Újra bevezeti Dánia is a határellenőrzéseket a kikötőkben és a reptereken csakúgy, mint a Németországgal és Svédországgal közös határain – döntötte el a dán jobbközép kormány tegnap, május 11-én. Az Európai Bizottság további információkat kért és kijelentette, a schengeni szerződésnek semmilyen visszaszorítását nem hajlandó elfogadni.
A dán kormány engedett a populista és bevándorlás-ellenes Dán Néppárt kérésének, amelyik korábban nem adta jóváhagyását a 2020-as gazdasági tervhez sem. „Megállapodtunk az ideiglenes határellenőrzésekről, és a lehető leghamarabb be is fogjuk vezetni őket” – jelentette ki Claus Hjort Frederiksen pénzügyminiszter az egyik dán televízió híradójában, miután a Dán Néppárt és a kis Keresztény Demokrata Párt megállapodott a határkérdésről.
Dániának szárazföldi határa van Németországgal, egy híd köti össze Svédországgal, ezeken kívül pedig hajón és repülőn lehet eljutni az országba. A határellenőrzések visszaállítása ezek mindegyikére vonatkozna.
A dán határokon az új ellenőrzések a schengeni szerződés hatálya alá esnek, mondta a pénzügyminiszter egy nyilatkozatban. Dánia ugyanis amikor aláírta schengeni szerződést, fenntartotta magának a jogot, hogy bizonyos intézkedéseket továbbra is alkalmazzanak.
A kisebbségi kormány és az őket támogató néppárt közötti politikai alku viszont a pénzügyminiszter által kiadott nyilatkozat szerint azt is jelenti, hogy Dániának új határállomásokba kell befektetnie, több vámtisztre lesz szüksége, kiterjedt videó-ellenőrzésre és olyan gyors reagálású rendőrökre, akik a vámtisztek segítségére tudnak sietni, ha szükség van rájuk.
A pénzügyminisztérium bejelentése szerint 150 millió dán koronát (több, mint 5,3 milliárd forintnak megfelelő összeget) különítenek el a beruházásra, valamint csak az idén további 35 milliót (1,2 milliárd forint), 2015-ig pedig legfeljebb 119 millió koronát (4,2 milliárd forint) a vámtisztekre, illetve a megerősített rendőri jelenlétre.
A dán kormányra nagy nyomás nehezedik a shcnegeni kérdésekkel kapcsolatban: legutóbb négy dán EP-képviselő levélben kérte a dán kormányt, hogy akadályozza meg Románia és Bulgária 2011-es schengeni csatlakozását.
Az Európai Bizottság kijelentette, további tájékoztatást fog kérni a dán hatóságoktól, hogy értékelni tudja a határellenőrzések visszaállítását. „Világossá kell tenni, hogy a Bizottság nem tud és nem is fog elfogadni semmi olyan kísérletet, ami az EU-szerződések visszavonására irányul, sem az áruk, sem a személyek szabad áramlásával kapcsolatban a belső határokon” – nyilatkozta Pia Ahrenkilde Hansen, a Bizottság szóvivője.
Az EU belügyminiszterei csütörtökön, május 12-én rendkívüli találkozót tartanak Brüsszelben, hogy megvitassák a Bizottság terveit a schengeni szerződés módosításával, illetve a határellenőrzések „rendkívüli körülmények” közötti időleges visszaállításával kapcsolatban. A Bizottság múlt héten bemutatott javaslataiban ugyanis kiemelte, hogy a határellenőrzések visszaállításának ideiglenesnek kell lennie, illetve EU-s szinten „egyértelműen és világos meghatározottnak”. Az Európai Bizottság azután dolgozta ki a határellenőrzések visszaállítására irányuló javaslatait, hogy Franciaország újra ellenőrizni kezdte az Olaszországgal közös határát, hogy így kerülje el az Észak-Afrikából elmenekültek tömeges bevándorlását az országba.
Dániában a határellenőrzések visszaállításának tervét több Európa-barát párt is kritizálta, akik szerint az országnak nem kellene új akadályokat felállítania Európán belül néhány hónappal azelőtt, hogy átvenné az Unió soros elnökségét. 2012 első felében Lengyelország után ugyanis ismét Dánia tölti majd be az EU soros elnöki tisztét. Frederiksen pénzügyminiszter azonban kijelentette, neki meggyőződése, hogy az új ellenőrzések segíteni fogják megfékezni a bűnözést, illetve növelni fogják a biztonságot Dániában.
A dán kormánynak és a Dán Néppártnak azonban továbbra sem sikerült megegyeznie a nyugdíjkérdésről, amelyről szintén egyeztetések folytak. A kormány ugyanis azt tervezi, hogy eltörli az előrehozott nyugdíjazás lehetőségét és felemeli a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 65-ről 67-re, arra hivatkozva, hogy a korai nyugdíjbavonulás az államnak túl költséges. A liberális-konzervatív koalíciós kormánynak viszont feltétlenül szüksége van a néppárt támogatására a parlamentben ahhoz, hogy meg tudja valósítani a nyugdíreformot, nélkülük ugyanis nem lenne meg a többség a törvények megszavazásához.