Bár nyolc uniós tagállamba, köztük Magyarországra is csökkent az orosz gázszállítás az elmúlt napokban, az Európai Bizottság szerint jelenleg nincs vészhelyzet, mert megvannak a források a kieső szállítás pótlására.
Egyelőre nem lát okot az Európai Bizottság a szükséghelyzet deklarálására és a válságmechanizmus aktiválására az Európába irányuló orosz gázszállítások megcsappanása miatt – közölte pénteken az energiaügyi biztos szóvivője.
Marlene Holzner elmondta, hogy értesülésük szerint nyolc országba csökkent az elmúlt napokban az orosz gázszállítás. Ezek: Lengyelország, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Bulgária, Románia, Görögország és Olaszország. A visszaesés leginkább Ausztriát sújtotta, ahová a szerződés által rögzített mennyiséghez képest 30 százalékkal kevesebb földgáz érkezett Oroszország felől az elmúlt napokban. Olaszországba 24, Lengyelországba pedig 8 százalékkal csökkent az orosz gázszállítás.
Brüsszel szerint ennek ellenére nincs vészhelyzet, mivel minden érintett uniós tagállam képes más tagállamokból pótolni a kieső gázszállítást. Lengyelország például úgy, hogy az eredetileg Németországnak szánt és a területén áthaladó földgáz egy részét megvásárolta Berlintől és megtartotta magának. Holzner elmondta, hogy a földgáz nyugati-keleti irányú áramlását lehetővé tévő és a tárolókapacitás növelését célzó közelmúltbeli intézkedések is hozzájárultak a fellépő gázhiány pótlásához. Előbbiek közé sorolta a földgáz kétirányú áramlásának lehetőségét Németország és Lengyelország, továbbá az ausztriai Baumgarten és Szlovákia között. Hozzátette, hogy időközben Csehországban és Szlovákiában is új tárolókapacitások épültek.
A szóvivő arra is emlékeztetett, hogy az uniós előírások értelmében minden országnak 30 napra elegendő gázkészlettel kell rendelkeznie. A Bizottság információi szerint a tárolók egytől-egyig minden országban „színültig” fel vannak töltve.
Mindezek alapján Brüsszel egyelőre nem lát okot a válságmechanizmus beélesítésére, amit a szabályok szerint a gázellátás drasztikus csökkenése esetén aktiválhatnak. Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője szerint az uniós krízisreakció egy háromlépcsős folyamat végén lép életbe. Első fázisban a cégek szintjén apadhat el a gázszállítás. Ebben az esetben előbb tagállami szinten, majd ha ez sem működik, akkor uniós – bizottsági – szinten próbálnak megoldást találni a problémára.
A szóvivő jelezte, hogy a Bizottság kapcsolatban áll a brüsszeli orosz EU-képviselettel, noha az oroszok hivatalosan nem tájékoztatták az EU-t a gázszállítások csökkentéséről. Elismerte ugyanakkor azt, hogy a Gazprommal kötött gázszállítási szerződések „bizonyos rugalmasságot” engednek, ha az orosz félnek is szüksége van a gázra. A Gazprom a nagy, helyenként a mínusz 30 fokot is elérő oroszországi fagyokra hivatkozva csökkentette az Európába szállított gáz mennyiségét.
A Bizottság levélben tájékoztatást adott az uniós gázkoordinációs csoport tagjainak a helyzetről és tőlük is további, országspecifikus információkat kért.