A 2012-es Nobel békedíjra jelöltek széles listáján a korábban hétévi börtönbüntetésre ítélt ex-ukrán kormányfő, Julija Timosenkó is szerepel. Az ukránok szerint a demokráciáért vívott küzdelmével érdemelte ki az elismerést. Kritikusok közben a Nobel Békedíj Bizottság munkáját kritizálják, mely az utóbbi években állítólag nem Alfred Nobel akaratának megfelelően adományozza a díjakat.
Julija Timosenkó, bebörtönzött volt ukrán kormányfőt Béke Nobel-díjra jelölték, adta hírül a Kyiv Post. A Nobel Békedíj zsűrijének szóvívője elmondta, hogy az idén összesen 231 jelölést nyújtottak be a díjra, közöttük 188 személy és 43 szervezet. Timosenkó mellett olyan nevek szerepelnek a jelöltek között, mint az orosz emberi jogi aktivista Szvetlana Gannuskina, Bill Clinton korábbi amerikai elnök, a volt német kancellár, Helmut Kohl, a Microsoft alapítója Bill Gates, és az az amerikai katona, Bradley Manning, akit azzal vádolnak, hogy több, mint 700 ezer titkos iratot szolgáltatott ki a WikiLeaks projekt számára. A jelölt szervezetek között találjuk az Al Jazeera, arab televíziós csatornát, mely az ún. „Arab tavasz” legnagyobb nemzetközi média tudósítója volt, de az Európai Uniót is.
A titkos bizottság nem fedte fel a jelölteket, ugyanakkor a jelöltállítási joggal rendelkezők azt közzé tehetik. Maga a jelölés azonban semmit sem árul el a díjra jelöltek esélyeiről. A jelöléseket minden évben nemzetközi szerveztek, Nobel-díjnyertesek, jogászok, prominens akadémikusok és politikusok végzik, mégis a döntés annak az öt fős panelnek a kezében van, akit a norvég parlament választ meg. A norvég Nobel Bizottság titkára, Geir Lundestadt elmondta, hogy a 2012-es Béke Nobel-díjra a világ minden részéről érkeztek jelölések, a jelöltek listája pedig régi, jól ismert és új, kevésbé ismert személyek nevét tartalmazza.
Az Ukránok Világkongresszusa már február 3-án megküldte levelét a norvég Nobel Bizottságnak, mely Julija Timosenkó Béke Nobel-díjra jelölését tartalmazta. A szervezet weboldalán olvasható nyilatkozat szerint, Timosenkó rendíthetetlenül hozzájárult Ukrajnában a demokrácia kiépítéséhez, ezt támasztaj alá, hogy ő volt a „narancsos forradalom” vezetője, továbbá erőfeszítéseket tett Ukrajna Európai Uniós integrációjáért, valamint bátran ellenszegült a vele szembeni politikai üldöztetésnek.
Julija Timosenkót a kijevi bíróság 2011. október 11-én ítélte hétévi börtönbüntetésre az általa, 2009-ben megkötött előnytelen orosz-ukrán gázszerződések miatt. Az Európai Unió és az USA azonban azon az állásponton van, hogy az ítélet nem más, mint politikai retorzió. Múlt héten az ukrán elnök, Viktor Janukovics elmondta, hogy a Timosenkó-ügy felülvizsgálható, amennyiben az ukrán parlament elfogadja a büntető eljárásjogi törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, mely az európai követelményeknek is megfelel – adta hírül a Ria hírügynökség.
Az utóbbi időben azonban többen kritizálják a Nobel Békedíj Bizottság munkáját, és azzal vádolják, hogy az utóbbi években azzal, hogy a díjakat környezetvédőknek és emberi jogi aktivistáknak ítélte, eltérnek a Nobel-díj alapítójának, Alferd Nobelnek eredeti szándékától – írta a The Washington Post. Nobel akarata szerint Nobel békedíj díjazottja lehet „az a személy, aki a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért”.
Korábban a hónapban az a svéd hatóság, mely több alapítvány, közöttük a Nobel Alapítvány műkődését is felügyeli, elmondta, hogy megvizsgálják a Békedíj Bizottság működését, hogy az Nobel 1895-ös akaratának megfelelően működik e. Egy norvég jogász, Fredrik Heffermehl pedig „Nobel Békedíj: Amit Nobel valójában akart” című könyvében fogalmazta meg a bizottságot bíráló kritikáját.
Kristian Berg Harpviken, az oslói Béke Kutatási Intézet igazgatója, aki egyben a Nobel-díj találgatások prominens hangja is, elmondta, hogy a 2012-es díjra jelöltek között legnagyobb esélyesnek Gene Sharp, amerikai tudóst és ügyvédet tartja, akinek nevéhez több erőszakellenes tüntetés szervezése – például az Arab tavasszal összefüggésben is – köthető. Véleménye szerint, ha Sharp kapná idén a díjat, azzal a Bizottság minden kételyt eloszlatna, melyek szerint nem a békéhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységeknek ítélik a díjat.
Harpviken további „kedvencei” között szerepel a legismertebb orosz emberi jogvédő, Szvetlana Gannuskina is, aki a Civil közreműködés névre keresztelt, menekültek és áttelepültek megsegítésére létrejövő szervezet alapítója, továbbá a Memorial központ tagja. Gannuskinát már 2010-ben is jelölték a Béke Nobel-díjra, korábban pedig az Amnesty International és az ENSZ is kitüntetésben részesítette jogvédő munkáját.
A Béke Nobel-díj eltér a többi öt Nobel-díj kategóriától. Békedíjat nemcsak személy, de szervezet is kaphat, továbbá nem Stockholmban, hanem a norvég fővárosban Osloban kerül átadásra. Az első Nobel békedíjat Henry Dunant a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója és a Genfi Egyezmény kezdeményezője kapta még 1901-ben, Frédéric Passy-vel együtt, aki az első francia béketársaság megalapítója volt.
Azóta olyan személyek nyerték el ezt az elismerést, mint Barack Obama amerikai elnök, az ENSZ korábbi főtitkára Kofi Annan, Nelson Mandela, Teréz anya, vagy épp Martin Luther King. A díjazott szerveztek között található az ENSZ, az UNICEF, az Amnesty International és a Nemzetközi Vöröskereszt is. Tavaly pedig három, arab és afrikai származású nő osztozott a díjon, Leymah Gbowee, Ellen Johnson-Sirleaf és Tawakkul Karman, akik mindhárman az erőszak és az emberi jogok eltiprása ellen küzdöttek évekig. A másfél millió dolláros díj nyertesét rendszerint októberben hirdetik ki.