A bűncselekményekből származó javak elkobzását és lefoglalását könnyítené meg az Európai Bizottság azzal az irányelvjavaslattal, amelyet hétfőn mutatott be a belügyekért felelős EU-biztos. Cecilia Malmström a jelenlegi szabályok hatékonyabb végrehajtása, új, rugalmasabb szabályok bevezetése mellett lehetővé tenné a vagyon előzetes, átmeneti befagyasztását is.
Ferrari, Rolls-Royce, nyaralók, versenylovak, villák, üzletek, értékpapírok, vállalatok tulajdoni részei, földbirtokok – a pénzen kívül jellemzően ilyen vagyontárgyakat foglalnak le világszerte a hatóságok akkor, amikor egy-egy bűnözőt, vagy éppen bűnszervezetet kerítenek kézre. Ezek arányát azonban maga az Európai Bizottság sem tartja megfelelőnek.
Az uniós GDP 3,6 százalékának megfelelő összeget, azaz mintegy 2100 milliárd eurót kerestek 2009-ben a bűnszervezetek – közölte hétfőn a testület az ENSZ felmérésére hivatkozva. Ennek legnagyobb részét a szervezett bűnözés tisztára tudta mosni, és vissza tudta forgatni a legális gazdaságba, és ennek mindössze 1 százalékát tudták elkobozni és lefoglalni a hatóságok. Ezzel a riasztó számmal illusztrálta hétfőn a belügyi EU-biztos az ezen a területen tapasztalt problémák mértékét, és elsősorban ebből kiindulva tett javaslatot a Bizottság a bűnözői javak hatékonyabb begyűjtésére.
Jelenleg is létezik hatályos európai jogi keret az illegális vagyon lefoglalásának és begyűjtésének tagállami szabályaira, Cecilia Malmström szerint viszont ez eddig nem bizonyult megfelelőnek, felemásan alkalmazták, és nem is használták ki a lehetőségeket. Ennek megfelelően a hétfőn bemutatott irányelvjavaslat egy sor újítást javasol.
Megerősítené egyrészről azokat a szabályokat, amelyeket akkor kell alkalmazni, amikor a gyanúsított egy harmadik személy kezére próbálja átjátszani a vagyonát, emellett pedig egyértelműbb, és hatékonyabb szabályozást javasol a Bizottság azon vagyontárgyak elkobzására, amelyek nem köthetők közvetlenül egy bűncselekményhez, de a gyanúsított egyéb tevékenységéből származik.
A javaslat lehetővé tenné, hogy a tagállamok ügyészei olyan vagyont is lefoglalhassanak, amelyeknél fennáll a veszély, hogy további intézkedés nélkül eltűnnének, a tulajdonos „eltüntetné”, vagy tisztára mosná őket. Mindezt bírói hozzájárulásnak kellene megelőznie – fejtette ki a javaslat bemutatóján az EU-biztos. A tervezet lehetőséget adna arra is, hogy olyan vagyont is el lehessen kobozni, amely tulajdonosait nem lehet elítélni: vagy azért, mert az illető halott, vagy azért, mert szökésben van, vagy azért, mert az egészségügyi állapota ezt kizárja.
A direktíva-tervezet a tagállamoktól is feladatokat kér: egyrészről azt, hogy úgy kezeljék a vagyont, hogy az ne veszítsen az értékéből a lefoglalás előtt; másrészt pedig a tagországoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanított bűncselekményekből származó pénzzel, vagy az ebből vásárolt tárgyakkal kapcsolatos intézkedések során védjék az emberi jogokat, magyarán az ártatlanság vélelme alapján ne okozzanak kárt annak tulajdonosának.
A testület az újonnan bevezetett eszközöktől azt várja, hogy a bűnözők nem fogják tudni a mostani mértékben tisztára mosni a vagyonaikat, és átjátszani azokat harmadik személyeknek; hogy a bűnözők nem fogják tudni a bírósági ítélet előtt „eltüntetni” a vagyonukat; és hogy a gyanúsítottak nem próbálnak majd ilyen nagy számban egészségi állapotukra hivatkozni azért, hogy megússzák a felelősségrevonást.
A fő cél az, hogy a bűnözésből származó pénzt a hatóságok le tudják foglalni, és vissza tudják forgatni a gazdaságba. Az Európai Bizottságnak nincsenek pontos adatai arról, hogy uniós szinten mekkora bevételre tesznek szert a szervezett bűnözői körök (a globális adatot lásd fent!), csak néhány tagállamról vannak információk. A szervezett bűnözéssel gyakran együtt emlegetett Olaszországban működő bűnszervezetek évente 150 milliárd eurót tesznek zsebre, 2009-ben az olasz ügyészség 800 millió eurónyi pénzt, vagy vagyontárgyat foglalt le.
Ugyanebben az évben Németországban 113 millió eurót koboztak el a német hatóságok, ennek azonban körülbelül a nyolcszorosát (903 millió eurót) zsebelték be a német bűnözők. Nagy-Britanniában még rosszabb az arány: a 2006-ban begyűjtött 125 millió fonthoz képest körülbelül 15 millió fontot kereshetett abban az évben brit szervezett bűnözés.