Szerdán, június elsején mutatja be az Európai Bizottság az EU egész területére érvényes szolgáltatásokkal kapcsolatos szabványának tervezetét, amely a logisztikától kezdve a turizmusig a harmadik szektor minden területére vonatkozna az EurActiv által látott javaslattervezet szerint.
Az új szabályozás javaslattervezetét az olasz ipar- és vállalkozáspolitikáért felelős európai biztos, Antonio Tajani fogja bemutatni szerdán, a vázlatos szövegben pedig az áll, hogy a Bizottság megbízhat valakit azzal, hogy kidolgozza az „európai szolgáltatási színvonalat”.
A lépés megerősíti a Bizottságnak az egységes piaci törvény felülvizsálatával kapcsolatban tett áprilisi bejelentéseit és kiegészíti a késztermékekre vonatkozó szabályozás előkészítését is. „Minden szolgáltatás a szabályozás hatálya alá fog esni” – mondta az EurActivnak egy bizottsági tisztviselő a biztosok kabinetvezetőinek rendkívüli találkozója után kedden, május 30-án. Hozzátette, az új szabály meg fogja engedni a Bizottságnak azt is, hogy a legkülönfélébb szolgáltatási területeken beavatkozzon a szabványokba, akár a turizmus, vagy a zöld gazdaság szolgáltatásait tekintve.
„Még az olyan szellemi szabadfoglalkozások, mint a jogi szolgáltatás, vagy a mérnöki tanácsadás is a szabályozás hatálya alá fog tartozni, ez pedig akár addig is elmehet, hogy a tarifákra vonatkozóan állapítanak meg szabványokat” – magyarázta a tisztviselő.
Brüsszel azzal érvel a szabályozás mellett, hogy a szabványok a gazdasági fejlődés legfontosabb összetevői, mert az egyes ágazatokat arra késztetik, hogy versenyképes termékeket fejlesszenek ki és csökkentsék a beruházások bizonytalanságát.
A mobiltelefonokra vonatkozó európai szabvány, a GSM-et szokták az egyik legjobb példaként felhozni arra, hogy az európai szabványosítás mennyiben segítheti a fogyasztói piacok bővülését. Amint a GSM-szabvány ugyanis elterjedt az egész világon, az olyan európai vállalatok, mint a Nokia, versenyelőnyt élveztek az amerikai és az ázsiai cégekkel szemben és több milliárd euró bevételt könyvelhettek el emiatt.
A Bizottság ennek nyomán most ugyanezt a sikert próbálja megismételni a szolgáltatási szektor szabványosításával, az ebből származó bevételek ugyanis az EU GDP-jének körülbelül a háromnegyedét teszik ki.
A legutóbbi években ugyanígy európai szabványokat vezettek be a közlekedésben, logisztikában, postai szolgáltatásokbak és az elektronikus kommunikációs hálózatokban is, a javaslattervezethez kapcsolt nyilatkozatban azonban a Bizottság azt írja, hogy a szolgáltatások szabványainak európai kidolgozása lassan haladt az utóbbi években, míg a tagállami szinten gyors fejlődést tapasztaltak a szolgáltatások színvonalát illetően. Az Európai Bizottság adatai szerint 2005 és 2009 között 453 új nemzeti szabványt vezettek be, szemben az európai 24-gyel.
A Bizottság álláspontja szerint azonban ez magában rejti azt a veszélyt is, hogy az Európai Unión belül az eltérő tagállami szabályok akadályozni fogják az egységes pic szorosabbra fonódását, hiszen az egyes vállalkozásoknak minden országban más-más szabványhoz kellene alkalmazkodnia. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy kiterjeszti a hatalmát úgy, hogy dönthessen a közös szabványokról, még ha a dokumentum alá is húzza, hogy ezeknek „piacvezérelteknek”, „konszenzuson alapulónak” és „önkénteseknek” kell lenniük.
Ha egy európai szabványt széles támogatással elfogadnak, az egyes cégeknek sokkal nehezebb lesz kivonniuk magukat ezalól anélkül, hogy elszigetelődnének. A Bizottság javaslata azonban már most komoly ellenzést váltott ki az európai vállalatok körében, akik szerint inkább a fogyasztóknak kellene döntenie arról, hogy végül melyik termék vagy szolgáltatás szolgálja ki leginkább a szükségleteiket.
Sok vállalkozás attól is fél, hogy végül még több szabályozást fognak bevezetni, ami végül pedig a piacra is hatással lesz. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) hangosan kritizálják a bizottsági megközelítést, az pedig végképp felháborodásra ad okot a számukra, hogy a testület az utolsó pillanatban módosította a szöveget úgy, hogy megvonta tőlük a szavazati jogot a szabványokról döntési folyamatban.
A hétfőn elfogadott tervezet szerint ugyanis kizárólag a 27 tagállam képviselőinek lesz lehetősége elmondani a véleményét, de 2013-ban felül fogják vizsgálni a szabályozást abból a szempontból, hogy szükséges-e szavazati jogot adni néhány kiválasztott európai gazdasági és társadalmi érdekképviseleti szervezetnek.