Mérföldkő fontosságú héten van túl a közös európai valuta és Görögország megmentése, de az októberben döntő három nemzeti parlament még okozhat izgalmakat a kérdésben.
Hat további eurózóna tagállam – Németország, Ausztria, Ciprus, Észtország, Finnország és Szlovénia – nemzeti törvényhozása hagyta jóvá az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (European Financial Stability Facility, EFSF) jogköreinek bővítéséről szóló javaslatot. Az európai vezetők július 17-ei megegyezése alapján mind a 17 uniós fizetőeszközt használó tagország parlamentjének áldását kell adnia az indítványra. A terv szerint megemelnék az alap 440 milliárd eurós alaptőkéjét, amely révén az EFSF a jövőben képes lenne elővigyázatossági kölcsönöket nyújtani a bajba került országoknak, illetve azok államkötvényeit megvásárolni. A tervek szerint a második görög mentőcsomag nagyobbik része az EFSF kasszájából kerül finanszírozásra. Éppen emiatt az egyes nemzeti parlamentek állásfoglalása, illetve az ezzel kapcsolatos viták inkább Athén kisegítésére hegyeződnek ki.
Egyes elemzők a csütörtökön tartott német szavazást az utóbbi időben meglehetősen széthúzó kormánykoalíció tesztjének is értékelték. Angela Merkel egy korábbi interjújában úgy nyilatkozott, hogy a voksolás nem a kormánypártok közötti koalíció fennmaradásáról vagy felbomlásáról dönt. A várakozásokkal ellentétben azonban a Bundestag elsöprő többsége, 523 képviselő támogatta az indítványt, 85-en elutasították és hárman tartózkodtak. Berlin ezáltal 123 milliárd euróról 211 millió euróra növeli a befizetését az alapba. A szavazást megelőző napon Jéorjiosz Papandreu görög államfővel tartott közös sajtótájékoztatón Merkel kiállt Athén euróövezeti tagsága mellett. Mint mondta, egy erős Görögországot szeretnének az eurózónán belül és Németország felkészült arra, hogy minden szükséges segítséget megadjon ehhez.
Finnország a legnagyobb ellenzéki Igaz Finnek Pártja (True Finns) nyomására elsőként kér biztosítékokat Athéntól a második görög mentőcsomaghoz való hozzájárulás fejében. A finn pénzügyminiszter, Jutta Urpilainen ezzel kapcsolatban kijelentette: a tárgyalások még zajlanak a garanciákról, de reméli, hogy minél előbb megegyezésre jutnak.
Az október 21-ig hivatalban lévő szlovén parlament 49:4 arányban elfogadta az EFSF kibővítését és feltőkésítését, amelyhez Ljubljana 3,7 milliárd euróval járul hozzá. A rendszerváltás óta az első előrehozott választását tartó Szlovéniában a döntés a korrupcióval és hibás gazdaságpolitikával vádolt kormánypárt elleni kampány középpontjába kerülhet.
Októberben Málta, Hollandia és Szlovákia törvényhozása is döntést hoz az euróövezeti támogatási alap hatáskörének növelése ügyében. Mindhárom állam feltételeket kíván támasztani a pénzügyi támogatásért cserébe: Málta például a finnekhez hasonló biztosítékot szeretne, Hollandia pedig a magánszektor nagyobb bevonását követeli az adósságállomány finanszírozásába.
Az eurózóna tagállamok között utolsóként, október 11-én, a pozsonyi parlamentben kerül sor a voksolásra. Az előzetes várakozások szerint Szlovákia lesz az egyetlen, amely elutasítja a javaslatot. Ivan Miklos pénzügyminiszter szombati interjújában egy forgatókönyv felállítását szorgalmazza egy esetlegesen bekövetkező görög fizetésképtelenség esetén. Emlékezetes, hogy Pozsony nem vállalt szerepet az első görög mentőcsomagban. A részvétel azon az alapon került elutasításra, hogy az egy főre vetített mutatók tekintetében a Görögország jobb gazdasági eredményeket produkál a közép-európai államnál.