A gazdasági válság jelentős mértékben sújtotta a munkaerő-kölcsönzési szektort, de 2010 elejétől a fellendülés adta lehetőségeket az iparág rugalmassága miatt jól ki tudta használni. Bár 2008-2009-ben Magyarországon körülbelül a felére esett vissza a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak száma, ez a foglalkoztatási mód a következő években várhatóan ismét népszerűbb lesz. A Magán Munkaerő-közvetítő Ügynökségek Nemzetközi Szövetségének (CIETT) gazdasági jelentése részletesen elemzi a munkaerő-kölcsönzési szektor 2009-es helyzetét, valamint a kölcsönzött munkaerő legfőbb jellemzőit, továbbá a 2010-es főbb tendenciákat.
2009-ben teljes munkaidő egyenértékesre átszámítva világszerte közel kilenc millió munkavállaló dolgozott munkaerő-kölcsönzés keretében. Az előző évhez képest ez 6%-os visszaesést jelent. A kölcsönzött munkaerő legnagyobb része Európában (34%) és Észak-Amerikában (23%) dolgozik. Érdekes azonban a kölcsönzött munkaerő országok szerinti megoszlása is. A CIETT jelentése szerint a három munkaerő-kölcsönzésben élen járó ország, Japán, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a teljes kölcsönzött munkaerő 47%-át fedi le. Magyarország ebben a rangsorban a 26. helyen áll 22153 fővel, ez az összes hazai munkavállaló 0,6%-a. A régióból a két nagyobb lakosságú ország (Lengyelország, Románia), valamint Csehország előz meg.
Az elmúlt évtizedben hazánkban igen jelentős volt a kölcsönzött munkaerő létszámának ingadozása. 1999-ben – amikor még a munkaerő-kölcsönzés helyzete nem volt rendezett Magyarországon, és ezért hivatalos statisztikák sem készültek – nem tudjuk, hogy Magyarországon mennyien dolgoztak ebben a formában, számuk azonban 2006-ra 55 ezerre nőtt, amit 2009-re radikális visszaesés követett. A világ legtöbb országában hasonló folyamatok játszódtak le, de ilyen mértékű csökkenést máshol nem tapasztalhattunk.
A legtöbb országban a kölcsönzött munkaerő rövidebb munkaidőben dolgozik, mint a teljes állásban foglalkoztatottak. Az átlagos arány körülbelül a teljes munkaidő ötven százaléka, de országok szerint jelentős szóródás figyelhető meg. A legalacsonyabb ez a mérték Csehországban (15%), míg a legmagasabb Svédországban, ahol éves szinten a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak két órával többet dolgoznak, mint a hagyományos munkavállalási formában dolgozó társaik. Ennek az oka az, hogy a kölcsönzők gyakran olyan embereket foglalkoztatnak, akik részmunkaidőben (pl. kisgyermekes anyukák) vagy szezonálisan dolgoznak (saját földdel rendelkező vidéki férfiak).
A kölcsönzött munkaerő nemek szerinti megoszlása Magyarországon közel kiegyenlített (54 százalékuk férfi), aminek az oka az, hogy Magyarországon a kölcsönzésben viszonylag magas az ipari munka aránya. Általában ez az arány elsősorban a társadalmi-gazdasági jellemzőktől és attól függ, hogy mely ágazatokban jellemző a munkaerő-kölcsönzés. Így például magas a nők arány Svédországban (60%), ahol a kölcsönzött munkaerő 57 százaléka a szolgáltatási szektorban dolgozik.
A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak jellemzően fiatalok, és ez a foglalkoztatási forma jelenti számukra a belépőt a munkaerőpiacra, valamint sok közöttük az alacsony iskolai végzettségű (Magyarországon 44 százalékuknak alapfokú, míg felüknek középfokú végzettsége van – vagyis döntően olyan emberek találnak ilyen formában munkáltatót, akiknek a tipikus munkaszerződés megkötésére kevés esélyük van). Országonként jelentős eltérést tapasztalunk iparág szerinti megoszlásban. Magyarországon a feldolgozó ipar a legjelentősebb (61%), emellett a mezőgazdaság játszik még fontos szerepet (12%), míg európai átlagban 30% az ipar részaránya munkaerő-kölcsönzésben. Ez természetesen az országok gazdasági szektorai megoszlásának különbségéből is fakad.
A munkaerő-kölcsönzésben résztvevő munkavállalók legfőbb motivációja, hogy így találjanak állandó foglalkoztatást, illetve hogy munkatapasztalatot szerezzenek. Két fontos indok még a kiegészítő jövedelem szerzése, illetve a rugalmasabb munkaidő. A motivációs különbségek leginkább a gazdasági-kulturális eltérésekkel magyarázhatók. Míg Nyugat-Európában és Japánban inkább a rugalmasság a fő szempont, addig Európa keleti felén elsősorban az stabil állás reménye, illetve az egyéb lehetőségek hiánya a fő szempont. Ezért mondják azt a munkaerő-kölcsönzők nálunk, hogy ők jelentik az első lépcsőt a foglalkoztatottság bővítése irányába. Az Eurociett adatai szerint igen eltérő, hogy az egyes országokban mire használják a munkaerő-kölcsönzést: Míg Olaszországban és Lengyelországban a kölcsönzött munkavállalók kétharmada egy munkahelyen legfeljebb egy hónapot tölt el, addig Svédországban és Németországban ugyancsak kétharmaduk több mint három hónapot – gyakran éveket marad. (Sajnos Magyarországon ilyen statisztikákat sem a szakmai szövetségek, sem a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal nem közölnek.)
A munkaerő-kölcsönzés kedvezően befolyásolja egy ország munkaerő-piacát. Segítségével csökkenthető a munkanélküliség, hiszen sokak számára ez jelentheti a belépőt a munkaerő-piacra. Világszerte a kölcsönzött munkaerő 37%-a volt regisztrált munkanélküli mielőtt így dolgozni kezdett, de csak 17% került vissza, vagyis az ügynökségi kölcsönzött dolgozók többsége ténylegesen megkapaszkodott a munkaerőpiacon. Franciaországban például csak a dolgozók 6 százalékának volt állása azt megelőzően, hogy munkaerő-kölcsönzőhöz jelentkezett, és 74%-uk foglalkoztatott maradt a kölcsönzésből való kilépéskor. Azokban az országokban, ahol nem ilyen kedvező az arány – részben azért, mert egyébként is viszonylag könnyebb bejutni a munkaerőpiacra – a kölcsönzöttek harmada-negyede 12 hónappal a kölcsönzötti munkaviszonya megkezdése után már rendelkezett állással (többnyire ott, ahova kiközvetítették).
Tapasztalatok szerint minél magasabb a kölcsönzött munkaerő aránya egy országban, annál alacsonyabb a fekete foglalkoztatás. A munkaerő-kölcsönzés segítheti olyan különleges helyzetű csoportok munkaerő-piacra való belépését vagy visszatérését, mint a kismamák, az idősebb munkavállalók, a kisebbségiek, a fogyatékkal élők.
A munkaadó vállalatok számára is kiemelkedő előnyöket hordoz a munkaerő-kölcsönzés. A forma rugalmassága versenyképesebbé teszi a vállalkozásokat. Ennek köszönhető, hogy Európában átlagosan a cégek 21 százaléka igénybe veszi ezt a csatornát. Kiemelkedő a kölcsönzött munkaerőt igénybevevő cégek arány Belgiumban (57%) és Dániában (49%). Magyarország a legtöbb kelet-európai országgal együtt messze az átlag alatt marad 8 százalék körüli aránnyal.
A munkerő-kölcsönzés elterjedtségét mérhetjük a teljes munkakínálatból való részesedéssel is. A munkaerő-kölcsönzés egyik jellemző mutatója az „elterjedtségi arány” vagy penetrációs mutató, ami a teljes aktív korú népesség teljes munkaidőben történő foglalkoztatásához képest mutatja meg a kölcsönzött munkaerő kínálatát. Az előbbi szám az adott gazdaság potenciális teljes munkaerejét veszi figyelembe – azt, ha mindenkinek volna munkája, akarna dolgozni és nyolc órában dolgozna. Ehhez képest az Egyesült Királyság és Hollandia esetében a legmagasabb a munkaerő-kölcsönzés elterjedtségi aránya, hiszen ezekben az országokban 3,6% illetve 2,9% az elterjedtségi arány. Az európai átlag 1,5%, ami felett van három szociális piacgazdaság, Franciaország, Belgium és Németország is. Svédországban, Dániában és Finnországban a munkaerő-kölcsönzés elterjedtsége ellenére a mutató értéke viszonylag alacsony, mert sokan részmunkaidőben dolgoznak, ami az ország teljes elméleti munkakínálatához képest csökkenti a mutató értékét. Magyarországon és Szlovákiában 0,6%, Lengyelországban és Romániában még alacsonyabb ez a érték.
A munkaerő-kölcsönzés ügynökségi piaca egyes országokban, például Olaszországban, nagyon koncentrált, míg Németországban vagy Magyarországon nagyon töredezett, sok az egy irodás vagy iroda nélküli kisvállalkozás is. Világszerte három munkaerő-kölcsönző ügynökség emelkedik ki a nemzetközi rangsorból, amelyek hazánkban is jelen vannak: az Adeccco (az EurActiv szponzora), a Randstad és a Manpower. Mindhárom cég a kölcsönzés mellett munkaerő-közvetítést és más HR szolgáltatásokat is nyújt.
A munkaerő-kölcsönzési ágazatra jellemző nagyfokú rugalmasság miatt az ezzel foglalkozó közvetítők jelentős mértékben megérezték a válságot, hiszen az ilyen formában munkaerő a legkönnyebben leépíthető. De azt fontos kiemelni, hogy a gazdasági növekedés megindulásával újra ugrásszerűen nőtt a kölcsönzött munkaerő aránya, így például Németországban már 2010 szeptemberére elérte a válság előtti szintet.