A 2008-as államfőválasztáson még csak kilenc, ám most, 2012-ben 12 jelölt száll versenybe az elnöki székért. A versengés során eddig szelíd kampány folyik, különböző ígéreteket megfogalmazva a polgárok számára, ellentétben a korábbi civilizálatlan módszerekkel. A jelöltek a saját politikai múltjukkal összhangban vezetik kampányukat.
A jelöléshez szükséges 10 ezer aláírást április 15-én éjfélig adhatták le a köztársasági választási bizottságnál, azok, akik elnökjelöltként indulnak majd a választásokon. A szavazócédulán szereplő sorszámot pedig 20-án sorsolták ki, mely a következőképpen alakult.
Az egyes sorszámot viselő Zoran Stanković, aki tavaly óta egészségügyi miniszteri poszton végzi feladatait, korábban a védelmi tárca vezetője is volt. Őt április 8-án javasolta a Szerbiai Egyesült Régiók pártuniója. Programjában azt vallja, hogy az országnak nem nehezíteni, hanem könnyítenie kell a lakosok életét, de ez annélkül nem sikerülhet, ha az ország nem erősödik meg.
A szavazólapon őt követi Vladan Glišić, aki diplomás jogász, és április 14-én jelölte a Dveri. Kampányában Szerbia felszabadítását ígéri az olyan megszállók alól, mint amilyenek a NATO, az EU vagy akár a többi párt, hogy újra a polgároké legyen az ország.
Háromas sorszámmal Boris Tadić, aki pszichológusként végzett, valamint az előző ciklus államfője a 2008 és 2012 közötti időszakban, majd lemondott tisztségéről, annak érdekében, hogy május 6-án a parlamenti és helyi önkormányzati választások mellett, kiírhassák az elnökválasztást is. A Demokrata Párt jelenlegi elnöke is egyben, aki már két mandátumot töltött elnökként. Őt szintén április 7-én javasolta a „Választás a jobb életért” koalíciója. Programjában ígéri, hogy ha újból bizalmat szavaznak számára, akkor folytatni fogja eddigi poltikáját ami az EU-t vagy akár Koszovót illeti. Az európai uniós csatlakozás eredményével érvelve kér új esélyt a választóktól.
Vojislav Koštunicát április 8-án javasolta a Szerb Demokrata Párt, akinek egyben ő az elnöke is, a négyes sorszámot kapta. Végzettésége szerint a jogtudományok doktora. Korábban kétszer volt Szerbia kormányfője, valamint a jugoszláv szövetségi elnöki posztot is betöltötte 2000 és 2003 között, ugyanekkor szűnt meg a jugoszláv elnöki tisztség is, az ország megszűnésével együtt. Programjában Szerbia érdekeit szeretné előtérbe helyezni az EU-val szemben, szerinte nem lehet szabad egy ország az EU tagjaként.
Zoran Dragišić a Belgrádi Egyetem professzora, akit a Munkások és Parasztok Mozgalma jelölt. Míg korábbi nyilatkozataiban az EU és NATO csatlakozás mellett foglalt állást, jelenlegi kampánya során nem támogatja teljes mellszélességgel a csatlakozási tárgyalások folytatását.
A szavazócédula hetes számú képviselője Muamer Zukorlić főmufti, a szerbiai muzulmánok szellemi vezetője, a Polgárok Csoportja jelölte a köztársasági elnöki posztra. Nyilatkozata szerint Tadićnak meg kell hálálnia a korábba rá adott szavatokat, amelyket a bosnyák közösségtől kapott, azzal, hogy az első körben szerzett szavazatait Zukorlićnak adja.
Danica Grujičić az Užicei Kórház, idegsebészeti intézet egyik osztályának vezetője a Szerbiai Klinikai Központban. A Szociáldemokrata Szövetség javasolta április 19-én az elnökjelöltségre. Kampányában úgy fogalmaz, hogy Szerbiát súlyos betegségben kell kezelni és pártjuk csak megvalósítható terveket javasolt, a realitás talaján maradva.
Ivica Dačić diplomás politológus, a szocialisták jelöltje, akit április 7-én javasoltak a választási bizottságnál, kilences sorszám alatt található majd. A jelölt jelenleg kormányfő-helyettes és belügyminiszter, valamint a Szerb Szocialista Párt elnöke is egyben. Eddigi munkásságát sikeresnek ítéli a közvélemény, viszont az utóbbi időben Koszovóról tett nyilatkozataival megdöbbentette a lakosságot.
Čedomir Jovanović végzettsége szerint dramaturg. Április 10-én jelölte az öt pártból álló Fordulat Koalíció. Jelenleg a Liberális Demokrata Párt elnöke, korábban a DOS képviselő csoport vezetője volt. Kampányában hangsúlyozza, hogy a kormánynak el kell ismernie a Koszovóval kapcsolatban kialakult helyzetet és szakítania kell a múlt azon politikájával, hogy Koszovó még mindig Szerbia elidegeníthetetlen része. Az igazság jelszavával érvel, és ellenfeleit, Tadićot és Nikolićot is felszólítja, hogy ők is e szerint járjanak el.
A 11-es számot Pásztor István jogász végzettségű jelölt kapta, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, április 15-én javasolták elnökjelöltnek, de már korábban, 2008-ban is indult a választásokon. Ugyanúgy, mint a korábbi szavazás alkalmával, a megszerzett voksokkal Tadićot kívánja támogatni, ám egyben erősíteni is szeretné pártja helyzetét. Pásztor kijelentette, hogy a szavazatokért cserébe a VMSZ számára is fontos elemekkel bővülhet a kormányzás, mint például Vajdaság Autonóm Tartomány újbóli létrehozása.
A szavazócédulán utolsóként található a 12-essel sorszámmal, Tomislav Nikolić. Végzettsége szerint menedzser, aki már három alkalommal is Szerbia, valamint egy alkalommal Jugoszlávia elnökjelöltjeként indult a választásokon. A Szerb Haladó Párt javasolta április 10-én. Ugyanezen párt elnöke, és elnökhelyettesi posztot töltött be a Radikális Pártban, Šešelj mellett. Korábban alelnök is volt 1998 és 2000 között, valamint néhány napig a Szerbiai Képviselőház elnökeként is dolgozott. Nyilatkozataiban hangsúlyozza EU ellenességét, valamint a Koszovóval kapcsolatos korábbi megállapodásokat károsnak tartja Szerbia számára és nem tekinti érvényesnek Tadić által aláírt szerződéseket, mert azok a szerb nemzet érdekei ellen irányulnak.
Elemzők szerint az idei kampány még nem érte el csúcspontját. Az eddigiek során kevés negatív felhanggal, vádaskodás és mérgező kritikai felszólalás nélkül zajlottak a pártmegmozdulások. Jelenleg mindenki a saját szavazóbázisához szól és majd az elkövetkezendő hetekben fog felélénkülni és kiéleződni a verseny, főként a két legesélyesebb jelölt Boris Tadić és Tomislav Nikolić között.
Összességében a legkedveltebb témák a gazdaság megjavítása, az EU-csatlakozás és a munkahelyteremtés. Minden jelölt a korábban megszokott irányonalat képviseli, mégis nehéz elkülöníteni a paralmenti és elnökválasztások kampányait. Eddig még minden a saját medrében folyik, ám minden bizonnyal második fordulóra kell számítani. A kisebb pártoknak ekkor kell kinyilatkoztatniuk a választás utáni koalíciós szándékaikat, ami nagymértékben befolyásolja a második körre megmaradt jelöltek esélyeit. Az elemzők úgy vélik, hogy Tadić esélyesebb a győzelemre, még ha nem is lehet akkora támogatottságot elvárni, mint ami a négy évvel ezelőtti választásokon volt.