Másfél év után sikerült újraírnia a Comenius Egyetem Orvostudományi Kar dékánjának, vagyis elméletileg a szlovák orvostudomány egyik legmagasabb tisztségét betöltő Peter Labašnak, a Malina Hedvigről készített szakértői véleményt. Az első jelentésben arra a megállapításra jut, hogy Hedvig ajaksérülése és a combjain észlelt kék foltok a támadás napjától régebbi eredetűek, másfajta sérülést nem szenvedett, ajkát is maga harapta meg. Az újraírt dokumentumban sem változtat álláspontján, pedig irománya számos ponton kikezdhető. Ezeket vesszük sorra Vrabec Mária: Hedvig című könyvének útmutatása alapján.
Malina Hedvig ügye rendkívül szerteágazó, nehéz áttekinteni a rendőrség, ügyvéd, pszichiáter, orvosok, politikusok, főügyészség, sajtó, közvélemény és a titkosszolgálat által is befolyásolt eseményeket. Portálunkon is rengeteget foglalkoztunk a témával, ezért jelen cikkben nem is bocsátkozunk az ügy minden részletét átfogó elemzésre, csupán a napirenden lévő orvosszakértői véleményt szedjük ízekre.
Malina Hedvig ellen hamis tanúzással és hamis eskü vádjával indult büntetőeljárás annak alapján, hogy Hedvig a rendőrségi kihallgatás során nem tudta felidézni pontosan a támadás részleteit. 2008 szeptemberében (a székéből nehezen eltávolítható) Dobroslav Trnka bejelentette, hogy a főügyészségi vizsgálócsoport befejezte a munkáját, már csak az orvosszakértői jelentésekre várnak. Ekkor még várhattak is, hiszen az első jelentés, a bevezetőben említett Labaš professzor által csupán 2009 szeptemberére készült el, s az is számos hiányossággal bírt.
Mi a baj Peter Labašsal?
Már az is számos kérdést vet fel, hogy miért tartott olyan sokáig a jelentés elkészítése? Feltehetően nem azért, mert minden részletre kiterjedő jelentést és alapos munkát kívántak végezni, hanem sokkal inkább valószínű, hogy a megfelelő ember megválasztása, majd a annak kigondolása tartott majd egy évig, hogy mindezt, hogyan tálalják a közvélemény előtt. Természetesen a személyválasztás is problematikus.
Mivel a Comenius Egyetem Orvostudományi Kara nem rendelkezik jogalanyisággal – mondja Roman Kvasnica, Hedvig ügyvédje –, a főügyészségnek az egyetemet kellett volna megjelölni szakértői intézményként, s így a rektor feladata lett volna kijelölni az egyes szakértőket. Ezt a főügyészség szándékosan megkerülte, hogy ez a feladat Labaš professzor hatáskörébe kerüljön. Labašt a szakértők jegyzékében sebészként tartják nyilván, szakvéleményében azonban bátran alkot véleményt fogászati, pszichiátriai, ideggyógyászati, vagy gyógyszerészeti kérdésekben is.
A professzor előzetes nyilatkozataiból, minthogy „egyedül fogja aláírni a jelentést”, vagy hogy „a nyitrai kórház azóta elhunyt igazgatója nyomást gyakorolt beosztottaira”, már sejteni lehetett a készülő iromány minőségét, így Kvasnica ügyvéd tiltakozást nyújtott be a főügyészségre Labaš elfogultsága miatt. Itt kiemelendő a beadványban is hangsúlyozott tény, hogy a professzor Ivan Gasparovic elnöki kampányának is aktív résztvevője volt. (Erről a panaszról pedig a mai napig sem született döntés)
Mi volt a baj a jelentéssel?
A jelentésben arra a megállapításra jut, hogy Hedvig ajaksérülése és a combjain észlelt kék foltok a támadás napjától régebbi eredetűek, másfajta sérülést nem szenvedett, ajkát is maga harapta meg. A szakvélemény tehát nem félt szembemenni mind a nyitrai, mind dunaszerdahelyi orvosok véleményével. Nyitrán a neurológus poszttraumás sokkot diagnosztizált, ami részleges emlékezetkieséssel járhat. Viktor Zák kórházigazgató pedig a támadás napján úgy nyilatkozott, hogy Malina Hedviget egyértelműen bántalmazták, s pszichológus segítségére szorul. Dunaszerdahelyen ugyanazokra az eredményekre jutottak: agyrázkódás és zúzódás az arc baloldalán, az orron, az állkapcson és hastájékon. A kezelőorvos pedig azt írta a jelentésbe, hogy a zúzódásokat egyértelműen kézzel és ököllel rámért ütések okozták. A pszichiáter depresszió és félelem tüneteit állapította meg a támadással és a manipulatív rendőri eljárással kapcsolatban.
A támadás után a nyitrai kórházban készített CT-felvételből továbbá kiderül az is, hogy Malina Hedvigről nem egész testet érintő CT-felvétel készült, mint azt Labaš a jelentésében állítja, hanem a koponyát, az agyat, a mellkast, a hasat és a kismedencét vizsgálták. A CT-vizsgálatot a traumatológus kérte, és a törésekre, belső vérzésekre volt kíváncsi, nem pedig a zúzódásokra és véraláfutásokra. A CT-vizsgálat célja nem az arc lágy szöveteinek vizsgálata, mert nincs értelme CT-vel vizsgálni azt, ami szabad szemmel is jól látható. Ezeket a sérüléseket a traumatológus látás és tapintás útján állapította meg, és leírásuk bele is került a látleletbe.
Mindezeken túlmenően a tartalom hitelességét vonja kétségbe, hogy Labaš professzor a főügyészség által feltett kérdések egyharmadára sem adott választ, s egyetlen szakértői véleményt sem idézett. A jelentés végén tizenkét konzultánst sorolt fel, de csak egyedül írta alá a dokumentumot. A munkatársként feltüntetett orvosok közül hárman is nyilvánosan elhatárolódtak a jelentéstől, míg a többiek nem kívántak nyilatkozni ezzel kapcsolatban:
- Viera Kořínková pszichiáter azt mondta, nem tudta, hogy szerepel az állítólagos szakértők névsorában, mert az együttműködésre vonatkozó felkérést még 2008 nyarán visszautasította. Peter Labaš egyáltalán nem konzultált vele Malina Hedvig állapotáról, csak azt kérte tőle, jellemezze a Diazepám hatásmechanizmusát, különös tekintettel az ítélőképességre gyakorolt hatására.
- Peter Stanko fogsebész, egyetemi docens sem értett egyet a jelentés azon részével, melyben Labaš professzor azt állítja: Malina Hedvig ajaksérülése nem keletkezhetett ütéstől. Mint elmondta, Labaš professzor kérésére csak az ajaksérülés általános mechanizmusát írta le és valószínűsítette, hogy az alsó ajkat a felső fogsor sértette meg. Nem állította, hogy a sérült személy szándékosan maga harapott az ajkába, ez csupán értelmi fogyatékos, alkohol, vagy drog hatása alatt álló egyénekre jellemző.
- Luděk Vrtík sebész közjegyző által hitelesített nyilatkozatban hozta nyilvánosságra, hogy neve a tudomása és beleegyezése nélkül került a dokumentumba, a Comenius Egyetem égisze alatt soha nem végzett szakértői tevékenységet, és Malina Hedvig állapotáról nem konzultált vele senki.
Reloaded
Mindezek után 2009 novemberében Dobroslav Trnka a közvélemény nyomására a jelentés kiegészítését kérte Peter Labaštól, aki kezdetben fennhangon nyilatkozta, hogy az eredeti jelentéssel minden rendben van, és annak kiegészítése nem szükséges. Aztán arra hivatkozott, hogy nem állnak rendelkezésére a szükséges orvosi anyagok, s ezért késik az újabb változat. Feltételezhető azonban, hogy korábban is birtokában volt minden dokumentumnak, de ha mégsem, akkor az eredeti jelentéshez miért nem volt rá szüksége? – tehetjük fel a kérdést.
Végül mégis nekifogott a várt kiegészítésnek köszönhetően annak, hogy a főügyészség – állítólag ekkor – rendelkezésre bocsátotta Hedvig egészségügyi dokumentációját. A munkát 2011 májusára sikerült befejezni; az új szakvéleményt a főügyészségen még nem kapták meg, maga Labaš pedig nem nyilatkozik a részletekről. Korábban viszont azt nyilatkozta, hogy csak formális hiányosságok miatt kellett továbbfejleszteni irományát.
Roman Kvasnica 2010 őszén elhangzott szavaival zárhatjuk (egyelőre) a történetet:
Nem tudom mit fog tartalmazni az új jelentés, de abban biztos vagyok, hogy semmi olyan nem lesz benne, ami arra késztetné a főügyészséget, hogy megszüntesse a Malina Hedvig elleni bűnvádi eljárást. Ezt nem engedheti meg magának, mert beismerné, hogy mostanáig törvényt sértett.