A Republika Srpska alapításának huszadik évfordulóján Milorad Dodik, az entitás elnöke kiállt a központi kormánytól való függetlenség és a daytoni rendezés mellett. Az elnök kitüntetéseket adományozott szerb egyházi és politikai vezetőknek.
Milorad Dodik ünnepi beszédében a Republika Srpska kikiáltását a szerb népakarat békés kinyilvánításának nevezte, mely történelmi szükségszerűség volt és nem a háborús konfliktusok eredménye. Dodik kifejtette, mikor a szerb entitás létrejött, Bosznia-Hercegovinában még béke volt. Véleménye szerint Srpska léte a szerbek szabadságának feltétele, melyet a gonoszság, a fasizmus és rasszizmus ellen való harc épített föl. Természetesen Dodik ezúttal sem bánt szűkmarkúan a botrányos kijelentésekkel. Beszédében kiemelte, hogy mikor a Republika Srpska létrejött, még nem is létezett Bosznia-Hercegovina, mint állam, azt csak később hozták létre és kényszerítették rá a szerbekre. Hozzátette, ma is vannak olyan törekvések, melyek a muszlim bosnyákok befolyását erősítenék.
A politikus szerint a Republika Srpska a háború során hadviselő félnek számított, részt vehetett a nemzetközi közösség béketárgyalásain és így nemzetközileg elismert entitásnak számított. Mint ilyennek, természetesen joga van a főbb hatalmi ágakat magánál tartásához, sőt a hadsereg fenntartásához is. A szerb vezető a daytoni rendszerről szólva kifejtette, Bosznia-Hercegovinának csak az a szerepe, hogy a külügyekben funkcionáljon, minden más feladatot az entitásoknak kell adni. A központi kormányt egyúttal azzal vádolta, hogy megsértik a békeszerződést és kitalált posztokat hoznak létre, melyekre pénzt költenek, ám teljesen haszontalanok.
Dodik a rendezvényen kitüntetéseket is adományozott szerb politikai és egyházi vezetőknek, köztük Boris Tadić szerb elnöknek is, aki szintén felszólalt. Tadić békésebb hangnemet ütött meg, mint Banja Luka-i kollégája és a Drina két partjának termékeny együttműködéséről beszélt. Rámutatott, a kilencvenes évek háborúja figyelmeztetés marad mindenki számára, hogy a politikai és vallási ellentéteket békés úton kell rendezni, tiszteletben tartva a legitim, demokratikus érdekeket és emberi jogokat. Az európai integráció felé törekvő állam elnöke persze az EU szerepére is fölhívta a figyelmet. Kifejtette azt is, hogy Szerbia a daytoni rendezés stabil oszlopa kíván maradni és békés kapcsolatra törekszik szomszédaival. A Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában élő szerbeket azonban összeköti a történelmi és kulturális örökség és a Republika Srpska a jövőben is számíthat Szerbia segítségére és támogatására.
A szerb Piemont
Ivica Dačić szerb külügyminiszter, aki szintén a kitüntetettek közt volt, kijelentette, a Republika Srpska a „szerbség Piemontja”, mely az első szerb entitás a Drina bal partján. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Szerbiának különleges érdeke a speciális és párhuzamos kapcsolatok kiépítése a területtel.
Radenko Nedeljković, az észak-koszovói szerb lakosságú járás vezetője kiemelte, Srpska polgárai többször is morális és anyagi támogatást nyújtottak a koszovói szerbeknek és mivel hasonló problémákat éltek meg, néha nagyobb egyetértést mutatnak feléjük, mint anyaországi nemzettársaik.
A Föderáció rosszallása
Bár a rendezvényen a bosnyák-horvát lakosságú Föderáció vezetése és az egységes államelnökség is képviseltette magát, emberi jogi szervezetek, történészek és a háború áldozatait tömörítő egyesületek rosszallásuknak adtak hangot. Bosznia-Hercegovina másik két nemzetének tagjai közül többen is úgy érzik, az ünnepség azon vezetők – Radovan Karadžić és Ratko Mladić – munkájának elismerése, akik most a Hágai Bíróság előtt felelnek tetteikért.Az ünneplés azonban még a boszniai szerbeket is megosztotta. A Szerb Demokrata Párt (SDS) élesen reagált Rajko Vašić (Független Szociáldemokraták Szövetsége – SNSD) kijelentésére, mely szerint ki kellene vizsgálni Karadžić történelmi szerepét.