Miután áprilistól könnyítették a pártalapítási szabályokon Oroszországban, valóságos alapítási láz tört ki: április 19-éig két hét alatt 143 párt jelezte regisztrálási szándékát, de ez a szám a következő hetekben még tovább nőhet.
Dmitrij Medvegyev, a májusban leköszönő orosz államfő még télen jelentette be, hogy jelentősen megreformálja a pártalapítási szabályokat. Ezt a decemberi tüntetési hullámot követően nyilatkozta az orosz elnök, miután tízezrek vonultak az utcákra országszerte a decemberi parlamenti csalások elleni tiltakozásul.
A tüntetők főbb követelései voltak többek között új választások kiírása, a Központi Választási Bizottság vezetőjének, Vlagyimir Csurovnak a leváltása, a kormányzó regionális választásának a visszahozása, és a választási- és pártrendszer megreformálása. Habár új választásokra nem került sor, és Csurov is a helyén maradhatott, a másik két fontos követelésre igyekezett reagálni a hatalom: visszahozzák a Putyin által eltörölt kormányzók megválasztását, és Medvegyev ígéretéhez híven április 3-ától jelentősen egyszerűsödnek a pártalapítási szabályok is.
Az áprilisban életbelépett új pártalapítási szabályzat leglényegesebb eleme az alapításhoz szükséges létszám radikális csökkentése: a korábbi szükséges 40 ezer tag helyett mostantól 500 tag is elég ahhoz, hogy a párt elindulhasson. Magyarországon ehhez hasonló, szigorú kikötések nem léteznek: az alapításhoz elegendő tíz alapító tag és a bíróság általi nyilvántartásba vétel.
Más lényeges változtatások is történtek az új szabályozásban: így korábban szinte ellehetetlenítette a kisebb pártok működését az a rendelkezés, hogy ha Oroszország régióiban a szükségesnél alacsonyabbra esik a helyi tagok száma, a párt automatikusan felszámolásra kerül. Ezt a rendelkezést eltörölték. Egyebek mellett pedig az Igazságügyi Minisztérium nem számolhatja fel azonnal a pártot, hanem három hónapra felfüggesztheti a működését, ha valamilyen hibát talál, és javaslatot kell, hogy tegyen arra, hogyan rendezheti a párt a felmerült problémákat.
Az áprilisi módosítások óta eltelt két hétben 143 párt jelezte az Igazságügyi Minisztérium felé a regisztrálási szándékukat, jelentette be az orosz parlament alkotmányügyi bizottságának a vezetője, Vlagyimir Pligin.
Oroszországban jelenleg hét regisztrált párt van (ebből négy tagja az orosz parlamentnek), így amennyiben elfogadnák az összes eddig bejelentkezett párt jelentkezését, 150 párt gazdagítaná az orosz politikai palettát. Többek között olyan pártok szeretnék regisztrálni magukat, mint az „Orosz Közösségi Hálózatok Pártja”, „Oroszország Kedves Embereinek a Pártja”, „Oroszország Kalóz Pártja”, „Orosz Nép Barátainak a Klubja” és mások.
Pligin szerint Medvegyev reformja a visszajelzések alapján nagyon pozitív, és jelentősen demokratizálhatja a politikai folyamatokat Oroszországban. Nem mindenki látja azonban ilyen pozitívan a helyzetet – számos ellenzéki képviselő arra utalt, hogy a sok párt inkább a hatalom kezére játszik, hiszen ezzel szét tudják darabolni apró részekre a decemberben egységesen fellépő orosz polgári ellenzéket. Ezt igazolhatja, hogy a december 4-ei választásokon mindössze 1,59 százalékot szerzett demokratikus ellenzéki párt, Grigorij Javlinszkij Jabloko pártja minden bizonnyal ezt az eredményét sem tudná tartani, amennyiben hét párt helyett 150 venne részt a választásokon.
Az elmúlt fél év az orosz választásokról, a választások azonban elmúltak. Oroszország történelmében először az Állami Dumát nem négy, hanem öt évre választották 2011 decemberében, az új elnök pedig hat évre kapta meg a mandátumát. Így hiába a sok új párt, valódi politikai beleszólást legközelebb csak 2016 után kaphatnak majd.