Alekszandr Konuzin belgrádi orosz nagykövet kijelentése egy nyílt politikai problémára világított rá Szerbiában: az elkövetkező májusi választásokon a szerb állampolgárok arról is döntenek majd, milyen legyen az ország külpolitikája.
Nagy port kavart Szerbiában, amikor a belgrádi orosz nagykövet, Alekszandr Konuzin nyíltan kifejezte nemtetszését a szerb politikai élettel kapcsolatban, és elhagyta a szeptemberi Belgrádi Biztonsági Fórum ülését. Konuzin felhívást intézett a szerb politikai elithez, amelyben kritizálta a koszovói válság megoldásának eddigi menetét. A diplomata a konferencián megkérdőjelezte a szerb kormány hazafiságát, amikor a Koszovóval kapcsolatos kérdések hiányán csodálkozva a „vannak-e még szerbek ebben a szobában” felkiáltással elviharzott az ülésről.
A nagykövet felhívására először a Szerb Haladó Párt (SNS- Srpska Napredna Stranka – ami egyébként a hágai börtönben ülő Vojiszlav Seselj-féle Szerb Radikális Pártból vált ki még 2008-ban – a szerk.) válaszolt, akik meghívták Konuzint az egyik októberi pártrendezvényükre. A diplomata itt kijelentette: szerinte a szerbek vágyait legjobban az SNS tudja kifejezésre juttatni.
A kormány válasza nem késett sokat: Božidar Đelić miniszterelnök-helyettes élesen bírálta Konuzin beszédét, amit egyértelműen a szerb belügyekbe való beavatkozásnak minősített. Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokarata Liga (LSV- Liga Socijaldemokrata Vojvodine) vezetője pedig egyenesen azt követelte, hogy utasítsák ki a nagykövetet az országból.
A király meztelen?
Konuzin kijelentése sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint egy egyszerű nagyköveti közlemény, ugyanis egy akut politikai problémára világít rá. A kérdés ugyanis választás elé állítja a szerb politikai elitet és az egyszerű embereket is: vajon minden áron az EU-integráció rögös útján kell továbbmennie a szerb államnak, vagy a történelmileg, vallásilag és nyelvileg is sokkal közelebb álló oroszokkal kell keresni az együttműködést?
Sok szerb hazafinak az EU-csatlakozás egyenlő Koszovó feladásával, ami számukra elfogadhatatlan. Igaz, 2008 óta már számos ország elismerte Pristina függetlenségét, de Belgrád a mai napig keményen ellenáll, és küzdelmében egyik legfontosabb támogatója éppen Oroszország. Szerbiának most meg kell találnia a kompromisszumot az orosz és az európai út között, de a döntés nagyon nehéz lesz.
Konuzint mindenesetre nem dicsérték meg szokatlan kijelentéseiért: az orosz Szabad Európa Rádió külügyminisztériumi forrásai szerint a nagykövet „már kapott, vagy kapni fog egy hivatalos figyelmeztetést” a Szergej Lavrov irányította orosz diplomáciai vezérkartól.
A szerbek sem örültek a kritikának
Az orosz nagykövet kijelentésére kétféle választ adtak a hétköznapi emberek. A legérdekesebb akció az volt, amikor Újvidéken egy ismeretlen személy gyalázkodó szórólapokat helyezett el a postaládákba, amiken az orosz nagykövet részegen, lyukas zokniban látható, amint éppen kirúgják Szerbiából. A röplap hátulján az alábbi szöveg olvasható:
„Az orosz diktatúrára már 63 évvel ezelőtt nemet mondtunk, ezt láthatóan sokan elfelejtették. A legdrágább és legrosszabb benzin és gáz, hamis ígéretek, nem létező beruházások, drága hitelek: ez minden, amit a nagy oroszbarátságtól kaptunk! Szerbia nem orosz tartomány! Aki Oroszországban szolga, ne higgye azt, hogy főnök lehet Szerbiában! Csináljanak rendet a saját házuk táján, nekünk pedig hagyják meg a sajátunkat!”
A szórólapon – nem túl nagy meglepetésre – nem volt egyetlen aláírás sem.
A szerbeknek mindenesetre hamarosan lehetőségük lesz véleményt alkotni a kormány teljesítményéről, hiszen májusban általános választásokat tartanak déli szomszédunknál. Sok fog múlni azon, hogy milyen pártok jutnak be majd a parlamentbe, és kik alakítanak kormányt, ugyanis az Oroszország felé nyitásnak egyre több támogatója van a lakosság soraiban is. Egy biztos: jelenleg az emberek 70 százaléka elégedetlen a kormánnyal, és a többség változásokra vágyik.