Júniusban dönthet legkorábban a Tanács a génmódosított termékek köztermesztésbe vonásának tiltására vonatkozó szabályokról, miután pénteken a tagállamok blokkoló kisebbsége megakadályozta az alkut.
A sokadik nekifutásra sem sikerült az Európai Uniónak az eddiginél koherensebb és világosabb szabályokat kialakítani a génmódosított vetőmagok köztermesztésbe vonásáról, miután a tagállamok között a környezetvédelmi tanács pénteki ülésén sem jött létre a dán elnökség kompromisszumos javaslatának elfogadásához szükséges szavazati többség. Az újabb kudarc azt jelenti, hogy továbbra is fennmarad a status quo az ügyben, ami – miként John Dalli uniós biztos rámutatott – konzerválja a belső piac teljes szétaprózottságát és a WTO-előtt jogi támadásoknak is kiteheti az EU tagállamait.
Az EU 27 tagállama közül jelenleg tíz léptette hatályba az eredetileg csak ideiglenesen alkalmazható védzáradékot, kitiltva területéről a GMO-vetőmagokat. A tíz ország egyike hazánk is, amely az egész EU-ban az egyik legszigorúbb korlátozást vezette be annak megakadályozására, hogy génkezelt termékek kerüljenek be a köztermesztésbe. A Tanácsban ugyanakkor az idők folyamán teljes patthelyzet alakult ki a GMO-k köztermesztésbe vonását ellenzők és azt támogatók, illetve elnézők között, saját szabályaival is szembeállítva az EU-t, amely a WTO-szabályok értelmében nem korlátozhatná új génmódosított szervezetek importját.
A patthelyzet azonban odavezetett, hogy eddig mindössze két génmódosított termék kapott szabad utat az EU belső piacára, de azt sem a terület egészére, mert tíz ország élt az ideiglenes védzáradékkal.
A patthelyzet feloldására a Bizottság 2010 júliusában új javaslatot terjesztett a Tanács elé, lényegében szabad kezet adva a tagállamoknak ahhoz, hogy bizonyos feltételek megléte esetén tiltsák az ilyen termékek behozatalát. A javaslat azonban nem mozdította el a holtpontról a tárgyalásokat, ezért a dán elnökség a mostani ülésre egy olyan kompromisszumos javaslattal érkezett, aminek az előzetes vélemények szerint megvolt az esélye arra, hogy megszerzi a szavazatok minősített többségét, és létrehoz egy politikai megállapodást, megnyitva az utat az EP-vel az alkudozások megkezdése előtt.
A dán javaslat két lehetőséget kínált fel. Az első javaslat értelmében még a GMO engedélyezési eljárásának szakaszában egy tagállam kérésére az engedélyezési kérelmet benyújtó cég az adott ország területének egy részét vagy egészét kivehetné az engedély hatálya alól, és végül egy ilyen tartalmú javaslat kerülne jóváhagyásra a Tanács elé.
A másik lehetséges megoldás értelmében egy tagállam az engedélyezési eljárást követően korlátozhatná vagy megtilthatná a már engedélyezett GMO köztermesztésbe vonását, azzal a feltétellel, hogy a nemzeti intézkedés nem ellentétes az uniós szinten végrehajtott környezeti kockázatelemzéssel. A korlátozást választó országnak a Bizottság felé jeleznie kellene az indokait, de saját mérlegelésének tárgya lenne, hogy figyelembe veszi-e annak észrevételeit. A dán javaslat a tiltás alapjául szolgáló meghivatkozható indokokat a főszövegből áttette a direktíva preambulumába, amit viszont számos ország, köztünk hazánk is ellenzett.
A tanácsi vita során kiderült, hogy miközben a tagállamok döntő többsége (úgy kétharmada) elfogadhatónak tartotta a kompromisszumos javaslatot, körülbelül kilenc ország azonban nem támogatta azt, így mivel együttesen blokkoló kisebbséget alkottak, a levezető dán elnökség kénytelen volt megállapítani, hogy hiányzik a szükséges szavazati szám a politikai megállapodáshoz.
„Nem mondanám azt, hogy a javaslat halott és végleg lekerült a napirendről” – fogalmazott az ülést követően Ida Auken dán környezetvédelmi miniszter, aki júniusban újabb próbálkozást tesz majd az áttörés érdekében. John Dalli, a GMO témáért is felellős uniós biztos rámutatott, hogy a dán javaslat így is érzékelhető javulást hozott, hiszen míg korábban 15 ország ellenezte a javasolt megoldást, a most tett új javaslatokkal szemben állók száma már csak kilenc körülire szűkült. Dalli arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU 2006-ban elveszített egy jogi csatát a WTO-ban a GMO-k engedélyezése kapcsán, ezért a szankciók fenyegetése továbbra sem hárult el a feje felől. Ezért is fontosnak nevezte a mielőbbi megállapodást a tagállamokat rendkívül megosztó kérdésben.