Dél-ázsiai migránsok ezrei kívánkoznak haza Görögországból, a súlyosbodó gazdasági visszaesés következtében. A dél-európai ország jelentős adóemelés, költségcsökkentés, illetve kormányzati megszorítás elé néz, mely különösen nehéz terhet ró a bangladesi, pakisztáni, indiai vagy akár Srí Lanka-i származású migránsokra, bevándorlókra. Az Európai Unió 12 milliárd eurót kitevő, újabb gazdasági mentőcsomagja ellenére növekszik a társadalom közép- és alsó rétegeit átszelő feszültséghullám, mely leginkább az immáron sorozatossá váló athéni tüntetésekben nyilvánul meg.
Dzsainal Abedin, az Athéni Bangladesi Szövetség elnöke szerint megközelítőleg 30 ezer bangladesi születésű személy él jelenleg Görögországban. A gazdasági recesszió hatására ugyanakkor tucatnyi kérelem érkezik a Bangladesi Nagykövetséghez a minél előbbi hazajutás reményében. Hasonló a helyzet az Indiai Közösség berkein belül is – fejezte ki aggodalmát Madhur Ghandi, a szervezet vezetője. Ghandi szerint a legkomolyabb problémát a mezőgazdasági munkások és az építőiparban dolgozók magas aránya jelenti, melyek a válság által leginkább érintett szektorok voltak. Szintén aggodalomra ad okot, hogy a Görögországban élő pakisztáni migránsok, illegális bevándorlók illetve menedékjogért folyamodók száma eléri a 80 ezret, melyből legalább 60 ezer főt közvetve vagy közvetlenül negatívan érintett a válság.
A „hazavándorlás” illetve esetlegesen más országba történő továbbmigrálás iránti vágy egészen 2008-tól, a válság kirobanása óta érezteti hatását. A gyárak, üzletek bezárása és leépítése következtében immáron 1500 pakisztáni születésű munkaválalló döntött Görögország elhagyása mellett. Ez a szám az előző éveket figyelembe véve szintén hasonlóan alakult az építőiparban elhelyezkedő indiai munkások körében is. Napjaink tendenciáihoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy egyre erősebb hajlam jelentkezik más, fejlettebb európai államokba való továbvándorlásra is az új munkalehetőség reményével kecsegtetve.