Tovább szigorította a Szíria elleni szankciókat az Európai Unió. A tagállamok külügyminiszterei hétfőn tovább bővítették a vízumtilalomra és vagyonbefagyasztásra ítélt személyek és vállalkozások listáját, miközben Magyarország is jelezte, hogy részt kíván venni a nemzetközi megfigyelői misszióban. A tárcavezetők „erőteljes üzenetet” igyekeztek küldeni a közel-keleti béke mielőbbi megkötése érdekében.
Öt szakértővel járul hozzá Magyarország ahhoz a 300 fősre tervezett nemzetközi misszióhoz, amelynek a korábban bejelentett szíriai tűzszünet betartatása lesz a feladata. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az uniós külügyminiszterek brüsszeli ülése után elmondta, a napokban megkezdődött a 300 fős fegyvertelen csoport Szíriába telepítése, mégpedig a Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár által kidolgozott béketerv alapján, továbbra is a nemzetközi közösség felügyelete mellett.
Németh Zsolt osztotta azokat a véleményeket, elsősorban azt a brit vélekedést, mely szerint a szíriai helyzet hatékony kontrolljához a jelenleginél jóval nagyobb létszámú küldetésre lesz szükség. A 300 fő viszont május végére Szíriába érkezhet – tette hozzá a politikus. Elmondta azt is, hogy Magyarország elsősorban egészségügyi és humanitárius vonalon próbál segíteni a szíriai polgároknak.
A külügyminiszterek – az erőszak beszüntetésére irányuló immár szokásos felhívásuk mellett – tovább szigorították a Szíria elleni szankciókat. Ezúttal 3 magánszemélyt tettek fel a vagyonbefagyasztásra ítélt személyek listájára. A rendszerhűnek vélt szíriai állampolgárok Európában tárolt vagyonát az Európai Gazdasági Közösség területén működő bankok zárolni fogják, csak úgy, mint a listára felkerülő négy újabb vállalkozásnak is. A magánszemélyek szerdától kezdve vízumot sem kaphatnak az Európai Unióba.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint a damaszkuszi helyzet továbbra is megdöbbentő, és megerősítette, hogy az Európai Unió is kiemelt célként kezeli Kofi Annan béketervét. Catherine Ashton összegzése szerint az EU a maga eszközeivel igyekszik fokozni a nyomást az Asszád-rezsimre, a szigorítások újabb köre után már 128 magánszemély és 43 vállalkozás szerepel a szankciós listán.
A külügyminiszteri tanácsülés napirendjén szerepelt a közel-keleti békefolyamat is. A hétfői ülésen a tárcavezetők érdemi tárgyalások megkezdését sürgették mind az izraeli, mind a palesztin fél számára. A tárcavezetők az elfogadott közleményükben hosszasan érvelnek az évtizedek óta húzódó konfliktusos kétállamos megoldása mellett. Eszerint a palesztinoknak joguk lenne önálló államot létrehozniuk Izrael – palesztinok lakta területein, és mindkét országnak Jeruzsálem lehetne a fővárosa.
Ehhez azonban meg kellene határozni a város különleges jogi státuszát, és megoldást kellene találni az illegális izraeli telepépítésekre – olvasható a következtetésekben.
A külügyminiszterek informális ebéden egyeztettek Ukrajnáról is, kifejtve aggodalmaikat Julija Timosenko egykori ukrán kormányfő bebörtönzése és fogva tartása kapcsán. Ukrajnáról – az EU-Ukrajna Társulási Tanács keddi ülése alapján lásd külön cikkünket.