Az izlandi külügyminiszter úgy véli, hogy Izland köztársasági elnöke túl messzire ment, amikor a közelmúltban bírálta a kormányt a médiában az Icesave-ügy kapcsán. Az Angliának és Hollandiának történő pénzvisszafizetési megállapodásról szóló vita további szakaszáról az EFTA-Bíróság fog dönteni a közeljövőben.
Olafur Ragnar Grimsson köztársasági elnök mind a legutóbbi hazai, mind a külföldi médiaszerepléseiben kritizálta az izlandi kormányt és az európai kormányokat az Icesave-vita nem megfelelő kezelése miatt.
Az izlandi köztársasági elnök az állami rádiónak adott interjújában elmondta, hogy ő még mindig egyetért az izlandi állampolgárokkal abban, hogy egyértelműen elutasították a brit és angol kormány korábbi feltételeit az Icesave-vita rendezéséről, mely 2008-ban kezdődött a világgazdasági válság kirobbanásával. 2011 áprilisában az izlandi nép másodjára is elutasította az Icesave-törvényt, amely a közel 4 milliárd euró visszafizetéséről szól, amit Anglia és Hollandia adott az izlandi Icesave internetes bank csődje miatt az angol és holland bankbetétesek kártalanítására.
Az elnök Anglia és Hollandia követelését nevetségesnek és abszurdnak írta le és azt szeretné, ha az Európai Unió megvizsgálná, hogy tagállamai hogyan tudnának segíteni a kialakult helyzeten. Grimmson élesen kritizálta az izlandi kormányt, mert beleegyezett a fizetési kötelezettség feltételeibe és kezdeményezte az Icesave-törvény elfogadását. „Teljesen felesleges az izlandi állampolgárokat és az unióval való együttműködésünket ilyen kényszerpályára terelni” –fűzte hozzá az államfő.
Ossur Skarphedinsson, Izlandi külügyminisztere a Visir.is internetes portálnak azt nyilatkozta, hogy nem méltó egy államfőhöz, hogy más európai nemzeteket kritizáljon, ráadásul Izlandon a köztársasági elnök hagyományosan nem vesz részt a nemzetközi politikában. A külügyminiszter szerint az elnök bírálata egy közvetlen támadás a kormány ellen és az államfőnek jobban meg kellene gondolnia, hogy milyen nyilatkozatot tesz a médiában.
Mivel az izlandiak megvétózták az Icesave-törvényt, az eset most az EFTA-Bíróság (Európai Szabadkereskedelmi Társulás bírósága) elé került s Izland gazdaságára, és EU-tagjelölt státuszára nézve is hátrányos lehet a pereskedés.
Az északi ország 2009. július 23-án adta be csatlakozási kérelmét az Uniónak, de többek között az Icesave-ügy is nehezítheti a csatlakozási tárgyalások előrehaladását. A legújabb közvélemény kutatások szerint az izlandiak többsége nem szeretne belépni az Unióba és az EU-szkeptikusok azt hangoztatják, hogy a kormány vezetői nem a valós képet mutatják az ország hozzáállásáról.
A skandináv országok kiállnak Izland mellett a válság óta, továbbá a soros EU-elnökséget betöltő Lengyelország is támogatását fejezte ki az ország EU csatlakozásával kapcsolatban. A lengyel elnökség programjában szerepet kapott Izland Európai Unióhoz való közeledésének támogatása is.