Öllös László szerint a Híd több oldalról érkező nyomás miatt mondott le a parlamenti alelnöki posztról. Michal Horský úgy véli, az ország presztízsének árthat, hogy nem kisebbségi politikus ül majd a ház alelnöki székébe. Öllös László szerint a Híd több oldalról érkező nyomás miatt mondott le a parlamenti alelnöki posztról. Michal Horský úgy véli, az ország presztízsének árthat, hogy nem kisebbségi politikus ül majd a ház alelnöki székébe. Öllös Lászlót a Bumm azzal kapcsolatban kereste meg, hogy véleménye szerint miért nem jöhetett létre a Smer és a Híd koalíciója.
Az elemző a portálnak elmondta: a Smernek egyáltalán nem volt szüksége senkire a kormányzáshoz, így a Híd hiába is akart volna koalícióra lépni Ficóékkal. A választásokon elsöprő győzelmet arató szociáldemokratáknak biztos parlamenti többségük van, s az ellenzéki pártokkal a későbbiekben konkrét ügyekhez kapcsolódó megegyezéseket kereshetnek majd.
Elmondása szerint a jobboldali pártok közötti ellentéteket az előző kormányidőszak, valamint az is bizonyítja, hogyan veszekednek az egyes posztokon. A Híd hétfőn bejelentette, nem pályázik a parlamenti alelnöki posztra. Öllös szerint a Hídra nyomás nehezedett több oldalról is. Véleménye szerint a Smer felajánlhatta Bugáréknak, hogy támogatni fogja jelöltjüket az ellenzéknek járó parlamenti alelnöki posztra.
Ezután jött Igor Matovič, az Egyszerű Emberek vezetője, aki pártjának, mint a második legerősebb ellenzéki erőnek követelte a posztot. Robert Kaliňák, a Smer alelnöke március 16-án élesen bírálta az ellenzéki pártokat, hogy nem tudnak megegyezni. „Kit lep meg még Szlovákiában, hogy nem jutnak dűlőre?“ – kérdezte akkor. Öllös szerint Bugárék valószínűleg rájöttek, hogy a kormányzásra készülő Smer fenntarthatja a feszültséget az ellenzéki pártok között a téma révén, s a több oldalról érkező nyomás miatt lemondtak a posztról.
Arra a kérdésre, vajon gumicsont-e a parlamenti alelnöki tisztség, vagy valóban fontos pozíció, Öllös azt válaszolta: ez attól függ, ki tölti be azt. Véleménye szerint ugyanis személye válogatja, ki mennyire él az adott lehetőségekkel. A parlamenti alelnök ugyanis kiemelt tisztséget tölt be, könnyen prezentálhatja magát a médiában.
Hasonlóan személyfüggő, ki mennyire tud élni a parlamenti bizottságok elnöki posztjaiból adódó politikai mozgástérrel. Bár a bizottságokban smeres többség lesz, a bizottságok elnökei saját kezdeményezésekkel állhatnak elő, és prezentálhatják saját álláspontjukat. Öllös hozzátette azonban: van, aki megelégszik a bizottság munkájának irányításával, és többet nem tesz hozzá a dolgokhoz.
Michal Horský elemző szerint az, hogy a Híd lemondott a parlamenti alelnöki posztról, politikai pluszpontokat eredményezhet Bugáréknak. „Szlovákia nemzetközi presztízsének szempontjából azonban kétségtelenül veszteség, hogy az egyik fontos állami tisztséget nem egy kisebbségi politikus tölti be“ – nyilatkozta a politológus a TASR hírügynökségnek.
Igor Matovič mozgalmának szerinte vannak alkalmas emberei a posztra. Példaként Mikuláš Hubát említette, aki korábban parlamenti képviselő volt. „Kérdéses azonban, hogy a Matovič típusú politikusokkal és az Egyszerű Emberek típusú politikai mozgalmakkal véget érnek-e a jobbközép oldal konfliktusai” – tette hozzá.