Az Ukrán Nemzeti Bank adatai szerint az ukrán vendégmunkások által évente hazaküldött pénz megfelel a külföldi befektetések összegének. Sőt, minden bizonnyal annál jóval több is, mivel igen sokan a hivatalos utat megkerülve, barátokkal, ismerősökkel borítékban juttatják el családjukhoz az itteni viszonyok közt nem is kevésnek számító dollárt, eurót.
Akülföldön dolgozók száma eléri a hétmilliót
Azt, hogy valójában hányan is dolgoznak a határokon túl, nehéz pontosan meghatározni. A Podrobnosztyi elemzője számukat 4 000 000 és 7 000 000 közé teszi. A minimum és a maximum eltérése is bizonyítja a nagyfokú bizonytalanságot.
Jó-e, hogy az ország munkaképes lakosságának jelentős része másutt építi a kapitalizmust?
A kérdésre ki-ki érdekét szem előtt tartva, személyes tapasztalataiból kiindulva adja meg a választ.
A vendégmunkások évente közel hatmilliárd dollárt küldenek banki úton haza, ez több millió család megélhetését biztosítja. A vándorok, ha még találnának is lakóhelyükön állást, a külföldi bérnek csak a töredékét kapnák. Így az egyén számára, anyagi szempontból mindenképpen a külföldi munka a vonzóbb, néha az egyedüli megoldás.
A Podrobnosztyi riportjában megszólaló érintettek mindegyike a lehetetlen, kilátástalan honi viszonyokkal magyarázza az elvándorlást. Az általános kép: idehaza sem közel, sem távol nincs az illető képesítésének megfelelő elfoglaltság, s ha már akármilyen munkát el kell vállalni, miért ne tegye azt többszörös fizetésért.
A befogadó közösség hozzáállásáról már eltérőek a tapasztalatok. Egy Belgiumban dolgozó hölgy elmondta, hogy mielőtt alkalmazták volna, megkérdezték, milyen nemzetiségű. Miután elmondta, hogy ukrán, megállapították: az jó, az ukránok munkaszeretők. Egy Lengyelországban brigadéroskodó matematikatanár azonban arra panaszkodik, hogy harmadik kategóriájú emberként kezelik.
Amennyiben az elvándorlás a korábbiakhoz hasonló ütemben folytatódik, Ukrajnában öt év múlva munkaerőhiánnyal kell számolni – állapította meg Szerhij Olejnik, a vendégmunkások szakszervezetének elnöke.
Megérné a vizsgálódást az is, hogy az országból kiáramló szürkeállomány mennyire veti vissza az ország fejlődését, s az is, miként hat a társadalom egészségi állapotára a szétszakított családokban óhatatlanul kialakuló feszültség.
Ám e félelmeket háttérbe szorítja a kényszer, a megélhetés bármilyen módon való biztosítása.
Jellemző, hogy a vendégmunkások évről évre nagyobb összeggel támogatják szeretteiket. Korábban egy személy havonta átlagban 150–160 dollárt küldött haza, most ez 200–220 dollárt tesz ki, tehát a keresetek nőnek, ami – reálértékben – Ukrajnáról aligha mondható el.