Nem számít szerb csatlakozási tárgyalásokra a dán uniós nagykövet 2012 első felében. Jeppe Tranholm-Mikkelsen az Európai Politikai Központban (EPC) tartott előadásában azt mondta, Montenegró viszont szerinte pozitív tagállami döntésre számíthat decemberben.
Felemás bővítési reményekkel vág neki Dánia a 2012 első felében esedékes uniós elnökségnek. Az október elején megalakult koppenhágai kormány brüsszeli uniós képviseletének vezetője az EPC-ben mutatta be a dán elnökség prioritásait, holott a beszéde elején leszögezte, a kabinet csak a december 9-i állam- és kormányfői csúcstalálkozó után fogadja el a következő félév uniós programtervezetét, és ezzel együtt a dán célkitűzéseket is.
Ettől függetlenül részletes programot mutatott be a nagykövet, a magyar és a lengyel elnökséghez képest viszont jóval kevesebb teret kapott előadásában a bővítés. Az uniós tagságra aspiráló országok közül Szerbia a leginkább vitatott, erről viszont egy szót sem szólt bevezetőjében Jeppe Tranholm-Mikkelsen. A BruxInfo kérdésére azt mondta, ennek az az oka, hogy nem számít csatlakozási tárgyalásokra Szerbiával a dán elnökség alatt.
A kijelentés nem jó hír Belgrád számára, hiszen az Európai Bizottság október végén éppen azt javasolta a tagállamoknak, hogy a decemberi általános ügyi tanácsülésen, majd 9-én az állam- és kormányfői csúcson adják meg Szerbiának a tagjelölti státuszt, és adjanak egy dátumot is Belgrádnak, amikor elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások.
A nagykövet kijelentése szerint tehát utóbbira biztosan nem lehet számítani, a tagjelölti státusszal kapcsolatban pedig nem nyilvánított véleményt. A BruxInfónak nyilatkozó bizottsági tisztviselők szerint a tagjelöltséget megkaphatja decemberben Szerbia, jóllehet, a térséget jól ismerő brüsszeli források úgy látják, erre sincs sok esély. A vita igazi sorvezetőjét még mindig az a német és francia körlevél adja, amelyben a két ország azt kérte, hogy az EU halassza el a decemberre tervezett állam- és kormányfői szavazást egy későbbi időpontra, „hogy megbizonyosodhassunk arról, hogy Szerbia az ígért vállalásait a gyakorlatban is teljesíti!” – olvasható a levélben.
Az ígért vállalások elsősorban Koszovóra vonatkoznak, a nyugat-európai országokat ugyanis felbőszítette, hogy Belgrád többször is megakasztotta a független Koszovó létrejöttével kapcsolatos technikai egyeztetéseket az egykori szerb tartomány és Belgrád között. Koszovó északi részén, ahol így a szerbek kisebbségbe kerültek, pedig gyakoriak az erőszakos események. A németek és a franciák ezek azonnali felfüggesztését, és a tárgyalások elindítását követelik.
Bizottsági források ugyanakkor hangsúlyozták, a kétkedő tagországok és a testület is egyetért abban, hogy nem pusztán a folyamat elindítását várják, hanem azt is, hogy „nagyon rövid időn belül konkrét és jelentős eredményeket érjen el a két állam a tárgyalások során”. A BruxInfónak nyilatkozó tisztviselő utalt arra, hogy a héten újraindult tárgyalások keddi eredménye (a két ország által kibocsátott diplomák kölcsönös elismerése) még nem elegendő, sok múlik viszont azon, hogy az Európai Tanács december 9-i üléséig még születhet-e valamilyen tárgyalási eredmény.
A bővítési kérdésekben egyhangú döntés szükséges, így biztosan nem lesz előrelépés addig, amíg Németország és Franciaország elegendőnek nem találja a szerbiai és koszovói erőfeszítéseket, márpedig tanácsi források szerint erre egyelőre semmi sem utal. Bizottsági tisztviselők szerint viszont minimális előrelépést jelenthet az ügyben, hogy úgy tűnik, Hollandia már nincs az ellenzők táborában.
A bővítés barátai mindettől függetlenül továbbra is optimisták. A lengyel kormány európai integrációs központjának vezetője november 7-én, az Európai Politikai Központ brüsszeli think-tank által szervezett konferencián beszélt az elnökség további bővítési terveiről.
Ezek között kijelentette, szerinte a tagországi állam- és kormányfők a decemberi ülésükön az Európai Bizottság ajánlásai szerint fognak dönteni Szerbiáról is. Kifejtette, az Európai Tanács december 9-én vélhetőleg megadja Belgrádnak a tagjelölti státuszt, és határozhat a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontjáról is. Lengyelország szerint tehát ez lesz a megoldás a szerb kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságra.
Ugyancsak optimista hangot ütött meg múlt kedden a BruxInfo kérdésére a magyar külügyminiszter is. Martonyi János azt mondta, „ha minden jól megy, a papírforma, azaz a bizottsági tervek fognak érvényesülni”. Hozzátette, ha nagyjából rendben mennek a dolgok, „nem történik rendkívüli esemény Észak-Koszovóban, akkor nagy probléma nem lehet”.
A dán uniós nagykövet Montenegró kapcsán is bizakodó. Jeppe Tranholm-Mikkelsen reményei szerint Podgorica kaphat egy csatlakozási dátumot a tagállamoktól decemberben, ahogyan azt az Európai Bizottság október végén javasolta. Németország és Franciaország viszont az erről szóló döntést is elhalasztaná, mégpedig 2012 júniusáig. Szerintük ugyanis Montenegró a számára előírt hét szakpolitikai területen nem ért el akkora előrehaladást, mint amit várni lehetett volna tőlük.