Nicolas Sarkozy francia elnök változtatna a bevándorlási politikán: szűkítené a migránsok lehetőségeit és jogait Franciaországban. A baloldali ellenzék nem tért még ki a kérdésre, ám Sarkozy szerint egyetértenének a kérdésben. Egyelőre nem tudni azonban,hogy a francia államfő szigorú kampánya hogy mennyiben befolyásolja majd a közeledő választásokat.
Az első vizsgálat ennek érdekében a francia jogrendszert érné, amely külön kitérne a kötelező iskoláztatásra, de szó esett az ételek, főként a húsok helyes kezeléséről is, ez pedig leginkább a muzulmán kisebbséget érinti. A baloldal ugyanakkor óvatosságra intette Sarkozy élesen jobboldali kampánypolitikáját, felhívva a figyelmet a több, mint ötmillió külföldön született állampolgárra. Azon túl, hogy a pártok igyekszik elkerülni az esetleges feszültségeket a kisebbségekkel, ez az ötmillió polgár a választások menetében rendkívül nagy szerepet játszhat. Az elnököt tavaly nem véletlenül került a világsajtó középpontjába, amikor április elején életbe lépett a burkaviselést betiltó törvény.
A dél-franciaországi pénteki beszéd többek között referált a 2010-es grenoblei nyilatkozatra is, amelyben Sarkozy nyíltan összekapcsolta a növekvő és egyre veszélyesebb utcai bűnözést a bevándorlási szabályok gyengeségével. Ekkor az elnök a romló biztonság kérdésére több javaslatot is tett; például a tizenöt év alatti, külföldön született jogsértők többszörös ellenőrzését, vagy akár kitoloncolását. A javaslatok között szerepelt még azon emberek megfosztása az állampolgárságtól, akik hivatalos személyt vagy rendőrt vezélyeztetnek, és harmic év börtön azoknak, akik megölnek egy rendőrt. Sarkozy beszédét azzal foglalta össze, hogy a nemzetnek „át kell gondolnia, milyen jogokat és előnyöket ad az illegális bevándorlóknak”. Az elmúlt években egyébként kiemelkedő probléma lett a roma bevándorlás is Kelet-Európa országaiból, amely az esetleges EU-s állampolgársági státusz miatt nehezen tettenérhető.
A beszéd valószínűleg nagyban befolyásolhatja majd az április-májusi elnökválasztási eredményeket, mivel közvetlenül érint legalább ötmillió, reálisan nagyjából tízmillió polgárt az országban. A munkanélküliség problémájára nem tért ki az elnök, pedig sürgető témának bizonyult tavaly: 2011-ben 9,3 százalékosra becsülték a kutatók a nem dolgozók arányát. Sarkozy kiemelte legutóbbi beszédében, hogy a tervezett, muszlim bevándorlókra vonatkozó megszorítás a francia kultúra érdekében történik és, hogy „bármilyen különleges bánásmód bármilyen más vallási közösséggel, sértené a szigorú francia világias felfogást”. Az elnök ugyanakkor hansúlyozta, hogy „a köztársaságban nincs helye sem idegengyűlöletnek, sem rasszizmusnak”. Rendkívüli fontossággal fog bírni az ilyen kijelentések helyes diplomáciai megfogalmazása a kampányban, hiszen a francia lakosság 10 százalékát muzulmánok teszik ki.
Elemzők szerint Sarkozy hirtelen hangsúlyváltása a bevándorlással kapcsolatosan a jobboldali szélsőségesek megnyerése érdekében történik – amely átjuttatná az elnököt az április 22-i fordulón. Ellenben a legfrissebb adatok szerint az elnök legesélyesebb ellenfele, Hollande, 30 százalékos támogatással vezet, szemben Sarkozy 26 százalékával.
Sarkozynek a májusi második fordulón személyesen Hollande-val kell megküzdenie, amikor nagy valószínűséggel a bevándorlás kérdéssel és a nagyarányú munkanélküliség problémáival kapcsolatban is össze kell mérniük erejüket.