívan, és sokszor tévesen értelmezik – tette hozzá Martin Alm.