Kazahsztán ismét a nemzetközi színtér egy jelentős szereplőjévé nőheti ki magát, most hogy a 2010-es EBESZ elnöksége után idén az Iszlám Konferencia Szervezetét (OIC) vezetheti. A „Béke, Együttműködés, Fejlődés” mottójának jegyében Asztana ambíciózus célokkal és már konkrét javaslatokkal lépett fel a VII. Iszlám Gazdasági Világfórumon is, és az EBESZ tapasztalatok alapján egy sikeres évre számíthatunk.
Kazahsztán és az Iszlám Konferencia Szervezete
„Megtiszteltetés, hogy én adom át szervezetünk elnökségét a kazah külügyminiszternek, Erzsan Kazihanovnak” – ezekkel a szavakkal nyújtotta át az OIC vezetését a tádzsik külügyminiszter a legfiatalabb tagnak, a 20 éve függetlenedett, de a szervezethez csak 1995-ben csatlakozott Kazahsztánnak, amely így idén júniustól egy éven keresztül látja el ezt a feladatot.
Közép-Ázsia legnagyobb országa aktív diplomáciát folytatott a muzulmán kormányközi szervezet keretein belül, csakúgy mint sok más nemzetközi fórumon is. Ennek köszönhető, hogy az OIC számos kazah kezdeményezést támogatott, úgy mint például a Párbeszéd és Bizalomépítő lépések Ázsiai Konferenciájának és a Világ- és hagyományos vallások vezetőinek kongresszusának létrehozását.
A szervezet szintén elismerte Asztana civilizációk és vallások közötti párbeszédének előmozdításáért tett erőfeszítéseit, és az ország Kelet-Nyugat közötti kommunikációs híd szerepét. A Külügyminiszterek Konferenciája rendszeresen foglalkozik és hoz döntést Kazahsztán egyik legnagyobb problémáinak számító Aral-tóval és a Szemipatyinszki nukleáris teszt-területtel kapcsolatban.
Az Iszlám Fejlesztési Bank összbefektetése az országban eléri a 700 millió dollárt, és az ország szoros kapcsolatot épített ki az OIC szakosított és egyéb alszervezeteivel is, mint például az Iszlám Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezettel.
Jutalmul Almati, a volt főváros 2015-ben az „Iszlám kultúra ázsiai fővárosa” címet tudhatja magáénak. Ezzel azonban nem elégszik meg a kazah vezetés.
Együtt egy biztonságos világért
Asztana ambíciózus célokkal várta az elnökséget, csak úgy mint az EBESZ esetében. Fő prioritása a biztonság lesz, amely keretén belül mind a nemzetközi, mind a regionális biztonságra, a szociális problémák megoldására és az iszlám és a Nyugat közötti párbeszéd és együttműködés szorgalmazására fog koncentrálni. Kazihanov elmondta, hogy céljuk a szervezet erősítése és tekintélyének nővelése annak érdekében, hogy a szervezet szembe tudjon nézni a modernkori kihívásokkal. Szintén hozzátette, hogy országa egy olyan időszakban lehet a csoport vezetője, amikor a világ új problémákkal szembesül, és ezekre a kornak megfelelő válaszokra van szükség.
Ennek megfelelően Nurszultan Nazarbajev kazah elnök konkrét javaslatokkal is készült a június elején Asztanában megrendezett VII. Iszlám Gazdasági Világfórumra. Mint ahogy arról beszámoltunk korábbi cikkünkben, a kazah elnök kifejtette, hogy az umma országainak modernizációra van szüksége, de ennek nem az iszlám vallás alapjait kell érintenie, hiszen inkább néhány régió van válságban, és nem a vallás maga. „A majdnem 1,5 milliárd lelket számláló iszlám világ ma nem egy egységes monolit” – tette hozzá az államfő.
A G8 és G22 mintájára, Kazahsztán kezdeményezi egy a tíz legfejlettebb muzulmán országot tömörítő gazdasági szervezet megalapítását a világfórum keretein belül. Nazarbajev véleménye szerint ezen országok olyan erőforrásokkal rendelkeznek, amelyek „lehetővé teszik egy pénzügyi alap létrehozását a befektetői együttműködésért” – idézte az elnököt az IA Novosztyi-Kazahsztán hírügynökség. Ezen felül javasolják egy munkacsoport létrehozását a Fórumon, amely az Iszlám Fejlesztési Bankon belüli speciális alap létrehozásán dolgozik a kis- és középvállalkozások támogatásáért.
Szintén konkrét ötlettel állt elő Nazarbajev a világ lassan egyik legsúlyosabb problémájának számító élelmiszer-ellátással kapcsolatban. Kazahsztán az élelmiszer-ellátás biztonságának érdekében (mint a szélesen értelmezett biztonság egyik alága) egy élelmiszer-segélyezési rendszert szeretne kialakítani, természetesen kazahsztáni székhellyel. Kifejtette, hogy ezt egy a FAO-hoz hasonló alap létrehozásával képzeli el, amely az Iszlám Fejlesztési Bank csoport szerkezetébe ágyazódna be.
Asztana egy aktív és eredményes évre készül tehát, de sikerülhet-e neki?
Az EBESZ-elnökség útjain?
Kazahsztán 2010-ben egy másik fontos nemzetközi szervezet, mégpedig az EBESZ elnöke volt, így tapasztalata és eredményessége azon szervezet vezetésében hatalmas előnyhöz juttathatja a muzulmán csoportosulás irányításában is. Tavalyi nemzetközi szerepét a decemberi asztanai csúcstalálkozó jelképezte a legjobban, amely tulajdonképpen sikernek könyvelhető el.
Még a kezdetleges kétségek ellenére is, különösen azt illetően, hogy Kazahsztán nem teljes mértékben érvényesíti a szervezet emberi jogokkal kapcsolatos alapelveit, az ország hatalmas energiával és reményekkel indult neki az elnökségnek, amely lehetővé tette a számára, hogy szorosabb kapcsolatot építsen ki Európával és az Egyesült Államokkal, és ugyanakkor erősítse is hagyományos régióbeli partnerségeit is. Asztana elnökségét az afganisztáni háborúból és a regionális konfliktusokból eredő feszült közép-ázsiai helyzet tette a szervezet számára fontossá.
A volt szovjet tagköztársaság úgy tűnik képesnek bizonyult a szervezet vezetésére annak nehéz fejlődési időszakában, és lényeges eredménynek tekinthető, hogy a kazah elnökség az EBESZ figyelmének középpontjába hozta Közép-Ázsiát, hangsúlyozva annak eurázsiai oldalát.
Kelet és Nyugat között félúton
A fentiek alapján tehát, Kazahsztán sikeresen vezetett egy mind nyugati, mind keleti, különböző gazdaságú, kultúrájú országokat tömörítő nemzetközi szervezetet, és így joggal feltételezhetjük, hogy ez nem lesz másként az Iszlám Konferencia Szervezetével sem. Különösen, hogy az ország ugyanúgy érdekelt a szoros együttműködésben a muzulmán országokkal, mint a nyugatiakkal, hiszen szakértők szerint az iszlám befektetések növekedési potenciálja Közép-Ázsia legnagyobb országában a következő években elérheti a tízmillió dollárt is.