A makrogazdasági feltételeket és az úgynevezett teljesítménytartalékot is kigyomlálná a kohéziós alapokról szóló rendeletről készült jelentésben a két parlamenti raportőr, a holland Lambert van Nistelrooij és a német Constanze A. Krehl.
A Bizottság által javasoltnál nagyobb mozgásteret adna a régióknak 2014 és 2020 között a kohéziós politika végrehajtásában az Európai Parlament két raportőre, akik kedden mutatták be a regionális politikai szakbizottságban az alapokról készült rendelet tervezetét. A szakbizottság május 29-én vitatja meg a jelentést, amelyről július 11-én szavazhat. Tervek szerint még a nyár folyamán az EP plenárisa is voksolna a dokumentumról.
A parlamenti szavazásnak különös jelentőséget ad, hogy a képviselőtestület új hatásköreinek birtokában első ízben változtathatja meg az Európai Bizottság javaslatait – mutatott rá újságíróknak nyilatkozva Constanze Angela Krehl, a parlamenti jelentés egyik szerzője. Krehl és néppárti kollégája, a holland Lambert van Nistelrooij két lényeges ponton is átírná a Bizottság forgatókönyvét, amikor azt javasolja, hogy a képviselőtestület radírozza ki a rendelettervezetből a makrogazdasági feltételrendszert és az 5 százalékos eredménytartalékot, amit a javaslat értelmében a tagállamok újraoszthatnának a legsikeresebben teljesítő projektek között. A makrogazdasági feltételeket azért utasítják el a képviselők, mert igazságtalannak találják, hogy a kormányok hibáiért a támogatásokat felhasználó régiókat büntessék.
A Parlament egyébiránt a bizottsági javaslatok többségével egyetért, kivéve talán azt, hogy a Brüsszel által óhajtottnál jóval decentralizáltabb felzárkóztatási politika mellett tör lándzsát, ami nagyobb felelősséget adna a régiók kezébe.
Van Nistelrooij úgy véli, hogy a kohézió jövőbe mutató politika, ami a legmegfelelőbb eszköz az EU 2020 gazdasági stratégia céljainak megvalósítására. „Ez az egyetlen fejlesztési politika, ami az EU-n belül létezik, válságban nagy szükség van egy ilyen eszközre” – érvelt a német képviselőnő, aki szerint az EP számára a Bizottság által a kohéziós politikára javasolt, a 2007 és 2013-as időszakhoz képest kevesebb összeg a minimálisan elfogadható.
A képviselők a BruxInfo kérdésére úgy vélekedtek, hogy jelenlegi formájában aligha éli majd túl a tárgyalásokat a Bizottságnak az az ellentmondásos javaslata, ami egységesen a tagállamok GDP-jének 2,5 százalékánál húzná meg a lehívható támogatások felső határát. Ennek a javaslatnak az a Magyarország lenne az egyik, hanem a fő kárvallottja, amely a jelenlegi időszakban GDP-jének 3,52 százalékig hívhat le forrásokat. „Arra számítunk, hogy új javaslat születik a kérdésben” – közölte Constanze Krehl. A parlamenti raportőrök támogatják azt az elképzelést, hogy biztonsági hálót nyújtsanak azoknak az országoknak, amelyek az előző pénzügyi időszakhoz képest túl sok támogatást veszítenének 2013 után. Ehhez azonban a Tanácsnak több pénzt kellene letennie az asztalra – tette hozzá a képviselőnő. Elvetik viszont azt a holland javaslatot, hogy egy fordított biztonsági hálóval vegyék elejét annak, hogy egy tagállam támogatásai bizonyos határon túl megemelkedjenek az előző hétéves periódushoz képest.
Az EP jelentéstevői olyan kohéziós politikát szeretnének, ami valamennyi európai régió előtt nyitva állna, miközben a támogatások javát a legelmaradottabb térségek felzárkóztatására koncentrálnák.
A képviselők az áfa költségként való elszámolhatóságát is támogatják, korainak tartják ugyanakkor még az állásfoglalást arról, hogy mekkora legyen az uniós társfinanszírozás mértéke: a jelenlegi 85 százalékos plafon, vagy ennél alacsonyabb, ahogy a nettó befizetők tanácsolják.
Van Nistelrooij és Krehl szerint a társfinanszírozás problémáját részben kiválthatnák az olyan innovatív megoldások, amelyek pénzügyi közvetítőket vonnak be a kockázatok megosztására, visszatérítéses formában a projektek finanszírozásába, úgy, ahogy azt Németországban jelenleg is alkalmazzák.