A görög államadósság átrendezése több hátránnyal járna, mint előnnyel, miközben nem oldaná meg a válság kiváltó okait – vélekedett keddi európai parlamenti meghallgatásán Mario Draghi, az Európai Központi Bank következő elnökének jelölt olasz jegybankelnök.
A görög államadósság átrendezésének kockázataira hívta fel a figyelmet kedden az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi szakbizottsága előtt Mario Draghi, aki Jean-Claude Trichet-et követheti ősszel az Európai Központi Bank élén.
A jelenlegi olasz jegybankelnök, aki élvezi az eurózóna tagjainak egyöntetű támogatását, a kinevezési eljárás részeként válaszolt a képviselők kérdéseire kedden az Európai Parlamentben. Az EP plenárisa jövő héten adhatja meg a zöld jelzést az EKB következő elnöke számára, aki októberben váltja a francia Jean-Claude Trichet, az Unió monetáris politikájáért felelős frankfurti pénzintézet élén.
„Az Európai Központi Bank nem híve az adósság-átrendezésnek, vagy az adósság elengedésének, mindannyian azon vagyunk, hogy elkerüljünk egy hiteleseményt” – jelentette ki egy kérdésre válaszolva Draghi, aki jelenleg az olasz jegybank elnöke. A gazdag szakmai tapasztalattal rendelkező bankár úgy vélte, hogy a görög államcsőd költségei meghaladhatják az előnyöket és nem járulnának hozzá a probléma gyökerének a megoldásához. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a görög államadósság átrendezése sem szüntetné meg önmagában a nagy elsődleges hiányt, ami tovább hizlalja az adósságot és végső soron még több pénzbe kerülne szerinte a hitelezőknek. Draghi szerint az érintett bankoknak is nagy veszteségekkel kellene szemben nézniük, újratőkésítésük pedig még jobban megterhelné az adófizetők zsebét. Az elnökjelölt a fertőzés veszélyeire is figyelmeztetett, ami egy hitelesemény esetén következne be. Szerinte ugyanis nem tudni, hogy milyen áttételeken keresztül biztosították be magukat a piacokon a csődkockázati biztosítással (CDS) az egyes hitelezők. „A Lehman Brothers amerikai bank bedőlésére célozva közölte: „megtanultuk, hogyan kezeljük egy bank bedőlését, de az államcsőd kezelését nem, legalábbis nem az új piaci eszközök mellett”.
Mario Draghi teljesen elfogadhatónak nevezte a kelet-európai bankok esetében bevált „Bécsi kezdeményezést”, amelynek keretében a térségben jelenlévő bankok önkéntesen vállalták, hogy biztosítják kelet-európai leányvállalataik likviditását. A másik megoldásnak tartott „adósságcserével” kapcsolatban már nem volt biztos abban, hogy az önkéntes vagy kötelező alapon működik. A harmadik lehetséges megoldás pedig az adósság elengedése, amikor a hitelezőknek bele kellene egyezniük kinnlevőségeik egy részének leírásába.
Az EKB élére jelölt olasz bankvezér visszatérően hangsúlyozta, hogy bankelnökként szigorúan tartaná magát a központi bank mandátumához, azaz minden más megfontolás elé helyezné az árstabilitás fenntartását, amit a pénzintézet legnagyobb vívmányának nevezett az euró bevezetése óta. Hozzátette, hogy ettől az égvilágon semmilyen más szempont, még a bankok likviditásának biztosítása sem térítheti el. Az egyik képviselő által „ortodox katolikusnak” nevezett Draghi még továbbment, egyenesen úgy vélte, hogy az árstabilitás biztosítása az eurózóna valamennyi tagja számára csökkentené a kockázati prémiumot, természetesen ötvözve más tagállami politikákkal.
Mario Draghi több kérdést is kapott arról, hogy a Goldman Sachs egyik vezetőjeként vajon tudomása volt-e az amerikai nagybank gyanús tranzakció-üzletéhez, ami a ’90-es években lehetővé tette a görög költségvetési hiány „manipulálását”. A parlament bal oldaláról egymás után három képviselő is firtatta múltjának ezt az epizódját, ám Draghi kategorikusan tagadta, hogy bármilyen köze is lett volna az ügylethez. Először is elmondta, hogy a kérdéses ügyletek megkötésének időpontjában még nem is dolgozott a banknál. Másodszor közölte, hogy a Goldman Sachsnál nem tartozott a felelősségi körébe az állami üzletág, mivel a privát üzletágért felelt. A szakmai hitelességét kétségbe vonó kérdésekre pedig azzal vágott vissza, hogy Olaszországban egyetlen banknak sem voltak likviditási problémái a pénzügyi válság idején, ami szerinte nem éppen annak a jele, hogy ő puhán bánt volna a szektorral.
Draghi a pénzügyi tranzakciókat terhelő adó bevezetésétől is óva intett abban az esetben, ha nem az egész világra kiterjedő adóteherről van szó. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy az üzleti tranzakciók egyszerűen hátat fordítanak Európának – figyelmeztetett. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a pénzügyi szektorra kirótt adók csökkentik a bankok likviditását, ami növelheti azok sebezhetőségét és végső soron utat nyit a spekuláció előtt.