Súlyos kritikákkal illették az oroszországi elnökválasztás körülményeit és eredményét az Európai Parlament képviselői szerdán a Vlagyimir Putyin egykori és most újrázó elnök visszatéréséről szóló strasbourgi plenáris vitában, a csütörtökön elfogadott állásfoglalásában ugyanakkor a képviselőtestület elismerte a választás eredményét.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet véleményéhez igazodva fogadta el az állásfoglalását csütörtökön az Európai Parlament az oroszországi elnökválasztásról: annak eredményéről és körülményeiről. Ahogyan a jogi szervezet, úgy az EP is tudomásul vette a március 4-i elnökválasztás eredményét, emellett viszont komoly kétségeit fogalmazta meg a képviselőtestület afelől, hogy demokratikusan, a nemzetközi előírások betartása mellett rendezték meg a voksolást, és hogy minden jelöltnek azonosak voltak a lehetőségei a kampányra.
Az elfogadott határozat szerint az EP „erőteljesen bírálja a választások előkészítése és levezetése során tapasztalt hiányosságokat és szabálytalanságokat, valamint a tényt, hogy a szavazók választási lehetőségei korlátozottak voltak”. Ezen túlmenően lényegében nem is kritizálta a határozat a szavazás lebonyolítását, a hiányosságok kivizsgálását is elsősorban amiatt kéri csak a parlament, hogy a jövőbeni választások már zökkenőmentesebben folyjanak.
Az EP a határozatban sokkal inkább a választási kampányban már bejelentett reformok végrehajtására szólítja fel Moszkvát. A dokumentum azt kéri Medvegyev elnöktől, hogy „állja a szavát, és garantálja a politikai rendszer szükséges reformjainak elfogadását”. Mint ismeretes, a leköszönő államfő februárban a választási rendszer radikális megújítását hirdette meg: ennek eleme lenne a pártok regisztrációjának egyszerűsítése, a választási koalíciók alakításának tiltása, és a választási megfigyelők jogainak bővítése.
Az Európai Parlament reméli, hogy a reformokat még a régi-új elnök, Vlagyimir Putyin májusi hivatalba lépése előtt elfogadja az orosz parlament. A képviselőtestület emellett arra is felszólítja az orosz elnököt, hogy biztosítsa a tömegtájékoztatás függetlenségét, és tartsa tiszteletben a gyülekezés szabadságát.
Utóbbi üzenet már deklaráltan az ellenzéki tüntetőkkel kapcsolatos korábban sokat bírált bánásmódra utalt. A dokumentum azt kéri, hogy az új orosz államfő „fogja vissza a tüntetők elleni lázító retorikáját”, és kezdjen velük párbeszédet Oroszország modernizációja érdekében.
Az állásfoglalás elfogadását a határozat szövegénél jóval keményebb hangú vita előzte meg szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A kül- és biztonságpolitikai főképviselő nevében a dán külügyminiszter elmondta, „az EBESZ és az Európa Tanács megfigyelői világos értékelést adtak számunkra: az előkészületek során nem volt minden jelöltnek egyenlő esélye, és az eljárási szabályokat is többször megsértették Oroszországban a szavazások és a szavazatok számlálása közben”. Villy Sovndal emlékeztette Moszkvát a nemzetközi vállalásaira, amelyek szerint szabad és méltányos választásokat fog rendezni.
Az EP frakciói is szinte egyhangúlag bírálták az elnökválasztás lebonyolítását és a jelenlegi rezsimet. A spanyol néppárti José Ignácio Salafranca párhuzamot vont az orosz ellenzéki megmozdulások és az „arab tavasz” eseményei között. „Mindkét helyen emberek harcoltak a szabadság és a méltóság tiszteletben tartásáért” – mondta a képviselő, hozzátéve, hogy „jöjjön el a párbeszéd ideje, amikor is meghallgatják azoknak az embereknek is a szavát, akiknek a jogait figyelmen kívül hagyták, és lábbal tiporták”.
A liberálisok és a zöldek túl enyhének tartják az elfogadott határozatot. Az észt liberális Kristina Ojuland számára egyértelmű, hogy az orosz elnökválasztás nem volt szabad! A képviselő feltette a kérdést, hogy vajon legitim-e a megválasztott elnök és a tavaly decemberben megválasztott orosz parlament? „És mindezek alapján hogy lehet az EU partneri viszonyban Moszkvával” – folytatta a volt észt külügyminiszter.
A belga zöldpárti Bart Staes pedig egyenesen az állásfoglalás szerzőjétől kérdezte, hogy egyáltalán választásnak lehet-e nevezni a március 4-i eseményt? A balga képviselő is a régi-új elnök legitimációját tette kérdésessé, mire a szocialista frakcióvezető (a jelentés írója) úgy reagált, hogy most – a bejelentett reformok alapján – valódi esély van arra, hogy komoly változások legyenek Oroszországban.
Hannes Swoboda úgy vélte, „ne legyünk szentebbek a pápánál, segítsük az orosz ellenzéket, és ez a lényeg!”.