Vasárnaptól indítható hivatalosan is állampolgári kezdeményezés az Európai Unióban. Április elsejétől egymillió állampolgár aláírásával EU-jogszabály megalkotását lehet kezdeményezni az Európai Bizottságnál, feltéve, ha a testületnek egyébként is lenne rá jogi lehetősége. Brüsszel már az első napokban több bejelentést vár, jóllehet néhány tagállam még mindig adós a jogszabály átvételével.
Elsősorban emberi jogi, választójogi, oktatási és környezetvédelmi területen várhatók az első állampolgári kezdeményezések – válaszolta a BruxInfo kérdésére az Európai Bizottság alelnöke azon a pénteki brüsszeli konferencián, amelynek az volt a célja, hogy beharangozza: április elsejétől hatályba lép az ezt szabályozó rendelet, így a lakosság és a civil társadalom számára is adott lesz a lehetőség arra, hogy beleszóljanak az európai jogalkotásba.
Az állampolgári kezdeményezés intézményének alapelveit a 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés fektette le, amely utasította is az Európai Bizottságot arra, hogy dolgozza ki ennek részletszabályait. Az elfogadott kompromisszum szerint április elseje után egymillió uniós állampolgár az aláírásával kezdeményezheti európai uniós jogszabály megalkotását.
A feltételek szerint az egymillió állampolgárnak legalább a tagországok negyedéből (jelen esetben minimum 7 tagállamból) kell érkeznie, és csak olyan területeken javasolhatnak jogszabályt a polgárok, amelyeken a Bizottságnak egyébként is joga lenne jogalkotást kezdeményezni. A sokat emlegetett példa szerint így venné elejét a Bizottság annak, hogy valaki a halálbüntetés visszaállítására kötelezze az EU tagállamokat, vagy bármilyen abszurd szabályt vezettessen be.
A Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a tagállamok szigorúan meghatározták azt is, hogy az ötletgazdáknak egy legalább 7 tagország állampolgáraiból álló civil bizottságot kell alakítaniuk, és hivatalosan csak ilyen testületek nyújthatnak be kezdeményezést az Európai Bizottsághoz. Ha a testület előzetesen úgy látja, hogy a beadvány megfelel a feltételeknek, akkor elkezdődhet az aláírásgyűjtés, amelyre egy évük lesz a kezdeményezőknek.
Az aláírásgyűjtésnél szabály, hogy minden tagállamból, amely részt vesz a kezdeményezésben, legalább az európai parlamenti képviselőik számának 750-szeresének megfelelő aláírást kell összegyűjteni. A tagállamokban hatályos mindenkori passzív választójogi korhatár érvényes ez esetben is. (Ausztria kivételével, ahol 16 évtől lehet voksolni, minden tagállamban 18 év a korhatár).
Az aláírásokat a nemzeti választási hatóságok hitelesítik, majd az Európai Bizottságnak három hónapja lesz arra, hogy közleményben jelezze: mit tervez tenni a kezdeményezés kapcsán. A szervezőknek az Európai Parlament által szervezett meghallgatáson, és az Európai Bizottságban is lehetőségük lesz kifejteniük, hogy mi a pontos cél a tervezett jogszabállyal.
Az intézményi ügyekért felelős bizottsági alelnök a konferencián elmondta, vasárnap éjfélkor elindul a regisztrációs honlap is, amelyen jelezni lehet az első kezdeményezéseket. Mint mondta, már az első napokban várhatók lesznek bejelentések, néhány terület említésén túlmenően azonban nem akart részletekbe menni. Reményét fejezte ki arra, hogy az állampolgárok kreativitásával „nem lesz probléma”. Maros Sefcovic szerint ez a lehetőség „a képviseleti demokrácia lehetőségeinek példa nélküli kibővítése, és erős napirend-alakítási eszköz is az állampolgárok kezében”.
Az EU-biztos azt mondta, a felállított feltételek, mint például a minimálisan meghatározott 7 tagállam részvétele, lehetőséget teremt arra, hogy valóban európai ügyekben szülessenek a kezdeményezések, a civil bizottság, valamint az egymillió aláírás pedig Maros Sefcovic szerint garancia arra, hogy lobbicsoportok, és különböző szervezetek ne tudjanak ezzel a lehetőséggel visszaélni.
Visszatérő kritika a kezdeményezés kapcsán, hogy érdekcsoportok ennek az eszköznek a segítségével próbálnak majd meg uniós jogszabályokat elkészíttetni. A bizottsági alelnök viszont nem aggódik emiatt, megismételte, hogy „ezeknek a szervezeteknek egymillió ember számára kellene vonzóvá tenniük a saját ötleteiket”, ami szerinte kellően sok.
Az Európai Parlament alelnöke szerint viszont valós veszély a lobbierők fellépése, ezt viszont csak minél nagyobb átláthatósággal lehet visszaszorítani – mondta a görög néppárti Georgiosz Papasztamkosz. A képviselő, aki az Európai Parlamentben a témáért felelős alelnök, azt mondta, a kezdeményezés olyan problémák megoldására lehet eszköz, mint például az Erasmus-ösztöndíjasok, „akik tanulmányaik alatt rájönnek arra, hogy a diplomák kölcsönös elismerése a gyakorlatban nem működik”; a külföldön dolgozók, akik kétszer fizetnek adót; és azok az állampolgárok, akik „nap mint nap szembesülnek azzal, hogy milyen problémákkal jár külföldön élni, házasodni, dolgozni”.
Az Európai Bizottság alelnöke péntek délelőtt azt mondta, három tagország még mindig nem küldte el a Bizottság számára az értesítést arról, hogy az elfogadott európai uniós rendelet alapján nemzeti jogszabályt alkotott. Maros Sefcovic azt mondta, a tagállamok remélhetőleg a jövő hét közepéig pótolják a hiányosságaikat, egyébiránt április elsejétől hatályos lehet a rendelet.
Az Európai Bizottság mostanra egyértelművé tette, hogy az április elseje előtt kitalált ötletek, amelyekhez a szervezők már össze is gyűjtötték az aláírásokat, nem minősülnek állampolgári kezdeményezésnek. Következésképpen a Greenpeace 2010 végi kezdeményezését sem tudja befogadni Brüsszel a génmódosított termékek köztermesztésének európai uniós betiltásáról. Maros Sefcovic szóvivője péntek délben jelezte, a jogi helyzet egyértelmű: csak akkor lehet elkezdeni az aláírások gyűjtését, ha az ezzel kapcsolatos kezdeményezést április elseje után regisztrálták.