A választások ismételten újrarajzolták a szlovák politikai térképet, melynek következtében új irányt vehetnek a szlovák-magyar kapcsolatok is mind szlovákiai, mind kormányközi szinten. Még nem tudjuk milyen megoldás tesz pontot az állampolgársági törvény okozta áldatlan állapotok végére, vagy megmaradnak-e a Radicová-kormány által nehezen kibirkózott eredmények a nyelvhasználat terén. Mit várhatunk a második Fico-kormánytól?
Korábbi cikkünkben már elemeztük a szlovák választások magyar érdekképviseletre gyakorolt hatását, ezúttal a szlovák-magyar viszony kontextusában vizsgáljuk meg a második Fico-kormány várható tevékenységét. Milyen intézkedések, döntések várhatóak a régi-új miniszterelnöktől?
Az MKP ismételt parlamenten kívül maradása és a Híd kormányból való kiesése ellenére a választások pozitív hozadéka a szlovák nemzeti párt 5% alatti eredménye, mely új fejezetet nyithat a második Fico kabinet nemzetiségpolitikájában és magyarokhoz való viszonyában. Mire számíthatunk a régi-új szlovák miniszterelnöktől a felvidéki magyarok számára kardinális kérdések, kiemelten a kettős állampolgárokat sújtó szankciók tekintetében?
Ki kell emelni, hogy ezúttal Ján Slota egészségtelen nacionalizmusa nem befolyásolhatja a kormányzást a magyar közösséget érintő kérdésekben sem. Ficonak nem kell exkoalíciós partnere miatt nemzeti elkötelezettségéről bizonyságot tennie választói előtt, mint előző kormányzati ciklusa alatt, amikor ez számos magyarokra nézve diszkriminatív intézkedésben testet ölthetett. Fico megszabadulva az SNS-től, már ellenzéki székben elkezdte új arcának felépítését, melyre utal, hogy az elmúlt másfél évben egyetlen magyarellenes kijelentést sem tett, és kampánya során sem játszotta ki a magyar kártyát, hanem a szociális kérdésekre fókuszált: nem akarta kizárni választói köréből a majd 500 ezer fős magyar közösséget.
Megváltoztatják az állampolgársági törvényt
Ezt mutatja továbbá az is, hogy a választások után rögtön képes volt kijelenteni, hogy az állampolgársági törvényen változtatni kell, mert nagyon nem jól van – azon a törvényen, melyet előző kormánya kezdeményezett majd két évvel ezelőtt a magyar honosítási törvényre válaszul. Fico most valóban abban a helyzetben van, amikor csekély hitelvesztéssel megteheti, hogy szöges ellentétjét mondja annak, ami mellett korábban a végletekig képes lett volna elmenni.
„Egy dolgot kell megváltoztatnunk, világosan mondom, ez az állampolgársági törvény: nem szabad, hogy a más ország állampolgárságát megszerzők elveszítsék a szlovák állampolgárságukat” – jelentette ki Fico az Új Szónak adott interjújában.
Bármennyire is visszatetsző hallani ezeket a szavakat, a politikusi fordulatnak ezúttal pozitív hatása lehet a felvidéki magyarokra. Nem vitás ugyanis, hogy a választást megnyerő Smer elnökének saját maga kell megoldania azt a közjogi ellentmondást, melyet az állampolgársági törvény módosításával leköszönve Radicováék fejére borított. Sokkal kisebb veszteséggel lehet kijönni az ügyből a korábbi kijelentések visszaszívásával, s az intézkedések gyors módosításával, mint nemzetközi szervezetekkel és az alkotmánybírósággal szemben képviselni a problémát kiváltó álláspontot.
A leendő miniszterelnök kijelentette azonban, hogy az állampolgárságot lakhelyhez kötné, melynek értelmében a szlovák állampolgárságukat nem veszítik el azok személyek, akik lakhellyel rendelkeznek abban az országban, ahol állampolgárságot szereztek. Egy ilyen kitétel azonban nem érintené azokat a magyar állampolgárságot szerzett szlovákiai magyarokat, akik éppen annak köszönhetően jutottak magyar állampolgársághoz, hogy a vonatkozó magyar törvény nem köti magyarországi lakhelyhez a magyar állampolgárság megszerzését – kommentálta a hírt az MTI.
Az államfőt is felszólították
A kérdésben új frontot nyitott Tőkés László európai parlamenti képviselő és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, akik nyílt levélben fordultak Ivan Gasparovichoz. Levelükben arra kérték a szlovák államfőt: járjon közbe azért, hogy a szlovák állampolgárságukat elveszítő magyarok az állampolgárság mellett valamennyi jogosultságukat visszakapják, és kártérítést fizessenek nekik.
Tekintettel arra, hogy a szlovák hatóságok eljárása az emberi jogok európai egyezményének 14. cikkében, valamint a 12. kiegészítő jegyzőkönyvében meghatározott diszkriminációtilalomba ütköznek, Lomnici Zoltán és Tőkés László reményét fejezte ki, hogy Ivan Gasparovic mindent megtesz azért, hogy a jogsérelem orvoslására ne kelljen hónapokat várni, és azt ne egy nemzetközi fórum rendelje el.
Megszűnik a kisebbségügyi kormányalelnöki pozíció
A kettős állampolgárok helyzetében várható változáson túlmenően viszont tartogat csalódást is a felvidéki magyar közösség számára az alakuló Fico-kabinet. Az Új Szó szerint a parlamenti választásokat megnyerő Smer azt jelezte: nem változtat a leköszönőben lévő kormányzat kisebbségekkel kapcsolatos törvényein, de a kisebbségügyi kormányalelnök megürülő székébe nem ültet senkit. Ebben az esetben a kisebbségi kultúrára szánt pályázati támogatások szétosztása – amelyet eddig a kormányhivatal kisebbségi főosztálya felügyelt – vélhetően ismét a kulturális minisztérium hatáskörébe kerülne, mely komoly visszalépést jelent a nemzeti kisebbségek védelmét illetően.
A kisebbségügyi és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes posztját és az alá tartozó hivatalt 1998-ban hozta létre Mikuláš Dzurinda akkor megalakult kabinetje. A kisebbségi kormányalelnök posztját nyolc évig a Magyar Koalíció Pártjának jelöltje, Csáky Pál töltötte be. Robert Fico, 2006-ban kezdődött kormányzása idején Dušan Čaplovič (Smer-SD) töltötte be a posztot, 2010-ben pedig a Radičová-kormányban szerepet kapott Most-Híd párt Rudolf Chmelt (Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövetét) jelölte a tisztségre.
Orbán – Fico
A kormányközi kapcsolatokat tekintve is nyitott a szlovák-magyar viszony normalizálására a leendő kormányfő. Orbán Viktor magyar miniszterelnök már szlovák választások másnapján levélben gratulált a szociáldemokrata politikus győzelmének és reményét fejezte ki a két ország közötti problémák tárgyalásos megoldására. Fico is jelezte, hogy hamar sor kerülhet az egyeztetésre a két kormányfő között:
„Már áprilisban, a lengyelországi V4-es kormányfői csúcson leülhetünk” – mondta Fico. A szomszédság okán és amiatt, hogy Szlovákiában nagy arányban él magyar kisebbség, szükségesnek tartja a találkozót. Fico feltételezi, hogy a gazdasági és szociális kérdésekről fognak beszélgetni. „Remélem, hogy Orbán úrral normális kommunikációs módot találunk, noha más világlátása van, mint nekem. Partnerként fogunk tárgyalni.”
Bár vannak biztató jelek a Fico-i politikai kultúra pozitív változására és retorikája is a viszonyok konszolidálására törekszik, kérdés, hogy milyen törvényi kereteket fog biztosítani ezeknek. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a leendő kormány széleskörű felhatalmazása olyan lehetőséget ad Fico kezébe, hogy úgy kormányozzon, ahogy az saját érdekeinek leginkább megfelel.