Az Európai Bizottsághoz hasonlóan az Európai Parlament is 4 százalék körüli növekedést szeretne a 2012-es uniós költségvetésben. Egyebek mellett erről formálódik a parlamenti konszenzus –értesült a BruxInfo, így a jövő heti strasbourgi plenáris szavazás után indulhat a szokásos, évvégi tárgyalássorozat az EP és a Tanács között a jövő évi büdzséről.
Körvonalazódik a konszenzus az európai parlamenti frakciók között arról, hogy milyen mandátummal vágjon neki az EP a jövő évi uniós költségvetésről szóló tárgyalásoknak. Az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága a hónap elején fogadta el az első körös álláspontját a 2012-es EU-büdzséről, a BruxInfo értesülései szerint viszont ez több ponton átalakult a jövő heti plenáris szavazás előtt, amikor is a képviselők Strasbourgban szavazzák majd meg az EP hivatalos tárgyalási mandátumát.
Az Európai Bizottság áprilisban mutatta be a jövő évi uniós költségvetés javaslatát, ebben 4,03%-os emelést javasol a kötelezettségvállalásokra, és 4,91%-os növekedést a tényleges kifizetésekre 2011-hez képest.
Az EU-büdzsé jellegzetessége, hogy a közösség egy adott évre kötelezettségeket vállal, de az ezekből származó kifizetések egy részét csak a következő években kell teljesíteni. Tehát a kötelezettségvállalási előirányzat az adott évben vállalt, jogi erővel bíró kiadási előirányzatokat tartalmazza, szemben a kifizetési előirányzattal, amely a korábbi évek és az adott év kötelezettségvállalásaiból eredő tényleges kifizetéseket tartalmazza.
A Tanács július végén fogadta el az első véleményét a büdzséről. Eszerint – főként a nettó befizető országok nyomására – mindössze 2,91%-os emelést támogatna a kötelezettségvállalások, és 2,02%-os emelést a kifizetések tekintetében.
A tagállamok hagyományosan mérsékelt kiadásnövekedést támogatnak csak az éves költségvetések, és a többéves pénzügyi keret vitáin. Főként a nettó befizető államok visszatérő érve, hogy a tagországi megszorítások idején nehéz lenne elmagyarázni a honi választóknak, hogy miért kell emelni az EU költségvetésébe fizetendő nemzeti hozzájárulást.
Parlamenti források a BruxInfo kérdésére azzal az érvvel tartják hiteltelennek a kiadásbefagyasztást követelő tagállamok véleményét, hogy „az elmúlt 11 évben 62 százalékkal nőttek a tagországi költségvetések”. Az egyik képviselő szerint pedig a működési költségek tekintetében lehet megszorításokat végrehajtani úgyis, hogy a befektetéseket felpörgetjük.
Ennek megfelelően idén is komoly vitára számítanak a felek, annál is inkább, mert a Tanács melletti másik költségvetési hatóság, az Európai Parlament inkább az eredeti bizottsági javaslatban eszközölt változást támogatná. Úgy tudjuk, az EP egyetért a 4,03%-os, tehát 147,8 milliárd eurós kötelezettségvállalási emelést, a kifizetéseknél pedig a Bizottság 132,7 milliárdjához képest 133,1 milliárd eurós növekedést javasol.
„Ezzel lényegében az EP visszaállította a bizottsági javaslatra az emelések szintjét” – mondta a néppárti Marian Marinescu. A román néppárti képviselő szerint azt a véleményt az Európai Néppárt mellett a szocialista és a liberális frakció is támogatja, így vélhetőleg ezt az álláspontot fogadja majd el jövő héten az Európai Parlament többsége.
Úgy tudjuk, az Európai Parlament többsége 30 millió euróval túlmenne a 2007-2013 közötti többéves pénzügyi keretben szabott plafonon a versenyképesség és a gazdaság növelésének, valamint a kutatásfejlesztés támogatásának területén. A külügyi fejezetben 208 millió euróval lépné túl a keretben az egyes évekre maghatározott maximumot.
A Néppárt javaslatára az EP költségvetési szakbizottsága 25 millió eurót kért a török-görög határ védelmének megerősítésére, ezen túl javaslatot tett a Frontex költségvetésének, az Európai Külső Határőrizeti Alap és az Európai Visszatérítési Alap keretének növelésére.
Marian Marinescu szerint a jövő évi költségvetésről várhatóan november elején induló vita fő témája az ITER, azaz a világ első termonukleáris kísérleti erőművének európai pénzügyi hozzájárulása lesz. A Tanács és az EP – ha az összegekben nem is – de legalább az irányokban itt egyetért. A tagállamok július végén azt mondták, hogy a Bizottság elképzeléseihez képest 650 millió euróval kevesebb pénz jusson a projektre. Az EP még ezen is túlment, további 100 millió euróval.
A 2011-es költségvetés tavaly év végi elfogadása komoly nehézségekbe ütközött, főként a nettó befizető tagországok által szabott kiadáscsökkentési plafon miatt. A BruxInfo kérdésére Marian Marinescu azt mondta, idén nem lehet számítani ilyen komoly szembenállásra. „Nem elvekről, hanem konkrét költségvetési fejezetekről és számokról szeretnénk vitázni, a Tanácsnak így nehezebb lesz” – mondta a képviselő.
Az EP ezzel együtt is úgy számol, de hogy december elejére megszülethet a megállapodás a Tanács és az EP között a jövő évi költségvetésről.