Az eurózónában és az EU 27 országában is nőtt a munkanélküliség az elmúlt egy évben. Az Eurostat adataiból kiderül, Magyarországon a munkaképes korú lakosság 11,2 százaléka nem dolgozott márciusban, a tavaly márciusi 10,7 százalékkal szemben.
Valódi páneurópai munkaerőpiacra lenne szükség az európai foglalkoztatási különbségek csökkentéséhez – kommentálta a szociális és foglalkoztatási EU-biztos új szóvivője Brüsszelben a néhány órával korábban publikált munkanélküliségi adatokat. Az Eurostat szerdai közlése szerint márciusban 10,9 százalékos volt a munkanélküliség az eurózóna tagállamaiban, a 27 tagországban némiképp jobb a helyzet: a munkaképes korú állampolgárok 10,2 százaléka nem dolgozott.
Az euróövezet jelentős romlást könyvelhetett el, hiszen bár februárban 10,8 százalékos volt a munkanélküliség, de egy évvel korábban, 2011 márciusában még „csak” 9,9 százalék volt az álláskeresők aránya. Egy év alatt tehát 1 százalékponttal nőtt a munkanélküliség az eurózónában, a teljes Európai Unióban viszont nem volt ilyen meredek a növekedés: 2011 márciusában 9,4 százalékos mértékű volt a munkát keresők aránya.
A tagállamok közül Spanyolország és Görögország áll a legrosszabb helyen. Előbbiben 24,1, utóbbiban 21,7 százalékos mértéket ölt a munkanélküliség, a harmadik helyen – messze lemaradva – Portugália áll 15,3 százalékkal. Ausztriában a legjobb a helyzet, ott mindössze a munkaképes korú lakosság 4 százalékának nem volt munkája, ezt követi Hollandia (5%), Luxemburg (5,2%) és Németország (5,6%).
A magyar adatok nagyjából igazodnak az európai átlaghoz, 2012 márciusában a magyarok 11,2 százaléka nem dolgozott. Egy évvel korábban ez a szám még 10,7 százalék volt, tavaly december óta viszont érdemben nem változott a munkanélküliség mértéke.
Andor László szóvivője az adatokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, még nagyobb átjárhatóságot kell teremteni a tagországok munkaerőpiacai között. Mindezt azzal indokolta, hogy jelenleg 24 millió munkanélküli van az Európai Unióban, emellett viszont 4 millió betöltetlen álláshely van az EU 27 országában. A munkaerő mobilitásának növelése Jonathan Todd szerint is elsődleges szempont kell, hogy legyen a tagállami foglalkoztatáspolitikák meghatározásakor.
A szóvivő emellett azt mondta, szükséges európai szinten is azonosítani azokat a szektorokat, amelyek a jövőben nagyobb mennyiségű munkaerőt lesznek képesek felszívni. Utalt rá, hogy ezt a Bizottság már meg is tette az április 18-án bemutatott foglalkoztatási csomagban.
Jonathan Todd közölte, hogy az új rendszerben, 2013-tól már Nemzeti Munka Tervet is be kell nyújtaniuk a tagországoknak Brüsszel számára, addig „csak” a nemzeti reformprogramokban kell előrevetíteniük a középtávú foglalkoztatási terveket. A programok mindegyike megérkezett Brüsszelbe határidőre – mondta Jonathan Todd, május 30-án pedig ezek alapján a Bizottság meg is fogalmazza azokat az országspecifikus ajánlásokat, amelyeket a tagországoknak teljesíteniük kell jövő tavaszig.