Nem csökkent a különbség az Európai Unió és az innováció élharcosai között a kutatásfejlesztési teljesítmény és az ezzel kapcsolatos költések tekintetében – állapította meg az Európai Bizottság az innovációs eredménytábla idei bemutatóján.
Bár az Európai Bizottság szerint a tagállamok az elmúlt egy évben jelentős előrelépést tettek a kutatásfejlesztés területén, de a kedden bemutatott innovációs eredménytábla lényegében a tavalyihoz nagyon hasonló mutatókat produkált. Olyannyira, hogy a testület általános, összegző megállapításai is szinte teljesen megegyeznek a 2011 februári következtetésekkel: az EU fejlődik, de nem a kívánt mértékben; nem csökkent a különbség az Európai Unió, és az innováció sereghajtói (Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea) között; az Unión belül sincs jelentős elmozdulás egyik tagország részéről sem; főleg a magáncégek innovációja terén van lemaradás.
Az Európai Bizottság vállalkozáspolitikáért felelős tagja szerint „szinte az összes tagország tudta növelni a kutatási teljesítményét, de az évek óta tartó növekedés lelassult tavaly”. A tagállamok innovációs teljesítményét egy 0-1 közötti skálán érzékeltette a Bizottság, amelyen a nulla a lehető legrosszabb, az 1 pedig az elérhető maximális fejlesztési tevékenységet jelenti. Ez alapján az EU 27 országának átlagos teljesítménye 0,53, egyéni mutatóik azonban nagy szórást mutatnak.
Az EU már évek óta négy csoportba sorolja a 27 tagországot, és mint egy bizottsági tisztviselő megjegyezte, az elmúlt időszakban egyik ország sem tudott kategóriát ugrani, igaz, nem is romlott egyikük teljesítménye sem annyira, hogy egy alacsonyabb kategóriába kerüljenek.
Az innováció vezérországai közé továbbra is Svédország, Dánia, Németország és Finnország tartozik. Az „innováció követői” Ausztria, Belgium, Franciaország, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Hollandia, Ciprus, Észtország, Szlovénia. (Utóbbi három már az uniós átlag alatti teljesített tavaly.) A harmadik csoportba a „mérsékelt újítók”, Olaszország, Portugália, Csehország, Spanyolország, Magyarország, Görögország, Málta, Szlovákia és Lengyelország tartoznak. Míg a sereghajtók („szerény újítók”) Románia, Lettország, Litvánia és Bulgária.
Magyarország
A BruxInfo kérdésére az Európai Bizottság tisztviselői elmondták, Magyarország – amellett, hogy lenne még mit tennie – alapvetően jó teljesítményt produkált tavaly. „A lakosság nagyobb része felsőfokú végzettségű, és a befektetett összegek innovációra fordított aránya is kiemelkedő mértékű” – mondta egy szakértő, hozzátéve, hogy jelentős fejlődési potenciál van viszont még a kiadott szabadalmakból származó bevételek növelésében.
Mindez szerinte azt jelenti, hogy ahhoz képest, hogy mennyi szabadalmat regisztrálnak Magyarországon, ahhoz képest nem érzékelhető kellő mértékben az ebből származó közvetlen haszon, magyarul, „az engedélyek és a szabadalmi bevételek kivándorolnak az országból”. Az ország tehát jól teljesít, de még hosszú út áll előtte, hogy az uniós átlaghoz felzárkózzon – sommázta a tisztviselő.
Ezzel némiképp ellentétes ugyanakkor, hogy a külföldről származó szabadalmakból járó magyarországi bevételek még mindig magasan az EU-átlag fölöttiek. Ez az egyik abból a 7 mérőszámból, amelyek terén Magyarország teljesítménye meghaladja az uniós átlagot. Emellett a fiatalok iskolázottsága, a nemzetközi publikációkban való magyar részvétel, a cégek nem kutatásfejlesztésszerű innovációs kiadásai, a közép- és magastechnológiájú termékek exportja, valamint az új termékek piacra dobása kapcsán kiemelkedőek a magyar számok.
Ami kizárólag a tavalyi teljesítményt illeti, jelentős javulás a piaci megjelenés, a közösségi védjegyek száma, az új doktorátusok, valamint a 30-34 év közöttiek felsőfokú végzettsége terén volt megfigyelhető 2011-ben, ahol pedig átlag feletti volt a visszaesés, azok a kockázati tőkebefektetések, valamint a kis- és középvállalkozások marketing- és vállalatirányítási költései.
3%-os EU cél
A Bizottság továbbra is fenntartja azt a célt, amely szerint 2020-ra az uniós GDP 3 százalékát kutatásfejlesztésre kell fordítani. Jóllehet, az EU2020 stratégiát, ezzel a célszámmal együtt a tagállamok is elfogadták, a számok egyelőre azt mutatják, hogy aligha fogja ezt az arányt elérni az Európai Unió. A BruxInfo kérdésére a tisztviselők elmondták, az innovációs költések most körülbelül a GDP 2 százalékát teszik ki, ezen belül 0,76%-ot költ a közszféra, 1,25%-ot pedig a magánszektor.
Bár a testület többször is felhívta a tagállamok figyelmét, hogy a gazdasági növekedés beindításához növeljék nagyobb mértékben az állami K+F forrásokat, de a kedden elfogadott eredménytábla mégis inkább a magánszektornak rója fel a nem megfelelő mértékű innovációs befektetéseket.
A tagállamok által benyújtott számszerű, nemzeti vállalások alapján is a GDP-arányosan 2,7-2,8 százalékos K+F-költés elérése tűnik reális célnak – fogalmazott egy uniós forrás, de 2014-ben az EU – az akkori gazdasági állapotok alapján – felülvizsgálja a számokat, és mint hangsúlyozta, továbbra is a 3 százalékos cél van érvényben, a törekvés tehát az lesz, hogy a korábban megtett nemzeti vállalásokat a felülvizsgálat után feljebb tornázzák a tagországok és a Bizottság. „A cél indokolt, szükséges és teljesíthető” – vélekedett egy tisztviselő.
EU, mint globális szereplő
A keddi sajtótájékoztatón a vállalkozáspolitikáért és a kutatásért felelős EU-biztos is leginkább azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nem tudta csökkenteni az innovációs versenyhátrányát az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea mögött. Az innovációs biztos azt mondta, az Unió még stabilan a feltörekvő országok előtt van a képzeletbeli listán, de Kína gyors növekedése veszélyezteti ezt a helyet. Mint Máire-Geoghegan Quinn utalt rá, mindez nem is elsősorban a tagállamoktól, hanem az ezekben működő vállalkozásoktól követelne meg több áldozatot.
Az ír származású EU-biztos szerint a kutatásfejlesztési ráfordítások, valamint a közös magán- és közkutatások kapcsán is hatalmas szakadék tátong az Egyesült Államok és az EU között. „Nem elég, ha az Európai Unió megfelelő jogi környezetet teremt, de a közösségnek sokkal több vezető kutatót, és fiatal tehetséget kell tudnia vonzani a területére”. Geoghegan-Quinn szerint mindehhez elengedhetetlen az Európai Kutatási Térség létrehozása, amelyre 2013-ig vállaltak kötelezettséget a tagországok. Ez azt jelentené, hogy egységes feltételeket kell teremteni az EU mind a 27 tagállamában az innovációhoz, mindez praktikusan az adminisztratív akadályok felszámolását kell, hogy jelentse elsősorban.
Arra a visszatérő kérdésre válaszolva, hogy hogyan várható el a tagországoktól, hogy a megszorítások, és a súlyos szociális problémák idején innovációra fordítsanak pénzt, Máire-Geoghegan Quinn is a vissza-visszatérő választ mondta: vegyen példát mindenki a szülőhazájáról, Írországról, amely a gazdasági nehézségei közepette sem csökkentette a K+F kiadásokat, ezek pedig most kifizetődni látszanak – mondta az EU-biztos.