Macedóniában előrehozott választásokat tartottak július 5-én, mely után minden bizonnyal az eddig kormányon lévő koalíció kezében marad az ország irányítása. Nikola Gruevski miniszterelnökre azonban nehéz feladatok várnak. Egy megerősödött ellenzékkel szemben kell helytállnia, pontot kellene tennie az ország NATO- és EU-csatlakozását gátló névvitára Görögországgal, ráadásul egy brutális rendőri támadás is borzolja a kedélyeket.
A jobb- és a baloldal is győztesnek érezheti magát
Véget érhet a már lassan fél éve tartó politikai válság Macedóniában a mostani választásokkal. A kis balkáni államot irányító kormánykoalíció vezető pártja, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) a voksok 39 százalékát nyerte el, mely 55 helyet jelent számára a 123 fős parlamentben. A legnagyobb ellenzéki erő, a Macedón Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) 33 százalékon végzett, és az így elnyert 43 mandátummal az új országgyűlésben megduplázta képviselői számát.
Macedóniában a választásra jogosult 1,8 millió állampolgár csak pártlistákra adhatja le voksát. Az ország területén hat választó körzet van, mind a hatban külön listát állítanak a versengő pártok (további három listára a külföldön élő macedónok szavazhatnak). A részvétel kimondottan magas, 63 százalékos volt és összesen 18 párt és pártkoalíció versengett a választók kegyeiért.
A választások éjszakáján Szkopjéban több ezer híve előtt jelentette be Nikola Gruevski kormányfő a konzervatív jobboldal sikerét.”Ez a győzelem azt jelenti, hogy a macedónok többsége érzékelte, hogy a VMRO a válság közepén, a legnehezebb körülmények közepette is tudja, hogyan oldja meg az ország problémáit„- nyilatkozta Gruevski. Bár a VMRO mind a hat listája több szavazatot kapott, mint a szociáldemokratáké, a kisebb pártok gyenge szereplése az SDMS-nek kedvezett, így jelentős pozíciókra tett szert. „A küzdelem csak most kezdődik. Nézze meg mindenki, hogy mit tudtunk elérni 18 képviselővel és képzeljék el, hogy mit tehetünk most 43-al„- üzent a kormánynak a szociáldemokraták vezére, Branko Crvenkovski.
Crvenkovski optimizmusa nem véletlen, hiszen a mostani előrehozott választások is nagyrészt pártja nyomásának köszönhetőek, normális esetben ugyanis a szavazóknak csak jövő tavasszal kellett volna az urnák elé járulniuk. Január vége óta azonban az ellenzék nem vesz részt a parlament ülésein, mivel a kormány szerintük durván megsérti a sajtószabadságot. Év elején három napilap, a Vreme, a Spic és a Koha e Re, valamint az egyik legnépszerűbb TV csatorna, az A-1 bankszámláit adócsalás gyanúja miatt befagyasztották.
Mind az újságok, mind a TV csatorna egy üzletember, a kormánnyal igen kritikus Veliha Ramkovksi érdekeltségébe tartoznak. Ramkovski már 2010 vége óta őrizetben van kétes pénzügyi manőverei miatt, de az ellenzék szerint az egész csak a VMRO szabad sajtó ellenes hadjáratának része. Az A-1 csatorna korábban többször bírálta a készülő macedón médiatörvényt és azt a magyarhoz hasonlító, „Orbán-féle” törvénynek nevezte. Az ellenzék parlamenti bojkottjával okozott politikai válságot az előrehozott választások voltak hivatottak megoldani, mely úgy tűnik sikerült is, hiszen az eredményt egyik politikai erő sem vitatja.
Ugyan a baloldalnak nem sikerült a hatalmat megszereznie, de a VMRO ezúttal is koalíciós kormányzásra kényszerül, ráadásul most a korábbinál jóval vékonyabb többséggel. A leendő partner minden bizonnyal a legnagyobb macedóniai albán párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) lesz, mely 15 főt küld majd a törvényhozásba. Macedóniában minden választás során gyakorlatilag két külön verseny indul be. Az ország lakosságának negyedét alkotó albánok zömmel saját, etnikai alapon szerveződő pártjaik közül választanak. Az albán házi versenyt most is a DUI nyerte az Albán Demokrata Párttal szemben.
Ünnep után tragédia
Bár maga a választás napja és a kampányidőszak is nagyobb zavarok nélkül telt el, közvetlenül a VMRO sikerének bejelentése után egy brutális támadás történt, mely azóta is izgalomban tartja a macedón közvéleményt. Szemtanúk szerint az ünneplés alatt éjfél körül egy rendőr
szóváltásba keveredett a 22 éves Martin Neskovskival, majd halálra verte. A BalkanInsight hírportál értesülései szerint ráadásul a hatóságok két napig nem adták ki a holttestet a családnak, az áldozat édesanyja pedig arról számolt be, hogy a VMRO emberei arra kérték, hogy ne számoljon be az esetről.
A tragédia híre gyorsan elterjedt az internetes közösségi oldalakon, hétfőn, kedden és szerdán több spontán rendőrellenes tüntetést is tartottak zömmel fiatalok Szkopje belvárosában. A rendőrség szerdán őrizetbe helyezte Igor Spasovot, a Tigrisek nevezetű különleges rendőri alakulat tagját. Korábbi parancsnoka elmondta, hogy Spasov szerinte poszttraumás stresszben szenved a 2001-es albán-macedón etnikai konfliktus óta, ahol a macedón biztonsági erők tagjaként szolgált és ez okozhatta a kegyetlenkedést.
Az események nagy vihart kavartak Macedóniában és könnyen vezethetnek a régi-új kormány népszerűségének gyors elvesztéséhez. Márpedig enélkül is épp elég nehéz feladat előtt áll Nikola Gruevski és a leendő kabinet, mivel megoldást kellene találnia többek között az elképesztően magas, 30 százalék feletti munkanélküliségre és deklarált célja, hogy közelebb vigye az országot a NATO- és az EU-csatlakozáshoz. Ez utóbbi kettő folyamatot Görögország gátolja, legutóbb 2008-ban élt vétójogával Macedónia NATO-csatlakozási kérelme kapcsán.
Mint ismeretes Görögország nem ismeri el Macedóniát ezen a néven, mert az elnevezés szerinte arra utalhat, hogy Macedónia jogot formálhat bizonyos észak-görögországi területekre (az ottani tartomány neve Makedónia). A görög gyanakvást az olyan gesztusok pláne nem csitították, mint 2006-ban a macedón kormány azon döntése, hogy a szkopjei nemzetközi repteret a Nagy Sándor névre keresztelték át. Az ókori hódítót a görögök saját kulturális
örökségük részének tekintik, így óriási felháborodást váltott ki, hogy Macedónia szerintük hellén hősöket sajátít ki.
Macedónia hivatalos nemzetközi neve így a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, de a görögöknek megfelelne az Észak Macedón Köztársaság, vagy a Vardari Macedónia elnevezés is, mely természetesen a macedón kormányok számára volt eddig elfogadhatatlan. Ha az ország nem akar örökké beleragadni a névvita okozta kátyúba, akkor akár népszerűtlen kompromisszumot is kénytelen lesz elfogadni, bár Görögország a mostani megrendült helyzetében lehet, hogy nem lesz olyan kemény tárgyalópartner, mint eddig.