Tizenegy intézkedésből álló stratégiát fogadott el az Európai Bizottság szerdán a fiatalkorúak internetes védelmére. A digitális politikáért felelős EU-biztos a világháló egyre növekvő szerepével, az életben betöltött szerepével magyarázta ennek szükségességét, valamint azzal, hogy a gyermekek egyre fiatalabban kezdik használni az internetet.
A gyermekek internetes tájékozottságának fejlesztését, a káros tartalmaktól való megóvását és a minőségibb internetes tartalmak előállításának ösztönzését célozza az az európai uniós stratégia, amelyet 2000. jubileumi ülésén fogadott el szerdán az Európai Bizottság. A testület alelnöke Brüsszelben mutatta be a tizenegy konkrét intézkedést tartalmazó tervezetet, amely négy pillérre épül.
Neelie Kroes elmondta, nagy hangsúlyt szeretnének fektetni arra, hogy az internetes tartalmak előállítói több kreatív és nevelési célzatú honlapot és szolgáltatást indítsanak a világhálón. Ezen túlmenően olyan platformok létrehozására ösztönzik a készítőket, amelyek az életkoruknak megfelelő tartalmat nyújtanak. A Bizottság arra is kidolgozott egy tervet, hogy hogyan fogja a már meglévő pozitív tapasztalatokat népszerűsíteni a fiatalok körében.
A második pillér szerint azt kell lehetővé tenni, hogy az európai iskolák taníthassanak az internetes biztonsággal és a felelős internetezéssel kapcsolatos ismereteket. Emellett jelentősen növelné Brüsszel a tudatos felhasználást segítő rendezvények és kampányok számát is – tette hozzá a digitális politikáért felelős EU-biztos.
A harmadik pillérben elsősorban nem a tagállamokra, hanem a tartalomszolgáltatókra és a biztonsági szoftvereket gyártó cégekre számít a Bizottság, jelesül arra, hogy külön uniós jogszabályok megalkotása nélkül, elsősorban önmérsékletet tanúsítva maguk fogják biztonságosabbá tenni az internetes környezetet a gyermekek számára. Neelie Kroes azt szeretné, ha a szülők megfelelő eszközöket kapnának ahhoz, hogy biztosíthassák a gyermekeik védelmét akkor, amikor az interneten böngésznek.
A stratégia példaként említi, hogy szükség lenne könnyen használható mechanizmusokra, amelyek útján a szülők azonnal jelezhetnék a káros tartalmakat. Ugyanígy pontosabb életkor szerinti biztonsági beállítások lehetőségét kérik az uniós szakértők a szoftvergyártóktól és szolgáltatóktól, valamint felhasználóbarát szülői felügyeleti opciókat.
A negyedik pillér az illegális és durva szexuális tartalmak kiszűrését célozná. Az itt meghatározott intézkedések ezek mielőbbi felkutatását, az illetékes hatóságok könnyebb és közvetlen értesítésének lehetőségeit, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködés fokozását vetíti előre.
A Bizottság leszögezi, hogy a stratégia alapvetően már korábban bejelentett bizottsági kezdeményezéseken alapul, és ezekre épít, néhány közülük viszont új kezdeményezés. A testület mindenesetre konkrét menetrendet is csatolt a stratégiához, és annak első eredményeit még idén várja Brüsszel. A cél, hogy „az interaktív, kreatív és oktatási tartalmak teljes piacát hozza létre”, ebben pedig nemcsak a tagállamokra, hanem a mobil- és internetes szolgáltatókra, a telefongyártókra, és a közösségi oldalak üzemeltetőire számít a testület.
Neelie Kroes szerint „amikor az internetet megalkották, nem gondoltak a gyerekekre, mára viszont a fiatalkorúak 75 százaléka használja a világhálót, harmaduk a telefonján”. Az internethasználóknak viszont mindössze negyede véli úgy, hogy magas szinten tudja használni a világháló szolgáltatásait, jóllehet a bizottsági előrejelzések szerint 2015-re a munkahelyek 90 százaléka igényel majd valamilyen számítógépes/műszaki tudást.
Átlagosan 10 gyermekből 4 már jelezte szüleinek vagy tanárainak, hogy küldtek neki valamilyen önkárosításra buzdító, gyalázkodó (cyber-bullying), vagy a személyes adatokra vadászó üzenetet.
A Bizottság azzal próbálja a magánszektort is buzdítani a stratégia végrehajtására, hogy szerinte a gyermekvédelem magasabb fokának megteremtése „óriási üzleti lehetőséget is jelent”. Brüsszel számításai szerint a globális digitális tartalomszolgáltatási piac idén a 113 milliárd eurót is elérheti, a mobiltelefonos alkalmazások jelenleg 5 milliárd eurós piaca pedig három éven belül 27 milliárd eurósra nőhet.
A tagállamok jelenleg egymástól jelentősen eltérő szabályozásának harmonizálása is a Bizottság távlati céljai között van, ez ugyanis Brüsszel szerint megnehezíti a tartalomfejlesztők számára, hogy gyermekbarát termékeket és szolgáltatásokat készítsenek az Európai Unió állampolgárai számára.