Egy hétig tartó huzavona után Günther Oettinger energiaügyi EU-biztos szerdán bejelentette az atomerőművek biztonsági felülvizsgálatára európai szinten elfogadott kritériumokat.
A BruxInfo értesülése szerint egy héten át tartó blokkolás után Oettinger kedden végül rábólintott a nemzeti regulátorok május 13-i megállapodástervezetére, amely az extrém természeti viszonyokkal kapcsolatos hatásvizsgálatokat teljes körűen, a terrorcselekményekkel kapcsolatos stressz-teszteket azonban csak részben utalná az atomenergia felügyeleti hatóságok hatáskörébe.
A megosztás brüsszeli források szerint úgy festene, hogy az atomerőművet üzemeltető társaság a hatóság által meghatározott szempontok alapján megvizsgálná, milyen addicionális cselekvési lehetőség marad egy esetleges katasztrófa elkerülésére abban az esetben, ha egy nukleáris erőműnél mindkét vizsgálandó területen – tehát extrém természeti viszonyok között és egy feltételezett terrortámadás során – bekövetkezik a lehető legrosszabb helyzet és az erőmű eredeti tervei alapján rendelkezésre álló biztonsági tartalékokat már kimerítették.
Ami a lehetséges kiváltó okok kockázatának mérlegelését illeti, az atomenergia hatóságok ezen a téren csak az extrém természeti viszonyok – tehát földrengés, árvíz, szökőár stb. – előfordulási kockázatait vizsgálnák, alapvetően a fukushimai atomerőmű-katasztrófa tapasztalataiból kiindulva. A vizsgálati kört a regulátorok javaslatára kiterjesztik olyan technikai problémákra is, mint például a villamosenergia-rendszerben esetlegesen jelentkező súlyos ellátási zavarok, ami veszélyeztetheti az erőművek áramellátását és így többek között a használt fűtőelemek hűtésére használt rendszerek működését.
A terrorcselekmények kockázatának mérlegelése ugyanakkor nem tartozik az atomenergia felügyeleti hatóságok hatáskörébe, tekintve, hogy ez nemzetbiztonsági kérdés. Ezen a téren az atomenergia hatóságok tesztje csak arra terjed majd ki, hogy a nemzetbiztonsági hatóságok által azonosított kockázatokra nézve megvizsgálják, mik egy esetleges előforduláskor az egyes erőműtípusoknál a beépített biztonsági rendszereken túli biztonsági tartalékokok.
Az ember által okozható katasztrófa kockázatait – mint például a repülőgéppel elkövetett rávezetéses terrortámadások – az illetékes nemzeti hatóságok vizsgálnák. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye azonban – ellentétben az extrém természeti viszonyokkal kapcsolatos vizsgálatokéval – nem kerülne nyilvánosságra, nemzetbiztonsági megfontolásból.
Brüsszeli értesülések szerint az országok egy jelentős csoportja – így többek között Finnország, Szlovákia, Svédország, Spanyolország, Franciaország és Nagy-Britannia – azon a véleményen volt, hogy vagy vissza kell térni a május 13-i kompromisszumos javaslathoz, vagy fel kell hagyni a stressz-tesztek gondolatával.
A regulátorokkal történt keddi megállapodást követően egy hatásköri kérdés azonban továbbra sem tisztázott. A terrorcselekményekkel kapcsolatos kockázatok vizsgálati szempontjainak kidolgozását Oettinger úgy képzeli, hogy a Bizottságnak lenne hatásköre egy tagállami és bizottsági szakemberekből álló munkacsoport felállítására. A május 13-i kompromisszumos javaslatban azonban a munkacsoportot felállítására a tagállamoknak lenne hatásköre – melynek munkájába a Bizottságot is bevonnák -, és a munkacsoport hatáskörét is a tagországok határoznák meg, tanácsi következtetések formájában. A BruxInfónak nyilatkozó illetékesek azonban szerdán úgy vélekedtek: ezt a hatásköri harcot Oettingernek már nem az atomenergia felügyeleti hatásokkal, hanem a tagállamokkal kell majd megvívnia.