Bulgáriában október 23-án helyhatósági- és államfőválasztásokat tartanak, elemzésünkben kiértékeljük a közel fél éven át tartó kampányt. A bolgár médiában nagyobb hangsúlyt kapott az államfőjelöltek küzdelme és háttérbe szorult a lakosságot közvetlen érintő kérdés – hogyan alakul a települések sorsa. Sokan úgy vélik, hogy a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormánypárt átvette az uralmat a helyi médiákban és így ellehetetlenítette a kisebb pártok érvényesülését. Lejátszott mérkőzés vagy tartogat meglepetéseket számunkra a vasárnapi választás? Kövesse a Kitekintőt és értesüljön első kézből a bulgáriai hírekről.
Unalmas kampány, médiatúlerő, szürke jelöltek és ismeretlen polgármester aspiránsok – így összegezte sok bolgár napilap a vasárnap esedékes államfő – és helyhatósági választásokat megelőző időszakot és körülményeket. A bolgár választások, legyen szó parlamenti, államfő vagy helyhatósági, mindig tartanak váratlan eseményeket, a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a bolgár lakosság többször is keresztbe tett a legfőbb esélyeseknek. Volt példa 20 százalékos előny elvesztésére, de arra is, hogy szélsőséges nacionalista államfő-jelölt karnyújtásnyi távolságra kerüljön a köztársasági elnöki széktől. Mindenki a leendő államfő személyére kíváncsi, ugyanakkor az igazi harc a települések szintjén fog lezajlani.
Esélylatolgatás
Már az év elején elkezdődött a találgatás, melyik párt kit fog jelölni államfőnek. A Polgárok Bulgária Európai Fejlődésért (GERB) kormánypárt egészen szeptemberig tudta titokban tartani jelöltjét. Bojko Boriszov kormányfő és csapatának stratégiája hatékonynak bizonyult – a bolgár média vérbeli konspirációs feltevéseket szőtt a személy kilétéről. Nem volt olyan jelentős jobboldali politikus, akit nem hoztak volna hírnévbe posztra pályázással. Egészen a nyár közepéig maga Boriszov tűnt a legesélyesebb jelöltnek, sokan úgy vélték a kormánypárt kezdeti népszerűségvesztése arra sarkalta a miniszterelnököt, hogy félprezidenciális állammodellt vezessen be Bulgáriában. A kormányfőn kívül még Cvetan Cvetanov belügyminisztert, Nadezsda Mihajlova volt külügyminisztert, Krisztalina Georgieva európai uniós biztost és Jordanka Fandakova Szófia főpolgármesterét is hírbe hozták a tisztséggel.
Az államfői tisztség Magyarországhoz hasonlóan nem rendelkezik kiemelten befolyásos jogkörökkel, de nagyobb beleszólási lehetősége van több nemzetbiztonsági kérdésben. Georgi Parvanov jelenlegi államfő két mandátuma során aktív szereplője volt a bolgár bel- és külpolitikának, az alkotmány adta lehetőségeket a végletekig kiaknázta. Parvanov 2001 és 2009 között a regnáló szocialista-liberális koalíció egyik sarokköve volt, 2009-et követően pedig gyakran keresztbe tett az új jobboldali kormánynak.
Parvanov karakteres, szilárd ideológiai kisugárzású megjelenésével ellentétben a poszt esélyes várományosai szó szerint elszürkülnek. Az egyes belföldi kutatóintézetek szakértői szerint a három jelölt – Roszen Plevneliev, Ivajlo Kalfin és Meglena Kuneva – közül egyik sem tudja személyiségével megragadni a lakosok „politikai fantáziáját”.
A „Széles mosoly úrként” elhíresült, korábbi regionális fejlesztésekért felelős miniszter, Roszen Plevneliev a legkedveltebb belföldi politikus jelenleg (a legkedveltebb bolgár politikus címet Krisztalina Georgieva tudhatja magáénak), ugyanakkor nem lehet azt állítani róla, hogy kiforrott politikusi aurával rendelkezne. Az ellenzék legtöbbször hangoztatott kifogása Plevneliev ellen, hogy Boriszov marionettje és nem rendelkezik önálló véleménnyel. Többen vizionálták az orosz Putyin-Medvegyev helycsere mintájára megalakuló Boriszov-Plevneliev szerepkörváltást, ugyanis Boriszov többször is hangoztatta, hogy a következő államfőválasztásokon ő lesz a GERB hivatalos jelöltje.
Ivajlo Kalfin volt külügyminiszterről sem lehet teljes bizonyossággal elmondani, hogy szakmai hozzáértésének köszönhetően esett rá a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) választása. A döntés hátterében Sztefan Danailov államfőhelyettes-jelöltet sejtik, aki a Parvanov-Sztanisev belharc mérleg nyelve lehet a következő évben. Mint korábbi cikkünkben írtuk, a szocialista berkeken belül nagy vihar előtti csönd van – a választások eredménye fogja meghatározni Szergej Sztanisev pártelnök pozíciójának szilárdságát a jövőt illetően. Georgi Parvanov leköszönő elnök már bejelentkezett a pártelnöki pozícióra és egy esetleges nagyarányú kudarc megelőlegezheti a belső leszámolások időszakát.
Meglena Kuneva tűnik a legpártatlanabb, szakmailag felkészült aspiránsnak, ugyanakkor mögötte a kétes hírnévvel rendelkező Szimeon Szakszkoburgottszki volt kormányfő áll. A volt biztos végső sikerét a kevés médiaszereplés pecsételheti meg, ugyanis fő vetélytársaival ellentétben lényegesen kevesebb időt töltött kamerák előtt.
A három jelölt személyes vélemények hangoztatása helyett inkább pártja és támogatói ideológiáját, álláspontjait ismertette a kampány során. Az eddig kampányoktól eltérően az idei csendesebb, lassúbb tempóban zajlott, ennek egyik oka az lehet, hogy a három jelölt nem tudott egymástól radikálisan elkülönülni. A 2005-ös kampányban Georgi Parvanov és a nacionalista Ataka-elnök Volen Sziderov között kiélezett, tabumentes harc dúlt a választások legutolsó napjáig.
A média szerepének megítélése is érdekes a választások kimenetelét illetően. A kormánypárt totális dominanciája a médiában letagadhatatlan tény volt, a többi párt a GERB megnyilvánulási idejéhez képest töredék annyi időt kapott a lakosok megszólítására. A médiában megjelenő kampányhírek jelentős része a társadalmi problémák helyett a választási visszaélésekről és a jelöltek magánéletéről szólt.
És amiről nem esett szó
A helyhatósági választások médiában történő alulreprezentáltsága feltűnő és aggályokat keltő volt. A fővárost és egy-két nagyobb regionális várost kivéve teljes hírzárlat volt a bolgár sajtóorgánumokban. Az államfő-jelöltekhez hasonlóan a polgármesterek kampányában is a pártok emelkedtek ki, legfőbbképp a GERB és a BSZP.
Szófia főpolgármesteri címéért legesélyesebb a posztot jelenleg betöltő Jordanka Fandakova (GERB), aki kampánya középpontjába a város infrastruktúrájának a javítását, az egyes magánkézbe került közmű szolgáltatók visszaszerzését és a zöldebb Szófia megteremtését helyezte. A kiemelt projektek között szerepel a második metróvonal és a fővárosi hulladék-feldolgozó üzem átadása, továbbá fokozott figyelem fog kerülni a város biztonságosabbá tételére. Az év során több megrázó gyilkosság történt Szófiában és ezek megelőzése érdekében Fandakova újraválasztása esetén többlet kiadások árán hatékonyabbá szervezné a fővárosi járőrszolgálatot. Fandakova legfőbb kihívója Georgi Kadiev (BSZP) szerint is több forrást kell biztosítani a szófiai rendőrségnek, ugyanakkor értelmetlen lenne több, a Megyei Bankhoz hasonló volt veszteséges városi tulajdonban lévő intézményt fenntartani a jövőben. A fővárosi kampányból idén hiányoztak az éles összetűzések, a város lakói több lap megkérdezésére azt válaszolták, hogy alig észrevehető a helyhatósági választások kampánya.
Az Országos Átvilágítási Bizottság szerint a 8 ezernél több polgármesterjelölt közül 275-en a kommunista rezsim idejében a Nemzetbiztonsági titkosszolgálatoknál (DSz) voltak titkos ügynökök – a GERB jelöltjei közül 26-an, a BSZP-től pedig 43 fő. Döntő jelentősége lehet annak, hogy a GERB mennyi polgármesteri széket és megyei önkormányzati széket tud elrabolni a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) török-liberális párttól a török-bolgár vegyesen lakott településeken. Idén nagyméretű választási turizmusra lehet számítani, ugyanis közel 95 ezer ember a lakóhelyétől távol fog szavazni a megyei önkormányzati pozíciókra. Várhatóan az átszavazások fogják eldönteni sok kis település és megyei önkormányzat sorsát a kiélezettebb területeken (többnyire a Kardzsali városától délre eső településeken).
A kutatóintézetek kényelmes kormánypárti győzelmet vetítenek elő, ugyanakkor Bulgáriában tradicionálisan az utolsó pillanatig nyitott a kimenetel.