„Világossá szeretném tenni, minden lehetséges eszközzel küzdeni fogok azért, hogy az Egyesült Királyság egységben maradjon” – nyilatkozta David Cameron, brit miniszterelnök, miután csütörtökön Edinburgh-ban találkozott Alex Salmond skót kormányfővel. „Közös otthonunk van veszélyben és mindenkinek, akinek ez fontos, fel kell érte emelnie a szavát” – tette hozzá Cameron, aki sajnálatosnak nevezte Skócia esetleges kiválását a brit unióból.
A brit kormányfő azzal a céllal érkezett csütörtökön a skót fővárosba, hogy személyesen tárgyaljon Alex Salmonddal, aki éveken át tartó szeparatista kampány után nemrég bejelentette: 2014 szeptemberében népszavazás dönthetne Skócia függetlenségéről. A skót miniszterelnök tervei szerint ily módon lehetővé válhatna, hogy a 2016-os skót parlamenti választások már egy 300 év után önálló skót állam keretében valósuljanak meg.
Csütörtöki beszédében David Cameron leszögezte, Skócia nagyobb biztonságot és gazdagságot élvezhet Nagy-Britannia részeként. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában meglévő állandó tagság mellett a miniszterelnök kiemelte, hogy a brit védelmi költségvetés a negyedik a világon, a brit terrorelhárítást pedig „ellenségeink rettegik, barátaink csodálják”. Emellett Nagy-Britannia jelenleg a világ hetedik leggazdagabb országa, amelyből a mintegy 5 millió lakosú Skócia is profitál. Cameron hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben társadalmi igény van rá, a politikusoknak mindenképp meg kell hallgatni a nép véleményét.
Mindezekkel szemben a skót kormány álláspontja világos: önállóan is sikeres lehetne országuk. Salmond még szerdán kijelentette, amellett, hogy Skócia rendelkezik Európa árapály- és tengeri szélenergiájának 25-25 százalékával, az északi-tengeri olajkészletek kizárólagos kiaknázásának jogát megszerezve 20 éven belül egy 30 milliárd font értékű energiaalappal rendelkezhetne a független skót állam.
A csütörtöki tárgyalást a skót és a brit miniszterelnök eltérően értékelte: míg Salmond egyértelműen sikeresnek nevezte a találkozót, amelyen a szavaival élve „jelentős lépések történtek a megegyezésre”, Cameron egyértelművé tette, a skót függetlenség kérdésében nem történt előrelépés. Az északi-tengeri olajkészletek előnyös mivoltát a brit kormányfő is elismerte, de egyben rávilágított arra, hogy a skót gazdaságot jelentősen megterhelné, ha a nyugdíjakat és egyéb juttatásokat az új államnak kellene átvennie.
A brit miniszterelnök megoldási javaslatként felvetette a terület jelenlegi autonómiájának szélesítését arra az esetre, ha a skótok többsége a függetlenség ellen szavaz egy minél korábbi referendumon. Ezt azonban a skót kormány elvetette, bizonytalan ígéretnek nevezve azt. A brit kormány álláspontja az, hogy már jövőre sor kerüljön az önállóságról szóló népszavazásra, mert az utóbbi évek közvélemény-kutatásai egyértelműen azt mutatják, hogy a skótok között kisebbségben vannak a függetlenség támogatói. Fontosnak tartják továbbá, hogy a skót szándékkal szemben a szavazók csupán igennel és nemmel válaszolhassanak az önállóság kérdésében, ne legyen olyan, köztes opció, mely az autonómiát szélesítené, de az Egyesült Királyság részeként őrizné meg Skóciát. További különbség a skót és a brit kabinet véleménye között, hogy míg Salmond 16 éves kortól már lehetővé tenné a szavazáson való részvételt, a britek ragaszkodnak a jelenlegi 18 éves korhatárhoz. „Sohase állítottam, hogy Skócia nem tudna önállóan létezni. Én azt állítom, hogy erősebbek, szolidárisabbak és gazdagabbak vagyunk együtt” – mondta David Cameron, akinek a következő hónapokban várhatóan még több, a csütörtökihez hasonló tárgyalással kell szembenéznie.