A bolgár Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a magánnyugdíjpénztárakba befolyó pénz részleges átirányítását az állami Nemzeti Biztosító Intézet (NOI) közös nyugdíjkasszájába. A bolgár gazdaság kedvező állapotának köszönhetően a miniszterelnök bejelentette, hogy növekedni fognak a minimálbérek és a nyugdíjak. Bojko Boriszov szerint 3 éven belül visszatér Bulgáriába a külföldön dolgozó fiatalok többsége. Üres kampányígéretek, avagy nagyratörő tervek – hol tart ma Bulgária gazdasága?
Zátonyra futott a kormány nyugdíjreformjának egyik zászlóshajója, a magánnyugdíjpénztári befizetések részleges államosítása. A bolgár Alkotmánybíróság ugyanis alkotmányellenesnek találta a Szimeon Djankov (GERB) pénzügyminiszter és Totju Mladenov (GERB) munkaügyi miniszter által kidolgozott és az országgyűlés által márciusban elfogadott törvénytervezetet. A taláros testület május 31-i döntése, mely váratlanul érhette a kormánypárti politikusok nagy részét, csak egy héttel később került napvilágra. Mint korábbi cikkünkben írtuk a törvény azon 1960 előtt született állampolgárokra vonatkozott volna, akik a fokozott terheléssel járó munkakör 1. és 2. kategóriájában dolgoznak.
A módosítás értelmében a 2014-ig nyugdíjállományba kerülők befizetéseit átirányították volna a magánnyugdíjpénztárak számláiról a NOI közös számlájára. A szakszervezetek nyomására a kormány beleegyezett, hogy a 2014 után nyugdíjba lépők továbbra is maradhassanak a magánnyugdíjpénztáraknál, de lehetőségük lett volna kedvezőbb feltételek mellett az állami pénztárba történő átlépésre is.
A törvény március 31-én lépett életbe, de már január 1-i hatállyal megtörtént a befizetések átirányítása (részben ezt is kifogásolta az Alkotmánybíróság). A törvény elfogadását követően az ellenzék több pártja is panasszal fordult a 12 fős jogi testülethez. Az Alkotmánybíróság két hónapig tartó kivizsgálás után kihirdette, hogy a törvény sérti a jogállamiságot és a lakosság szabad tulajdonjogának a gyakorlását.
„Az állam átlépte a biztosítottak jogállásáról szóló rendkívüli kormányrendelet határait. A tulajdonjog és a magánbirtokok védelmével lehet törvényes keretek között sikeres reformokat végrehajtani” – a bíróság szerint a kormány azzal, hogy átvezeti a magánbefizetéseket, megsérti a szabadpiaci folyamatokat. Az így kieső állami bevételek elérhetik 2014-ig a 108 millió levát. Várhatóan az eddig befolyt összeget a NOI nem fogja visszautalni a magánnyugdíj-kasszákba.
Bojko Boriszov miniszterelnök időközben vidéken tartott gazdasági egyeztetéseket szociális és társadalmi szervezetekkel. A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) első embere bejelentette, hogy a minimálbér jelenlegi 240 levás szintjéről 270 levára (~ 36720 forint) fog emelkedni, valamint hogy 10 napon belül nyilvánosságra hozza a kormány nyugdíjemelési szándékait. A kormányfő kifejtette, hogy a büdzsé megnövekedett bevételei teszik lehetővé a közel 20 millió levás többletkiadást, ugyanakkor a legnagyobb terhet a magánszektor fogja magára vállalni. Jelenleg körülbelül 120 ezer fő van minimálbéren regisztrálva, ebből 85 százalék a magánszektorban dolgozik.
A gazdasági elemzők szerint ez a bérnövekedés éppen fedezné az egészségügyi szolgáltatások áraiban bekövetkezett díjnövekedést, ugyanis a házi orvosok után járó adó 1 százalékkal, a kórházi díjak pedig 2 százalékkal növekednek a közeljövőben. A legvalószínűbb verzió szerint a nyugdíjak átlagosan tíz levával fognak növekedni július 1-től. A költségvetési kiadások december 31-ig így 32 millió levával fognak emelkedni, de ezt a többletkiadást már januárban betervezte a Pénzügyminisztérium. Boriszov ezzel is magyarázta, hogy a nyugdíjemelés nem egyszeri eset, más néven kampányfogás, hanem várhatóan jövő év januárjában megismétlődik. Szimeon Djánkov nem kívánta kommentálni az Alkotmánybíróság döntését, azonban hangsúlyozta, hogy minden egyes nyugdíjas jól fog járni az intézkedések eredményeként.
Totju Mladenov régebbi javaslatai között volt a 13. havi nyugdíj is, de a miniszterelnök nyomására lekerült a napirendi pontokról – a nyugdíjemelés várhatóan évi 16 levával/fő fog kevesebbe kerülni az államnak.
A Miniszteri Tanács június 7-i ülésén szakszervezetek, érdekvédő testületek és a magánnyugdíjpénztárak képviselői fognak tárgyalni a kormánnyal az elkövetkező lépésekről.