Megállapodtak kedden a valutaövezet pénzügyminiszterei az átmeneti pénzügyi mentőalap megerősítését célzó két mechanizmus részleteiről, és egyetértettek abban, hogy kétoldalú kölcsönök révén kívánják biztosítani minél hamarabb az IMF forrásainak a növelését. A görög hitelrészlet átutalása elől is elhárult az akadály.
A 17 tagú valutaövezet pénzügyminiszterei kedden elfogadták azokat a kritériumokat és feltételeket, amelyek alapján a következő hónapokban fokozatosan megerősödhet az átmeneti válságkezelő alap, a kormányok reményei szerint erős védősáncot felhúzva az eurózóna stabilizálására.
A még az október 27-be nyúló eurócsúcson zöld jelzést kapott két módszer közül az egyik részleges kockázatbiztosítást nyújtana az újonnan kibocsátott államkötvényekre, olcsóbb hitelfelvételt lehetővé téve ezáltal az eszközt igénybe vevő tagországokat. A másik elképzelés szerint egy vagy több speciális befektetési alapot hoznának létre, amely a befektetők által biztosított tőkéből államkötvényeket vásárolna az elsődleges és a másodlagos piacokon. Jean-Claude Juncker, az Eurocsoport elnöke az ülést követően elmondta, hogy az első módszer végrehajtására már decemberben, míg a második kivitelezésére januárban készen áll majd az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF).
Klaus Regling, a Luxemburgban bejegyzett cégként működő EFSF igazgatója ugyanakkor nem tudta megbecsülni, hogy a két említett eszköz révén mennyivel nő majd az alap tűzereje. Az EFSF kapacitásainak a maximalizálása ugyanis szerinte egy hosszabb folyamat eredménye lesz. Hangsúlyozta, hogy heteken vagy akár hónapokon belül hatalmas összegek állnak majd ilyen módon az alap rendelkezésére. Az október végi csúcson ezer milliárd euróra becsülték azt az összeget, amivel az EFSF tűzerejét növelni lehet.
Ami a részleges kockázatbiztosítást illeti, a megállapodás értelmében ez 20-30 százalékig terjedhet, vagyis a likviditási problémákkal küszködő országok által újonnan kibocsátott államkötvényeknek ekkora hányadát garantálná az EFSF, az egész eurózónával a háta mögött. A garancia lényegében egy tanúsítvány lesz, ugyanakkora futamidővel, mint a kötvény maga, de attól le is lehet majd választani. Igénybevételét egy elővigyázatossági program elfogadásához kötik és természetesen a tagállamoknak kell kérniük.
Második lépésként egy vagy több befektetési alapot (co-incestment fund, vagy CIF) hoznak létre az EFSF leányaként, amely aztán az elsődleges és a másodlagos piacokon is vehetne államkötvényeket az eurózóna tagjaitól. Az alap tőkéjéből ugyanakkor bankokat is újratőkésíthetnének szükség esetén. Uniós illetékesek az utóbbi hetekben felmérték a helyzetet és Juncker szerint élénk érdeklődést tapasztaltak külföldön az új alap iránt. Azt ugyanakkor sem ő, sem Regling nem árulta el, hogy konkrétan kik mutattak érdeklődést. A potenciális befektetők között tartják számon a nagy tőkéket mozgató kínai, arab és más állami befektetési alapokat. Az EFSF vezetője ugyanakkor előrevetítette, hogy óriási összegekkel, legalábbis az első hónapokban aligha fog bárki is beszállni. A CIF-hez való hozzáférést szigorú politikai feltételekhez kötnék, miután egy tagállam ilyen irányú szándékot jelzett.
Juncker ugyanakkor világossá tette, hogy az eurózóna szükség esetén további lépéseket is fontolóra vesz annak érdekében, hogy minél izmosabbá tegye a pénzügyi stabilitási eszközt. Ezek közül egy megoldást, az IMF forrásainak megnövelését minél hamarabb el szeretnék érni, mégpedig lehetőség szerint a kétoldalú hozzájárulások révén, noha nem ez az egyetlen lehetséges módszer. Emlékezetes, hogy a G20-ak november elején már kötöttek egy ilyen elvi megállapodást, de a részletek kidolgozását a pénzügyminiszterekre bízták. Az eurózóna azt reméli, hogy a Nemzetközi Valutaalap még több forrás birtokában fokozottabb mértékben segítségére lehet az adósságválság felszámolásában.
Az Eurócsoport úgy ítélte meg, hogy miután teljesültek a feltételek, nincs további akadálya annak, hogy Görögország hozzájusson az első mentőcsomagból esedékes 8 milliárd eurónyi hitelrészlethez. Erre még december elején az IMF döntéshozó fórumának is rá kell bólintania, mielőtt december közepéig átutalhatják a pénzt.
A pénzügyminiszterek a 8,5 milliárdos ír hitelrészlet folyósítására is áldásukat adták, miután a legutóbbi trojka misszió jelentése alapján elégedetten látták, hogy Dublin minden feltételt teljesített és jó úton halad a hiánycélok elérése felé.
Az olasz helyzetről is hosszasan egyeztettek a pénzügyminiszterek, akik teljes bizalmat szavaztak Mario Monti kormányfő terveinek. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos, aki a múlt hét végén Rómában tárgyalt, ugyanakkor elárulta, hogy az előrejelzettnél gyengébb növekedési adatok miatt Rómának további intézkedéseket kell elfogadnia annak érdekében, hogy az előírt 2013-as határidőre a GDP-arányosan 3 százalékos szint alá szorítsa le a hiányt.
Belgiumot is megdicsérték, miután a kormányalakításról tárgyaló pártok nagy kínok árán a múlt héten kiizzadták a Brüsszelnek is tetsző költségvetést, ami 2012-ben 2,8 százalékos hiányt irányoz elő Rehn ugyanakkor jelezte, hogy a kijelölt miniszterelnökkel, Elio Di Rupóval még egyeztetnie kell arról, hogy pontosan milyen intézkedések vannak a számok mögött.
Az Eurócsoport az Európai Központi Bank napokban megüresedett egyik igazgatótanácsi helyéről is döntött. Egy korábbi Sarkozy-Berlusconi alku értelmében Lorenzo Bini Smaghi, a testület olasz tagja átengedi a székét egy francia jelöltnek. Olaszországnak ugyanis az elnök, Mario Draghi személyében már van egy tagja az EKB vezetésében.